Kisebbségi Sajtófókusz | Breuerpress International

		Egymás felé forduló régiók Kelet-Közép Európában • Approaching regions in East-Central Europe
Kisebbségi Sajtófókusz

Magyarország

Diaszpóra tanács – Orbán: az ellenfelek is elismerik teljesítményünket – A miniszterelnök szerint Magyarországnak az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítenek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén, a Parlamentben, ahol a tanácskozás képviselőin keresztül a jövő évi országgyűlési választáson való részvételre biztatta a diaszpórában élő magyarokat. A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben. „Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték” – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan „fogcsikorgatva” – folytatta -, „de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést” (MTI)
Semjén: duplájára nő a Kőrösi Csoma Sándor programban résztvevők száma – „Duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak számát” – jelentette be Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán, a Parlamentben. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet. Semjén Zsolt bejelentette azt is: Mikes Kelemen program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt kárpát-medencei iskoláknak juttatják el (MTI)
Történelmi siker az egyszerűsített honosítási eljárás – „A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az egyetemes magyarság történelmi sikereként értékelik az egyszerűsített honosítási eljárást, amelynek köszönhetően az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egyesült” – áll a testület szerdai ülését követően kiadott zárónyilatkozatban. A szöveg szerint kiemelten fontos eredménynek nevezték a magyar állampolgárság megállapítására irányuló eljárás egyszerűsítését. Hangsúlyozzák, hogy tagjaik munkájuk során segítik a pontos és hiteles információk eljuttatását az érdekeltekhez (MTI)
Emellett üdvözölték, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben úgy módosította a választójogi törvényt, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehessenek a magyarországi választásokon. Ezzel összefüggésben fontos feladatnak tartják, hogy a külhoni magyar állampolgárok széleskörű tájékoztatást kapjanak a sikeres regisztráció, valamint a minél nagyobb választási részvétel érdekében.
Rétvári: a Benes-dekrétumok ellentétesek az EU jogával – Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja azokat. A kereszténydemokrata politikus előadása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten, szerdán. Az államtitkár más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, előadását felolvasták. Rétvári Bence úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést. Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt (MTI)
Nemzetpolitikai nagyüzem Budapesten – A nemzetpolitikai megújulás, a kedvezményes honosítás eddigi eredményei, valamint a jövő évi választásra való felkészülés szerepelt az eheti budapesti nemzetpolitikai rendezvények napirendjén. Kiderült, a gyökeresen megújult nemzetpolitika olyan eredményekkel büszkélkedhet, amelyekkel világelsők lettünk – nálunk született meg az első nemzetpolitikai tankönyv és a magyar köztisztviselőknek kell majd elsőként nemzettudatból vizsgázniuk. Az elmúlt három év intézkedéssorozatát áttekintve azonban azt láthatjuk, hogy jócskán van törlesztenivalója a „nemzeti egység kormányának” még saját vállalásai és ígéretei tekintetében is. A valós problémákról nem is beszélve. A „Nemzetpolitikai alapismeretek” című kötet bemutatásával indult a hét, kedden a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülésezett, tegnap a nyugati magyarok szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács küldöttei találkozhattak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a