Beszélgetés Büchler Andrással
Emlékezéskultúra és a könyvkiadás. Hogyan lehet így emlékezni?
Nagyon sok könyv jelenik meg az emlékezésről, annak különböző stratégiáiról, nagyon sok könyv jelenik meg zsidó témában, hogy az elmúlt hetven évre, a hetven évvel ezelőtt történtekre hogyan és miként lehet emlékezni. Ami ezen a héten újdonság az emlékezet kultúrájában, az emlékezés lehetőségében, az egy új Wallenberg könyv. Azt nagyon sokan tudják, hogy mit csinált 1944-45-ben Budapesten, azt azonban kevesen tudják, hogy Wallenberg egész élete miként nézett ki, nagyon kevesen tudják, az életműben elhelyezni a budapesti tevékenységét, mert senki nem tud róla igazán semmit. Most a Park Kiadónál jelent meg a Raul Wallenberg élete című kötet. Az emlékezés kultúrája szempontjából ez azért nagyon fontos, mert ez az első olyan könyv, ami a teljes Wallenberg életművet bemutatja. A magyar olvasóknak azt nem kell bemutatni, hogy milyen különleges tevékenységet folytatott Wallenberg Budapesten, de azt, hogy ő egy kiváltságos környezetben nőtt fel, hogy nem futhatott be igazi karriert, hogy milyen volt a családi háttere, egy befolyásos svéd bankárcsaládba született, erről nagyon kevesen tudnak. Ahogy arról is, hogy mit csinált az Egyesült Államokban, milyen viszonya volt a családjával, a barátaival, erről is nagyon kevesen tudnak bármit. Mindezek tükrében már egészen más megvilágításba kerülhet Wallenberg budapesti tevékenysége. Egy egészen elkényeztetett, nagyon gazdag családban felnőtt gyerekként megérkezik Budapestre, az sokak előtt ismert, de azt, hogy ez az ő életében mit jelentett, azt kevesen tudják. Az közismert, hogy deportálandók ezreit, tízezreit mentette meg menlevelekkel, a különböző védett házaknak nyújtott további védelmet, embereket a vagonokból szedett ki és mindent megtett. Az már kevésbé közismert, hogy mi történt előtte az életében, azt meg nagyon kevesen tudják, hogy mi volt utána. Odáig tudjuk, hogy őt 45-ben letartóztatták és Moszkvába vitték. a könyv írója eddig soha nem látott svéd és orosz forrásokat kutatott fel és ezeket szedte össze, hogy mi is történt 1945 és 1947 között Wallenberggel. Azt lehetett tudni, hogy 47-nem végezték ki, a fogságban eltöltött időszakról mg semmit sem tudtunk eddig. A források erre is választ adnak a kötetben.
Mit ajánl még olvasni?
Megjelent Térey János egy új kötete, Átkelés Budapesten címmel. A tízes, húszas évektől napjainkig mutatja be Budapest híres helyeit, természetesen sajátos stílusában.
Wallenberggel, a rá való megemlékezéssel kapcsolatban jutott eszembe, hogy az Egyesült Államokban egy padot avattak az emlékére. Nemrégiben itthon is hasonló eseményre került sor. Mit lehet tudni róla?
A svéd nagykövetség és a Park Kiadó együttműködésében került felállításra az Erzsébet téren Budapesten Wallenberg új emlékműve, ami egy márványpad, rajta Wallenberg elhagyott táskája. Ez a szobor megtalálható volt eddig New Yorkban az ENSZ székház előtt és immár Budapesten is. Ez egyébként egy magyar származású svéd szobrász műve, az elhagyott táska jelenti azt, amit Wallenberg magával hozott és azt is, amit az eltűnése jelentette.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú a 2014. június 27-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
