Az ENSZ-székházban nyílt kiállítás a magyar vészkorszak 70. évfordulója alkalmából
A magyarországi holokauszt emlékezete címmel kiállítás nyílt helyi idő szerint csütörtök este az ENSZ New York-i székházában a vészkorszak 70. évfordulójáról való megemlékezés keretében.
Peter Launsky-Tieffental, az ENSZ főtitkár-helyettese rámutatott: abból a szempontból rendkívüli fontos megemlékezni a több százezer magyar életét is követelő példátlan népirtásról, a holokausztról, hogy nagyobb sikerrel lehessen fellépni annak érdekében, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. Hangsúlyozta: a holokauszt fontos tanulsága, hogy fel kell lépni az etnikai és a vallási gyűlölet, a többi között az antiszemitizmus ellen.
A magas rangú ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy a magyarországi holokauszt évfordulóján megtartott megemlékezést és a kiállítás-megnyitót január végén hasonló események sora fogja követni a világszervezetben.
Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet – csakúgy, mint a nap folyamán korábban megtartott tájékoztatón – ezúttal is arról szólt, hogy a holokauszt 70. évfordulójáról történő megemlékezés alkalmat nyújt a múlttal való szembenézésre és a bocsánatkérésre. Tolmácsolta a kormány üzenetét, miszerint magyar állam bűnös volt a holokausztban, egyrészt azért, mert nem védte meg állampolgárait a pusztulástól, másrészt pedig azért, mert segédkezett a népirtásban és anyagi forrásokat biztosított ahhoz. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kall kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban.
A nagykövet emlékeztetett rá, hogy 2014-et a kormány a magyar holokauszt emlékévének nyilvánította. Üdvözölte a kiállítást, amely négy civil szervezet, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Emberi Jogok és Igazságosság Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával jött létre.
A Carl Lutz Alapítvány elnökének, Vámos Györgynek a felszólalását Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke tolmácsolta, a kiállítás szerkesztője ugyanis két nappal a megnyitó előtt agyvérzést kapott. Vámos beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a kormányok, amelyek a saját népük ellen fordultak, katonai vereségbe és erkölcsi válságba vezették országaikat. Hangsúlyozta: a történelem bebizonyította, hogy a rasszizmus minden formájában csakis tragédiához vezethet.
Katrina Lantos Swett, a Tom Lantos Alapítvány elnöke arra emlékeztetett, hogy csaknem 20 ezer zsidót még 1941-ben, Magyarország náci megszállása előtt deportáltak. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Szakály Sándor történész „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a kamenyec-podolszki kitoloncolást, a magyar holokauszt első tömeggyilkosságát. Úgy értékelte, hogy ez elfogadhatatlan kísérletet jelent az akkori magyar kormányzat „az ártatlan emberek lemészárlásában való mély morális bűnrészességének” eltussolására. Felhívta a figyelmet, hogy a Szakály vezette Veritas Történetkutató Intézet költségvetési támogatást kap.
Az egyetlen holokauszt-túlélő néhai amerikai kongresszusi képviselő, Tom Lantos lánya sürgette, hogy a magyar kormány legmagasabb szinten határozottan emelje fel hangját ezen elítélendő kijelentések ellen és tegye meg a megfelelő lépéseket a kialakult helyzet orvoslása érdekében.
Méltatta Kőrösi Csaba ENSZ-misszióvezetőt, Szapáry György washingtoni magyar nagykövetet, Martonyi János külügyminisztert és Németh Zsolt államtitkárt, amiért felemelték szavukat a tolerancia és a kisebbségek védelmében.
Fellegi Tamás, a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány elnöke hangsúlyozta, a szélsőségességek és rasszizmus jelentette veszélyek felemlítése mellett fontos leszögezni, hogy Magyarországon a fősodorhoz tartozó jobb- és baloldali pártok nem rasszisták és nem antiszemiták. Rámutatott, hogy a múlt feldolgozása nem ért véget.
„A holokauszt tragédiája a magyar nemzet tragédiája volt. A magyar zsidóknak a magyar nemzetből haláltáborokba történő kirekesztésével, Magyarország elvesztette jobb jövőjének egy részét. Úgy gondolom, hogy mind a kulturális, mind a politikai elitnek, és a közvéleménynek is hosszú utat kell megtennie, amíg eljutunk történelmünk e tragikus részének kölcsönös megértéséhez jutunk, amihez a 70. évforduló jó alkalmat kínál” – mondta Fellegi Tamás.
