Újra átadták a Scheiber Sándor-díjakat
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Scheiber Sándor-díjak.
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás és az oktatás, valamint a zsidó és nem zsidó emberek közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításáért – a magyar kultúra szolgálatában – kimagasló munkát végeztek.
Közösségeinket megerősítve tudunk olyan értékeket létrehozni, amelyek a 21. században összekapcsolnak minket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Scheiber Sándor-díjak átadásán hétfőn Budapesten.
Hölvényi György felhívta a figyelmet arra: „ebben a munkában fontos szerepe van önazonosságunk tudatának, ismeretének, de szerepe van mások értékei, látásmódja befogadásának is”. A nyitottság ugyanis nem az önfeladás, hanem a kiteljesedés kulcsszava, s nyitottá az válhat, aki saját értékeit, erényeit és hiányosságait ismeri, ezáltal pedig közösségek erősödhetnek meg – tette hozzá az államtitkár
Dr. Sándor Anna méltatása
Scheiber Sándor Díj
2014. március 3.
dr. Feldmájer Péter
Dr. Sándor Anna igen sok tudományos publikáció és könyv szerzője, létrehozója, és vezetője a Dob utcai Spinoza Színháznak. Mint egy igazi pesti zsidó gyerek a Kádár korszak közepén, a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd egyetemi tanulmányai befejeztével tudományos pályára lépett.
Az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének munkatársa volt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója, ott szerezte meg a kandidátusi fokozatot.
1978-tól az amszterdami, valamint a groningeni egyetemen tanított, folyamatosan publikált, és könyveket írt.
2000-ben települt vissza Budapestre és 2001-ben nyitotta meg az általa megálmodott Spinoza Házat a Dob u. 15-ben, amely majdnem pontosan egyforma távolságra van a Neológ-, a Status Quo-, és az Ortodox zsinagógáktól.
Sokat tett azért, hogy a régi pesti zsidónegyed megőrizze szellemileg és építészetileg is régi hangulatát, ne legyen belőle egy belvárosi panel-telep.
Lehetett volna ez a hely az egyik a több száz budapesti szórakozóhely közül, amelyet csak az különböztet meg a többitől, hogy milyen sört árulnak benne, de Sándor Anna többre vágyott, lépésről lépésre felépített egy új, fajsúlyos kulturális intézményt Budapest közepén.
Méltóan Scheiber Sándorhoz, és örökségéhez olyan programot valósított meg, amely a minőséget helyezi mindenek elé, egyszerre klasszikus és modern, egyszerre magyar és zsidó, egyszerre lokális és nemzetközi.
Szellemi örököse nem csak a legkiválóbb magyar zsidóknak, hanem a Spinoza Ház révén annak a számtalan színháznak, kabarénak, mulatónak, zenés kávéháznak, amely a vészkorszak előtt Budapestnek ezen a részén működött, de nem révednek el a régmúltban, hanem a programok, a fellépő művészek, előadók reagálnak a közelmúlt és a jelen eseményeire is.
Az elmúlt évtized több mint ezer előadása hangsúlyosan épít a több évezredes zsidó kultúrára, dicsőségére és műfaji határok nélkül mutatja be a régi és új műveket.
Hol is lakhatna máshol a Sándor Anna magyar zsidó kultúra szerelmese, mint a Pozsonyi út elején, ahol mindig újabb és újabb terveket sző, említhetnék a Spinoza Zsidó Fesztivált, a Síppal-dobbal Zsidó Zenei Fesztivált, a „Talmud, tóra és a többiek” oktatási programot és sok más példát.
A Spinoza Színház még csak nem régen volt bár micvo, így még hosszú és fáradságos munka áll vezetője, kitüntetettünk, Sándor Anna előtt, hogy továbbra is méltón az intézmény névadójához Baruch Spinozához, sose hagyja elfelejteni a pesti zsidóság szellemét, és soha ne hagyja abba az újabb és újabb utak keresését a magyar zsidó kultúra felemelkedéséért.
