A zsidóságról immár határok nélkül
Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke
Hetiszakasz Breuer Péterrel Vasárnap ATV 1o.3o.
Elnök Úr, a Debrecenben rendezett konferencián Ön köszöntötte a megjelenteket, szeretném, ha bővebben is beszélne erről.
A beszédet azzal kezdtem, hogy ez már a tizenötödik határontúli testvérhitközségek konferenciája, ami már indulása pillanatában is nagy jelentőséggel bírt. Gondoljunk csak bele, 15 évvel ezelőtt Magyarország még nem volt az Európai Unió tagja, akkor még álltak a határok, és ezzel a konferenciával, a határontúli hitközségek összejövetelével a Debreceni Zsidó hitközség gyakorlatilag feloldotta és virtuálissá tette ezeket a határokat.
A MAZSIHISZ-nek is van valamilyen üzenete a határokon túl élőknek?
Azt gondolom, hogy a világ zsidó közösségeinek az együttműködése nagyon fontos, ami ráadásul nyelveken átívelő, de ezen belül, a magyarajkú zsidó közösségeknek van egy közös kulturális alapjuk, ami ezt az együttműködést sokkal szorosabbá és fontosabbá teszi. Az üzenetünk ezért egyszerű, mi nagy figyelmet fordítunk az összes zsidó közösség, hitközség felé, ám kiemelt fontosságú számunkra azon hitközségek barátsága, szeretete, ahol magyarajkúak élnek.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú az ATV június 22-i Hetiszakasz című adásának szerkesztett változata.
Breuer Péter
ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK KONFERENCIÁJA DEBRECENBEN (2014. JÚNIUS 12, CSÜTÖRTÖK)
Zsidó hitközségek konferenciája Debrecenben
Csaknem harminc határon túli és mintegy negyven hazai zsidó hitközség képviselőinek részvételével kezdődött meg a debreceni hitközség és határon túli testvérhitközségei 15. nemzetközi konferenciája csütörtökön a Debreceni Egyetemen.
Az idei találkozót a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára emlékezés jegyében szervezték – közölte Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke a megnyitón.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta, a holokausztban történtek ellenére, a magyarországi zsidóság kétharmada elpusztításának dacára ma Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségét mondhatják magukénak, “a magyarországi zsidó közösség él, sokszínű aktivitásával jelen van a hazai és a nemzetközi zsidó életben”.
A Mazsihisz elnöke fontosnak nevezte, hogy “néhány hónapja a zsidó közösség – a háborút követően talán először – felemelte fejét, kiállt határozottan álláspontja és értékrendszere mellett, talán először váltunk újra büszke, egyenes tekintetű közösséggé”. “Ez talán az elmúlt egy esztendő legjelentősebb változása” – fűzte hozzá.
Heisler András a továbbiakban a múlttal való szembenézés fontosságáról beszélt. Kijelentette: negyven évig a politika tudatosan elhallgatta a történelmet, a rendszerváltás óta pedig “nem volt bátorságunk a kérdéssel őszintén szembenézni”.
“Pártokon átívelően voltunk gyávák, és ez mindnyájunk súlyos történelmi felelőssége” – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy most, az utolsó kerek évfordulón, “amikor még velünk van a túlélők nemzedéke, valami talán elkezdődött”.
Heisler András szerint a társadalom képtelen az érdemi párbeszédre, mindenki a saját igazát hajszolja, s közben nem képes a másikra odafigyelni, de ami még súlyosabb, ha maga a hatalom nem képes a más vélemények befogadására.
“Az emlékműnél, Szakálynál és a Sorsok Házánál pedig ez történt, s a következményeit mindenki ismeri. Nem jó ez senkinek, káros a hazánknak, káros a közösségünknek is” – utalt a Mazsihisz elnöke a közelmúlt vitatott, a zsidóságot is érintő politikai kérdéseire.
Ugyanakkor bizakodásának is hangot adott, mert – mint fogalmazott – “mára mindenkinek, így talán a hatalomnak is világossá vált: a Mazsihisz zsidókérdésekben nem helyettesíthető és nem megkerülhető”. “Ez független az emlékmű jövőjétől, mindenesetre biztató, hogy Gábriel még mindig nem talált oda a Szabadság térre, és a sas sem szállt le Reagan elnök szobra mellé” – jegyezte meg, utalva a német megszállás magyarországi áldozatainak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművére.
Heisler András pozitív jelnek nevezte azt is, hogy “a történelemkönyvek átdolgozása a zsidó szempontok figyelembevételével megkezdődött”, s végezetül az oktatás és a normális párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke arról beszélt, hogy meg kell teremteni az egykor Magyarországra oly jellemző együttélést, hogy “egy boldog, sötét árnyaktól mentes országban éljünk”.
Kijelentette: az események feldolgozása “nekünk, magyar zsidóknak így hetven év távlatából még mindig nehéz”. “Közöttünk élnek még azok a honfitársaink”, akik túlélték a holokauszt borzalmait, és az emlékek a mai napig is kísértik őket, “közöttünk vannak még közel nyolcezren és aggodalommal tekintenek a környező világra”.
“Közös feladatunk nekünk, magyaroknak, magyar zsidóknak, hogy ezt az aggodalmat eloszlassuk. Eloszlassuk az aggodalmukat a jövő építésével, a fiatalok nevelésével, a zsidó élet felvirágoztatásával, a zsinagógák megtöltésével. Eloszlassuk az aggodalmukat azzal, hogy gyermekeinket büszke öntudatos magyar zsidókká neveljük” – mondta a debreceni konferencián a Mazsök elnöke.
A debreceni és határon túli testvérhitközségeik vasárnapig tartó 15. találkozója péntektől a hitközség székházában, és a Pásti utcai zsinagóga melletti művészetek udvarában folytatódik.
MTI/ BPI