nemzetpolitikai vezetéssel, ma a kárpát-medencei összmagyar fórum, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 12. ülésére kerül sor a parlamentben. Hivatalos előzetes bejelentés szerint az eddig elért nemzetpolitikai eredmények, a kedvezményes honosítás és a választásokra való felkészülés szerepel e tanácskozások napirendjén. Amint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta, „ezek azok a fórumok, amelyek a legmagasabb szinten egyeztetik az anyaországi és a külhoni magyarság legfontosabb problémáinak megoldási lehetőségeit„. E tanácskozások napirendjét áttekintve pedig úgy tűnik, a kormányzat szemében a legfontosabb problémák: a kettős állampolgárság és a választójog – Ami a megújulásból kimaradt – Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása után valóban gyökeresen „megújult” a külhoni magyarokkal fenntartott kapcsolatok intézményes rendszere, azaz a nemzetpolitika. Felszámolták a korábbi támogatási és kapcsolattartási csatornákat, átalakították azok szabályait és jogi környezetét egyaránt. Bár a határon túli magyar civil és politikai szervezetek, a külhoni média és a magyar parlamenti ellenzéki pártok egyaránt kérték, hogy a támogatások szétosztása az érintettek maximális bevonásával történjen, az átalakított/megújult támogatási rendszer azóta is változatlan. Sokatmondó, hogy épp a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hagyták ki a támogatáspolitikai folyamatból teljes mértékben az ellenzéket, illetve azokat, akiket érint, és akikért állítólag van, magukat a határon túli szervezeteket (Nszv)
Teljes a fejetlenség és a káosz a közoktatásban – Ismét szembesített az MSZP – holnap bemutatják a közös fővárosi jelölteket (Nszv)
Reformátusok: felemás elhatárolódás – Alig három hete Nagykőrösön Horthy-emléktáblát avattak a református egyház helyi képviselői (Nszv)
Orbánék eddig 49 titkos kormánydöntést hoztak – Bennük hadititkok, nemzetbiztonsági információk, vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné Magyarország érdekeit (Nszv)
Bajnai: gazdasági menekült lett 350-500 ezer magyar – „A növekedési fordulat, a bérek felzárkóztatása felé az egykulcsos személyi jövedelemadó megszüntetése az első lépés” – véli a HVG-nek adott interjújában Bajnai Gordon korábbi kormányfő, az Együtt Szövetség vezetője (HVG)
Török Gábor: „De mi a baloldal? Orbán Viktor szorozva mínusz eggyel” – „Ha komolyan vennénk azt, amit egy magyar politikus az ellenfeléről mond, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a másikkal szemben minden megengedett. Márpedig egyre többen veszik egyre komolyabban az egyre irracionálisabb megnyilvánulásokat, nehéz lesz kitörni ebből a lefelé tartó spirálból” – mondta a hvg.hu-nak Török Gábor politológus a politikai hisztériakeltésről (HVG)
Miért a Jobbik lett a Horthy-kultusz szálláscsinálója? – „Már Antall József is úgy gondolta, hogy Horthy Miklós nem vonható felelősségre a fehérterrorért és a ’44-es deportálásokért, de a Jobbik az első párt, amely semmilyen kritikát nem fogalmaz meg a kormányzóval szemben. Horthy a Jobbik számára, mint rendteremtő, nemzeti vezér fontos” – mondta a hvg.hu-nak Turbucz Dávid történész-politológus, aki a Horthy-vezérkultuszról írja doktori munkáját (HVG)
Giró–Szász: Ideje volt a pozitív korrekciónak – A kormányszóvivő az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzését értékelte (MNO)
Egyházi tiltakozás a Horthy-szobor miatt – Petíciót indítottak református lelkészek a hétvégi szoborállítás miatt (Nsz)
„A nő ne provokáljon, tegyen többet a háztartásért!” – „Nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők” – állítja a HRW (Nsz)
Horthy-rajongó a HÖOK új elnöke – „Sajnálatos történelmi ténynek” tartja és elítéli a numerus clausust a HÖOK új elnöke, bár eddigi irodáját kettő darab Horthy-képpel ékesítette (Nsz)
