Zsidó írókra és megsemmisített műveikre emlékező kiállítás nyílik
Iratokon, fotókon, könyveken, korabeli dokumentumokon és cikkeken keresztül állít emléket híres magyar és külföldi zsidó szerzőknek, valamint megsemmisített műveiknek az a kiállítás, amely a Könyvek holokausztja címmel csütörtökön nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában.
Az Üldözött írók, betiltott lapok, kirabolt könyvraktárak, megsemmisített könyvek alcímet viselő tárlaton a magyar szerzők közül helyet kapott többek között Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Bródy Sándor, Kiss József, Szomory Dezső, Szép Ernő, valamint Nagy Endre író, kabaréigazgató is – mondta el az MTI-nek Sándor Tibor, a Budapest gyűjtemény vezetője, hozzátéve, hogy a külföldiek közül mások mellett Heinéről, Proustról, Freudról, Felix Saltenről, a Bambi szerzőjéről, valamint Stefan Zweigről emlékezik meg a kiállítás.
A tárlat tablói az előzményeket, többek között a zsidótörvényeket és a lapok betiltását, valamint a németek könyvrablását, a zsidó könyvtárak sorsát és az 1944-es nagy magyarországi könyvbezúzást mutatják be, amelyen a budafoki papírgyárban zsidó szerzők közel félmillió kötetét semmisítették meg.
A gyűjteményvezető hangsúlyozta: a kiállítás filmbejátszásaiból kiderül, hogy szinte egy időben zajlottak az akkor már hagyományosnak számító könyvnap eseményei a zsidó szerzők műveinek bezúzásával. „Érdekesség, hogy ugyanazok a potentátok voltak jelen mind a két eseményen, és ez látható a jelenetekből” – jegyezte meg.
A tárlaton több olyan könyvet is bemutatnak, amelyeket az Országos Rabbiképző könyvtárából szállítottak el német egységek. Mint Sándor Tibor felidézte, a rabbiképző könyvtárát eredetileg Németországba akarták elvinni, de a háborús nehézségek miatt elakadtak, így Prágában maradt a gyűjtemény, amelyet a háború után az ottani zsidó múzeumban őriztek meg. A Soros Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével 1991-ben sikerült hazaszállítani.
Elmondta, hogy a könyvtár anyagából 18. századi német és francia nyelvű történeti munkákat mutatnak be, de látható lesz egy megégett ünnepi imakönyv is, amelyet a rabbiképző épületét ért támadás után ástak ki a romok alól. A képeken pedig sérült, szilánkos könyvek jelennek meg – tette hozzá a gyűjtemény vezetője.
A kiállításon egy összeállítás is látható Hollán Lajos amatőr fotós korabeli, eddig ismeretlen színes felvételeiből. A tehetséges fotográfus a zsidóüldözés áldozata lett. Képei a negyvenes évek Budapestjének polgári derűt, békét és szépséget mutató arcát szembesítik a komor végkifejlettel – olvasható a könyvtár MTI-hez elküldött tájékoztatójában.
