Az Erdős Renée Házban, Budapesten mutatkozik be a kecskeméti kötődésű zsidó képzőművészek tárlata

Kecskeméti kötődésű zsidó festők kiállítása az Erdős Renée Házban

 

Az Erdős Renée Házban, Budapesten mutatkozik be a kecskeméti kötődésű zsidó képzőművészek tárlata a holokauszt-emlékév alkalmából. Az anyag a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének válogatása. A kiállítás október 21-től-november 20-ig tekinthető meg.  Pontos cím: Budapest XVII. ker., Báthori utca 31.)


Kecskem__t_FarkasIstv__nNagymama__sUnok__ja.jpg
Farkas István: Nagymama és unokája
Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota. Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba.

„Annak tisztázására, mit jelent a magyar zsidó képzőművészet, attól a kortól kell kiindulni, amikor kettéválik a zsidó vallás művészete és a zsidó származású művészek világi tárgyú festészete. A magyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyarországi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombatosok művészete. A »probléma« a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik.” (S. Nagy Katalin) Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálhatóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Bokros Birmann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk.

A kiállításhoz kétnyelvű (angol-magyar) könyvkatalógus jelent meg, mely az összes kiállított mű színes reprodukcióját tartalmazza.