Török Gábor: Az összefogást nem a Jézuska hozza – A Corvinus Egyetem tanára szerint Gyurcsány Ferenc célja hosszabb távon az MSZP elfoglalása, Bajnai Gordonnak pedig a most megkötött MSZP–Együtt-megállapodás a politikai túlélést jelentheti (Nsz)
Már látszanak az unortodox gazdaságpolitika sikerei a magyar gazdaságban – „Már látszanak az unortodox gazdaságpolitika sikerei a magyar gazdaságban” – vélekedtek a Hitel-est című szerdai budapesti rendezvényen részt vevő közgazdászok. A rendezvény fő témája az unortodox és ortodox gazdaságpolitika fő vonalainak összehasonlítása, a világban jelenleg zajló folyamatok elemzése volt (InfoRádió)
Budapest nem szab feltételt Kijevnek – E hasábokon nemrégiben már megírtuk, hogy Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője azt javasolta a budapesti diplomáciának, hogy a kárpátaljai magyarság érdekében támasszanak feltételeket Ukrajna tervezett európai uniós társulása elé. A politikus most ugyanezt Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett kérdésében tette szóvá… (KISZO)
Magyar külügyminisztérium: A voksolás fontos eleme a koszovói-szerb megbékélésnek – A magyar külügyminisztérium álláspontja szerint a koszovói önkormányzati választások demokratikus lebonyolítása fontos lépés a Belgrád és Pristina közötti megbékélési folyamatban. A tárca szerdai közleményében kiemelte: a vasárnapi koszovói helyhatósági választások, amelyek meghatározóak voltak az ország jövője szempontjából, összességében rendben zajlottak le (Vajdaságma.info)

Románia

EXKLUZÍV – Băsescu jóváhagyta Zákonyi Botond kinevezését – Míg a külügyminisztérium szokatlan módon több hónapig halogatta a döntést, az államelnöki hivatal néhány nap alatt beleegyezett abba, hogy az új magyar nagykövet elfoglalhassa állomáshelyét a bukaresti diplomáciai kirendeltségen. Bogdan Oprea, Traian Băsescu elnök szóvivője szerdán lapunkat úgy tájékoztatta: az államfő november 6-i hatállyal megadta a beleegyezést (agrément) ahhoz, hogy az új magyar nagykövet megkezdhesse misszióját a román fővárosban. A döntést ugyancsak szerdán továbbították a román külügyminisztériumnak. A magyar fél még július végén benyújtotta a Zákonyi Botond hivatalba lépéséhez szükséges agrément iránti kérését, Füzes Oszkár leköszönő nagykövet pedig október elején el is hagyta állomáshelyét. Lapunk értesülései szerint a magyar Külügyminisztérium érdeklődésére a bukaresti társtárca heteken keresztül „bürokratikus akadályokkal” indokolta a késlekedést. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti gödöllői ülése után a csúszás kapcsán közölte: Románia arról biztosította Magyarországot, hogy ennek kizárólag technikai oka van, és a napokban várható a diplomata akkreditálása. Az ügyben vélhetően ezt követően történt előrelépés. Titus Corlăţean román külügyminiszter a hét elején egy lapinterjúban bejelentette, az általa irányított tárca valamennyi procedúrát teljesített az új magyar nagykövet hivatalba lépéséhez, és a bukaresti elnöki hivatal végleges döntésére vár (Krónika)
Magasabb bérekért tüntettek pedagógusok Bukarestben – A szakszervezeti vezetők szerint a romániai tanárok bére alig egytizede az európai uniós átlagnak (Nszv)
A szociáldemokraták nacionalizmusát bírálta egy román néppárti EP-képviselő – „A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) „újjáéledő nacionalizmusát” és magyarellenességét bírálta Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő” – közölte szerdán a román Agerpres hírügynökség. A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben EP-képviselővé választott Preda, aki októberben lemondott párttagságáról, egy blogbejegyzésben azt fejtegette: a kommunizmus utáni Romániában a nacionalizmust a baloldal sajátította ki, egyebek közt etnikai intoleranciát hirdető megnyilvánulásokkal (MTI)
