NATO-erő tartsa ellenőrzése alatt a leendő palesztin államot

Mahmúd Abbász palesztin elnök azt javasolta nemrég John Kerry amerikai külügyminiszternek – fél évvel az amerikai közvetítéssel folyó izraeli-palesztin béketárgyalások kezdete után -, hogy egy amerikai vezetésű NATO-erő tartsa ellenőrzése alatt meghatározatlan ideig a leendő palesztin államot.

Erről maga Abbász számolt be a The New York Times című napilapnak Rámalláhban adott és a lap New Yorkban megjelenő hétfői számában megjelent interjújában.

A palesztin vezető szerint a NATO-erő a leendő állam egész területén jelen lehetne, minden határátkelőnél, még Jeruzsálemen belül is. Az izraeli hadsereg pedig akár öt évig Ciszjordániában maradhatna – nem csak háromig, mint ahogy korábban javasolta -, és a leendő palesztin állam területén lévő zsidó telepeket hasonló határidővel számolnák fel. Palesztinának nem lenne saját hadserege, csak rendőrsége, így a NATO-erőnek kellene megakadályoznia a fegyvercsempészést és a terrorcselekményeket, amelyektől Izrael fél – mondta.

A NATO gondoskodna mind Izrael, mind a palesztinok védelméről. „El tudja ön képzelni, hogy azt gondoljuk, biztonságban vagyunk, miközben az izraeliek nem érzik magukat biztonságban?” – kérdezte Abbász a riportertől.

A palesztin elnök ritkán ad interjút nyugati médiumnak, ráadásul a The New York Timesnak beszélt eddig a leghosszabban a tárgyalásokon szereplő biztonsági kérdésekről. Abból, amit javasolt, nyilvánvaló, hogy óriási szakadék tátong a két tárgyalófél álláspontja között. Izrael mindig ragaszkodott ahhoz, hogy hadserege még sokáig ellenőrzése alatt tartsa a Jordán völgyét, és csak akkor és olyan feltételek teljesülése esetén vonuljon ki onnan, amikor és amelyek neki megfelelnek.

A kilenc hónaposra tervezett izraeli-palesztin tárgyalások most igen kényes szakaszban vannak. Kerry nemsokára bemutatja javaslatát, amelyben felvázolja a békemegállapodás elvi keretét. Ebben szerepel majd egy biztonsági terv is, egy határmegvonási terv, amely nagyjából azonos az 1967-es határokkal, Izraelnek mint zsidó államnak a palesztinok általi elismerése, és Jeruzsálem mint közös főváros. A felek reagálásától függ majd, hogy a tárgyalások folytatódhatnak-e a kilenc hónap lejárta után.

Abbász az interjúban bizonyos mértékig elhatárolta magát Kerry javaslatától: „Joga van azt tenni, amit akar, mi pedig azt teszünk a végén, amit mi akarunk” – szögezte le. Ez egybevág azzal, amit Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mondott a múlt héten: „Izraelnek nem kell egyetértenie mindennel, amit Amerika mond.”