Esterházy Jánosra emlékeztek Budapesten

Esterházy Jánosra emlékeztek Budapesten 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára szerint Esterházy János élete vértanúság. Soltész Miklós a Rákóczi Szövetség által szervezett március 8-i budapesti megemlékezésen nyilatkozott – tudósít az MTI.


A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság által szervezett ünnepségen, amelyet Esterházy János felvidéki mártír politikus emlékére rendeztek, Soltész Miklós párhuzamot vont Esterházy János és Márton Áron püspök életútja között, és kiemelte: mindkettejük törekvése azonos volt, ahogy az is, hogy azonos hittel, szenvedéssel élték életüket. Az államtitkár kiemelte: mindketten úgy határoztak, nem hagyják magukra a szlovák, illetve román területen maradt magyarságot. Mindketten kiálltak a kisebbségbe került magyarok érdekében, de tiltakoztak a magyarországi bűnök ellen is, amit akár szlovák, akár román emberek ellen követtek el a hatóságok, s felemelték a szavukat a zsidók, a lengyelek, vagy más népek meghurcolásával szemben. Ahol tudtak, menekítették az embereket, anyagi, adminisztratív segítséget nyújtottak. A diktatúrák minden formáját – a nácizmust és a kommunizmust – egyaránt elítélték, felszólaltak ellenük, és talán ez volt a legnagyobb bűnük, legalábbis a diktatúrák kiszolgálói szemében.

A szenvedés ugyanakkor a hitüket csak erősítette, még inkább táplálta, s mélységes katolikus hitük tetteikben is megnyilvánult – mutatott rá az államtitkár. – Akik Esterházy Jánost életében ismerték, tetteit és bátorságát csodálták, csodálják, azok vallják: igaz, szent életű ember élt közöttünk a 20. században. Akik még mindig félnek kimondani, hogy nem háborús bűnös, hanem embermentő hős volt, azok is bevallják előbb-utóbb tévedésüket.

Soltész Miklós hangsúlyozta: mi a szlovák népet testvérünknek tekintettük és tekintjük a jövőben is, az ezeréves sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja. Esterházy János mártírhalált szenvedett magyarságáért, hitét, kereszténységét vállalva és megőrizve vértanúként távozott erről a világról.

Az államtitkár köszönetet mondott mindazoknak, akik akár Magyarországon, akár Lengyelországban vagy Szlovákiában tesznek Esterházy János politikai rehabilitációjáért.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője a felvidéki mártír politikus V. kerületi, Szép utcai emléktáblája előtt arról beszélt, hogy egyetlen nemzet sem állhat meg a világon a történelem előtt, amelyik nem becsüli önmagát. Utalva a magyar és lengyel történelem viszontagságaira, a két ország többszöri feldarabolására, rámutatott: ha van valami, ami több az államnál, ami több a napi érdekek figyelembe vételénél, az a jövőbe vetett hit. Az a tudat, hogy összetartozunk, hogy ennek a népnek értékei vannak, és ezeket a jövőbe is át akarjuk menteni. Vállalások, személyes kiállások, bátorság, összeszedettség, szervezettség és víziók nélkül nincs jövő – hangsúlyozta a felvidéki magyar politikus, aki szerint ez az ünnep legszebb üzenete és ez az, amit Esterházy Jánostól megtanulhatunk.

A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság 1991 óta rendezi meg emlékünnepségét, amelynek keretében minden évben Esterházy-emlékplakettet és elismerő oklevelet adományoz olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért kiemelkedő munkát végeztek. Az ünnepségen – amelyen megkoszorúzták a mártír politikus emléktábláját – elismerő oklevelet adtak át Piotr Gasenica, a Lengyelselmeci Intézet igazgatója részére. A díjazott az elismerést megköszönve kiemelte: a magyar–lengyel barátság nem a politika, hanem a két nép barátsága.

A rendezvényen továbbá Esterházy-emlékplakettet nyújtottak át Jan Ciechanowskinak, a lengyelországi Veteránok és Üldözöttek Kormányhivatala államtitkárának, valamint a lévai Reviczky Társulás képviselőjének.

Esterházy János (1901–1957) a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katyńi vérengzést, melynek során több mint húszezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

Fotó: MTI

Magyar Kurír

Jan Ciechanowski