Laczikó Enikő: a kisebbségeket a saját igényeik mentén kell kezelni – „Romániában a kisebbségvédelmi rendszer korántsem tökéletes és számos kiegészítésre szorul. Bár nagyon sok a közös elvárás, de minden kisebbséget a saját igényei mentén kell kezelni” – mutatott rá Laczikó Enikő Katalin, az Etnikumközi Hivatal vezetője, tegnap, november 5-én azon a konferencián, amelyet az Olaszok Romániai Egyesülete, az Etnikumközi Hivatal és az Európai Demokraták Intézetének támogatásával szerveztek meg Románia Parlamentjében (RMDSZ közlemény)
Markó Attila: az Egyesült Államok változatlanul kiáll az egyházi restitúció mellett – Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője találkozott Douglas Davidson rendkívüli követtel, az Egye- sült Államok Külügyminisztériumának Holokauszt- és restitúciós ügyekért felelős megbízottjával. A magas rangú diplomata idén második alkalommal látogat Romániába azzal a céllal, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának helyzetéről és a Mikó-ügyről érdeklődjön. A találkozó alkalmával Markó Attila elmondta, hogy látszólag kimozdult ugyan a holtpontról a visszaszolgáltatási folyamat, de akadozik, az ígéretekről és az elvárásoktól messze elmarad. Kevés döntés születik, késnek azok a kormányhatározatok, amelyek az ingatlanok rendeltetésének megőrzését szabályoznák. Ugyanilyen kilátástalan a kártérítési folyamat is, hisz még nem zárult le a földterületek felleltározása sem, ráadásul alig néhány hónappal a törvény elfogadása után máris módosítja azt a kormány (RMDSZ közlemény)
Fizetésnyivel drágul jövőre az élet Romániában – „Románia költségvetését a következő esztendő(k)ben valamennyi romániai család nagyjából egy havi minimálbérrel, vagyis 721 lejjel finanszírozza majd” – erre a következtetésre jutottak pénzügyi elemzők a román kormány és a Nemzetközi Valutaalap most zárult tárgyalásait követően (Maszol.ro)
Szekus módszerekkel vádolják a rendőrséget Korodiék – Hivatalos levélben kérte két Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, Korodi Attila és Tánczos Barna a belügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki a Székelyek Nagy Menetelésékor tapasztalt rendellenességeket (Maszol.ro)
Módosítaná a kormány a Vállaj-Csanálos határátkelőhely besorolását – Memorandumot fogadott el szerdai ülésén a kormány a Vállaj-Csanálos (Urziceni) határátkelőhely besorolásának a módosításáról (Maszol.ro)
RMDSZ: nincs veszélyben az aradi Szabadság-szobor – „Jövő hétfőn kezdik gyűjteni az aradi Szabadság-szobor eltávolítását támogató aláírásokat az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai” – tudta meg a maszol.ro a szélsőségesen nacionalista alakulat Arad megyei szervezetének elnökétől (Maszol.ro)
Székely történelem új kiadásban – Kézikönyvként is megjelentetik, illetve román nyelvre is lefordítják A székelység története című könyvet, melynek most készül a második kiadása (Krónika)
Szolidárisak a diákok a tüntető tanárokkal – „Iskola nélkül analfabéta a nép”, „Ha meghalunk mi, meghaltok ti is” – állt egyebek mellett a szerdai tüntetés transzparensein (Krónika)
Băsescu szerint tévúton van a kormány – Az új adók nem serkentik az inflációt, de rontják az életszínvonalat – Élesen bírálta a Traian Băsescu a kormányt a tervezett adóemelések miatt. Az államfő szerint a kormány tévúton halad, amikor újabb és újabb adókat talál ki. A nemzeti bank illetékesei, és az üzletemberek szerint az inflációt nem veszélyezteti az adóemelés, de az életszínvonal romlani fog (Szabadság)
Elutasította az alkotmánybíróság az államfő óvását – Az alkotmánybíróság elutasította tegnap Traian Băsescu óvását annak a törvénymódosításnak az ügyében, amely lehetővé teszi: a parlamentnek is legyen szava abban, hogy Románia milyen álláspontot képvisel a brüsszeli EU-csúcson. Băsescu október 9-én támadta meg a parlamentnek és a kormánynak a külpolitika terén való együttműködésére vonatkozó törvényt, amit a szenátus megszavazott, és elküldtek a kihirdetés végett az államfőnek. Băsescu azt kifogásolta, hogy a parlamentnek nem lehet döntési jogköre a külpolitika területén, hiszen az alkotmány az államfőt nevezi meg a külpolitika fő irányítójaként, és nem szólhat bele abba, hogy Románia milyen álláspontot képvisel Brüsszelben (Szabadság)
Nem döntött Verespatak-ügyben a parlamenti különbizottság (Transindex)

Szerbia

A vajdasági képviselőház elnöke ellenzi a helyi televízió- és rádióadók privatizálását – Ellenzi a helyi televízió- és rádióadók privatizálását Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (MTI)
Hágának tetszik, merre tart Szerbia – „Kedvező lesz Serge Brammertznek, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének decemberi jelentése Szerbiáról” – áll a szerb igazságügyi minisztérium közleményében, amelyet azt követően adtak ki, hogy a főügyész Danilo Nikolic szerb igazságügyi államtitkárral tárgyalt a szerb fővárosban, szerdán (Bumm.sk)
Három helyszínen megismétlik a koszovói helyhatósági választásokat – A Belgrád–Pristina-tárgyalás 17. fordulóján a koszovói helyhatósági választásokról tárgyaltak – Szerdán újra tárgyalóasztalhoz ült Ivica Dačić szerb kormányfő, Hashim Thaçi koszovói kormányfő és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője, majd később a trilaterális tárgyaláshoz csatlakozott Aleksandar Vučić szerb kormányfőhelyettes is. Maja Kocijančič, a külügyi főképviselő sajtószóvivője a tárgyalások előtt bejelentette, hogy a nap gerincét a koszovói helyhatósági választások és az azon történt incidensek alkotják majd (Magyar Szó)
Nem ultimátum – tárgyalási kiindulópont – Megvitatta és elfogadta a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvényt előkészítő platformot a Tartományi Képviselőház alkotmányjogi bizottsága – A Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselői kezdeményezték annak a platformnak a megvitatását, amely javaslatot tenne az évek óta késlekedő, Vajdaság finanszírozásáról szóló törvényt (Magyar Szó)
A közös kutatás öröme – A Magyar Tudományok Ünnepén a mentorok fontos szerepét is hangsúlyozták – Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Magyar Nemzeti Tanács kilencedik Magyar Tudományok Ünnepe rendezvényén zajlott az előzőleg meghirdetett pályázat díjkiosztója is a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az ünnepélyes pillanat előtt ünnepi köszöntőkre és a pályázatok értékelésére került sor. Mint hallottuk, idén feltételként jelent meg a mentorok részvétele is, így színvonalasabb munkák készülhettek, mint az előző években. A bírálóbizottság elnöke dr. Gábrity Molnár Irén kifejtette, hogy az idei témaválasztás kiterjedt a magyar jellegzetességű közintézményekre, épületekre, a környezetvédelemre, a néprajzi-kulturális örökség bemutatására, de kevesebb volt az ismert személyek munkásságának, a tehetséggondozási szempontoknak a bemutatása, mint a korábbi években (Magyar Szó)
Jövőre megalakulhat a Montenegrói Nemzeti Tanács – A Montenegróiak Újvidéki Szervezete tegnap aláírásgyűjtést kezdett a Montenegrói Nemzeti Tanács megalakítása érdekében. Azok a polgárok írhatnak alá, akik a legutóbbi népszámláláson montenegróiaknak vallották magukat, és szerb állampolgárok. Božidar Marković, az Újvidéki Montenegróiak Szervezetének az elnöke a Magyar Szónak elmondta, hogy 2011-ben alakult a tartományi székvárosi szervezetük, fő célja a nemzeti öntudat erősítése és a hagyományok megőrzése. „Szerbiában minden kisebbség alakíthat nemzeti tanácsot, és nagyon fontos, hogy a montenegróiak is szervezetten képviseljék magukat. A nemzeti tanács kulcsfontosságú lesz a Szerbiában élő montenegróiak kulturális és nemzeti identitása megőrzésében. Szerbiában minden újabb népszámláláskor megfeleződik a montenegróiak száma, 1981 körül 150 000-en voltunk, a legutóbbi összeíráskor, 2011-ben pedig már csak 38 547-en vallották magukat montenegróinak” – mondta Marković (Magyar Szó)
Kellenek is, nem is a pártok? – Visszatekintő a zentai helyi közösségi választásokra – Az október végi helyi közösségi választásokon Zenta községben számos jelölt mögött felsorakoztak a községben tevékenykedő politikai szervezetek, s komoly munkát fektettek be a népszerűsítésükbe. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a pártok illetékesei miképpen vélekednek a voksolásról, mennyire volt „kifizetődő” a munkájuk, illetve mi a véleményük arról, hogy a pártok túlzott szerepet játszottak a választásokon. Juhász Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének ügyvezető alelnöke elmondta, hogy egyszerű zentai választópolgárként az a véleménye, hogy ez a választás is tükrözte azon polgárok népszerűségét, akik az adott helyi közösség területén idáig is tevékenykedtek, s azokat a jelölteket támogatták, akik aktívan részt vesznek a kerületek életében, miközben szépen kiszűrődtek azok, akik pártmegbízásból indultak. „Az persze más kérdés, hogy a pártok, így a VMSZ is támogatásban részesítettek egyes jelölteket. Egyeztettünk velük a programokról, amelyek alapján együtt tudunk működni, s nem csak feltettük a szórólapjainkra” – ecsetelte (Magyar Szó)
Rugalmasabb hozzáállást! – Jeffrey Sachs szerint a fiatalok munkanélkülisége jelenti a legnagyobb gondot Szerbiában – Aleksandar Vučić kormányfőhelyettessel tárgyalt Jeffrey Sachs világhírű amerikai közgazdász, a szerbiai gazdasági helyzetről cseréltek véleményt – számolt be Sachs a nemzetközi együttműködéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ (CIRSD) alakuló ülését követően (Magyar Szó)
Biztatóbbak a gazdasági mutatók – Vajdaság gazdasági mérlege az első félévben aggasztó volt, a következő negyedév azonban már lassú javulást mutat – Egy helyben toporgott az év kezdetén Vajdaság gazdasága, azzal, hogy fennállt a veszélye egy újabb recessziós hullámnak is (Magyar Szó)
A tartomány húzóágazata lehetne – Vissza nem térítendő támogatások a tartomány idegenforgalmának fejlesztésére (Magyar Szó)
A 2014-re vonatkozó költségvetési tervezet szerint Vajdaságot ismét megfosztják annak a pénzösszegnek egy részétől, amely az alkotmány szerint megilletné – figyelmeztetett az Újvidéki Rádiónak nyilatkozva Pék Zoltán, a parlamenti pénzügyi bizottság tagja (Vajdaságma.info)
A vajdasági képviselőház elnöke ellenzi a helyi televízió- és rádióadók privatizálását – Ellenzi a helyi televízió- és rádióadók privatizálását Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A politikus a Szabadkai Rádióban beszélt a magánosításról éppen az adott rádióadó privatizációja kapcsán. Pásztor szerint nem igaz, hogy a helyi adók privatizációja európai uniós gyakorlat (Vajdaságma.info)
Tartományi kormány: Vajdaság fejlett régió – „Vajdaság a bruttó hazai termék (GDP) értéke szerint Szerbia fejlettebb régiói közé tartozik, és nem pedig a fejletlenek közé, amint azt a régió fejlettségéről szóló 2013-as évi rendeletben írták” – áll a vajdasági kormány mai közleményében (Vajdaságma.info)
MPSZ: Magyarország támogatja-e a vajdasági magyarok autonómiatörekvéseit? – Magyarország támogatja-e a vajdasági magyarok autonómiatörekvéseit, tette fel a kérdést ma délelőtti zentai sajtótájékoztatóján Rácz Szabó László, a zentai Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki emellett beszélt a november 9-én esedékes, az 1944 őszén Zentán elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatainak tiszteletére szervezendő megemlékezésről is (Vajdaságma.info)

Szlovénia

Országgyűlési Napló: Nyilvános képviselői kérdés felvetését fontolgatom – „Nemzetiségi szempontból is nagyon „feszes” volt az Országgyűlés berkeiben 2013 októbere. Szembesülni kellett a költségvetés csökkentésének tényével, amely a nemzeti közösségeket sem kímélte. Míg a kultusztárca ezúttal meglehetősen korrektül viszonyult a nemzetiségi kulturális programok alakulásához, addig a Nemzetiségi Hivatal égisze alatt megvalósuló programok összegét eredetileg 7,5 százalékkal javasolta csökkenteni a kormány. A nemzeti közösségek és intézmények közül szinte valamennyi egyetért azzal, hogy a nemzetiségnek is osztoznia kell a „közteherviselésben”, amit az eddig is szűkre szabott pénzkeret csekély csökkentésére kell/szabadna érteni. A kormány eredeti javaslata azonban rendkívül magas elvonást tartalmazott és szöges ellentétben állt a korábban tett kötelezettségvállalásokkal. Szerencsére ezúttal is érvényesülni látszik az ismert mondás, hogy nem eszik annyira forrón a kását…” Göncz László (Népújság, Lendva)
Határon túli fejlesztések magyar tőkével – A Wekerle Vállalkozói Kör második muravidéki találkozóját tartották meg a múlt héten a lendvai Bánffy Központban. A találkozón a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) lendvai irodája szervezésében ezúttal az Exim Bank és a Corvinus Zrt. képviselői adtak útmutatót a vállalkozások lehetséges finanszírozásához (Népújság, Lendva)
Az SDS a Muravidéken – meglátogatták a magyar közösséget is – Az ellenzéki SDS parlamenti képviselőcsoportja egész napos munkalátogatást tett a Muravidéken, ahol községek, vállalatok, intézetek képviselőivel folytattak megbeszéléseket. A tájékoztató jellegű körút során a küldöttség egy részét fogadta Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke is (Népújság, Lendva)
A Bánffyak is támogatták Luther törekvéseit – A címben szereplő történelmi tény hangzott el azon a kiállítás-megnyitón, amelyet a reformáció napjának előestéjén rendeztek a lendvai Színház- és Hangversenyterem folyosóján. Šimonka Tanja, az intézmény vezetője köszöntőjében kiemelte: ha reformációról beszélünk, akkor Lendvát nagybetűs címszóként kell kiemelnünk, hiszen három gyülekezet, két templom és egy zsinagóga hirdeti, hogy itt nem csak a különböző népek, hanem a vallási felekezetek is jól megfértek egymás mellett (Népújság, Lendva)
Elkezdődött a magyar nyelvtanfolyam Hodoson – A Hodos Községi MNÖK szervezésében november 2-án megkezdődött az ingyenes magyar nyelvtanfolyam. A hodosi nemzetiségi irodában nyolcfős csoporttal indult az első foglalkozás. Az első óra előtt Abraham Boris, a nemzetiségi tanács elnöke elmondta, hogy a magyar nyelv és kultúra megőrzése mellett nagyon értékesnek tartja azt is, hogy szlovén anyanyelvűek hajlandóságot és érdeklődést mutatnak a magyar nyelv iránt. Peilschmidt Mária tanárnő hangsúlyozta, hogy a községben két nyelv és két kultúra keveredik, példás egyetértésben. A résztvevők közül négyen a Hodosi községből, hárman a Šalovci községből és egy személy Kuzmáról érkezett (Népújság, Lendva)

Szlovákia

A Jobbik a határon túli gyermekeket oktató iskolákat is támogatná – „A Jobbik nemcsak azokat a határon túli szülőket támogatná, akik magyar iskolába járatják gyerekeiket, hanem a diákot fogadó intézményt is segítené tanulónként húszezer forinttal” – mondta Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke Vona Gáborral tartott sajtótájékoztatóján szerdán, Révkomáromban (MTI)
Kézbesítették a Tešedíkovo-táblát az ombudsmannak – Megérkezett Jana Dubovcová ombudsmanhoz, jogvédelmi biztoshoz Pered község szlovák névtáblája, amit a múlt héten adtak postára a kétnyelvűségért küzdő aktivisták (Bumm.sk)
Kerekasztal: mindannyiunk érdeke a megyei választásokon való részvétel – Közleményt adott ki a közelgő megyei választások kapcsán a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Szeretnék, ha minél többen elmennének szavazni, és véleményt nyilvánítanának a megyei parlament jövőbeni összetételéről. „Szombaton, november kilencedikén tartják Szlovákiában a megyei választásokat. A választópolgárok határoznak a megyei képviselőtestületek összetételéről és a megyefőnökök személyéről is. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a demokrácia, a parlamentarizmus és a jogérvényesítés híveként fontosnak tartja, hogy lehetőségeihez képest minden szlovákiai magyar, választásra jogosult polgár vegyen részt a választásokon és nyilvánítsa ki, hogy kit akar látni a megyei szintű érdekképviseleti testületekben.” – kezdődik a közlemény (Bumm.sk)
Megyei választások: elkezdődött a kampánycsend – Befejeződött a szombaton esedékes megyei választásokat megelőző kampány, csütörtökön reggel hét órától életbe lépett a kampánycsend (Hírek.sk)
Nemzetközi összeesküvéstől tart az SNS – Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke szerint egyre aktívabbá válnak a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar szélsőségesek, ami véleménye szerint egy nemzetközi terv része lehet (Hírek.sk)
Adócsökkentést ígér Robert Fico – „Alacsonyabb lesz az általános forgalmi adó 2015-től, ha a kormány úgy gazdálkodik majd, mint azt a költségvetésben eltervezte” – jelentette ki Robert Fico kormányfő (Hírek.sk)
Továbbra is Ficot tartják a legmegbízhatóbb politikusnak – „Robert Fico miniszterelnököt tartja a legmegbízhatóbb szlovákiai politikusnak a lakosság közel 40 százaléka” – derült ki a Prieskumy ügynökség felméréséből (Hírek.sk)
Megyei jelölteket kérdeztünk: Hogyan viszonyulnak a déli/északi járásokhoz, illetve a kisebbséghez/többséghez? – Kérdéseink első felét a megyével kapcsolatos témakörök alkották, a különbség ez esetben mindössze annyi volt, hogy az északi járásokból induló szlovák jelölteket a déli járásokról, illetve a kisebbségekről kérdeztük, míg a déli régióból indulókat a megye északi járásairól és a szlovák többségről. A válaszokat a megyeielnök-jelöltek vezetékneve szerinti ábécérendben közöljük minden egyes kérdésnél. Berényi József (MKP) sajtótitkárán keresztül üzente, hogy nem él a lehetőséggel, nem válaszolt kérdéseinkre. Tibor Mikuš (független-Smer), Nagy József (Híd), Andrej Richnák (Nový Paralament) és Ivan Uhliarik (KDH-SDKÚ) azonban elküldte válaszait. Egymástól függetlenül válaszoltak a kérdésekre … (Paraméter.sk/TiszaNews)
Eladná a Fico-kormány a Telekomot, hogy felvásárolhassa az egészségbiztosítókat – A kormánynak jelenleg nincs pénze arra, hogy bevezesse az egyetlen állami biztosítóra épülő rendszert (Paraméter.sk)
Beňovák harca Pozsony megyében – Nem Monika Flašíková Beňová az egyetlen ilyen nevű jelölt a megyében. Míg az európai parlamenti képviselő a Smer színeiben indul, Zdenka Beňovát a Mi Szlovákiánk Néppárt indítja (Új Szó)
Jobbik a Pokolban – Sajtótájékoztatót, lakossági fórumot, majd tagsági gyűlést tartott Komáromban a magyarországi Jobbik. Vona Gábor pártelnök a látogatás céljaként a tájékoztatást és a tájékozódást jelölte meg, és visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint kampánycéllal látogatott volna a városba, illetve, hogy bele akarnának avatkozni a hétvégi megyei választások előtti kampányba. A Pokol Szállóban nagy érdeklődés mellett zajlott a lakossági fórum – Vona Gábor szerint ez a nagy érdeklődés csattanós válasz arra, hogy miért is jött a Jobbik a Felvidékre. „Mert igény van rá” – mondta (Új Szó)

Ukrajna

Kijev gázfüggetlenségre tör – Az ukrán elnök szerint országa az évtized végére önellátó lehet gázból, sőt talán még exportálni is tud majd (Nsz)
Navracsics: húsz éve most a legjobbak a magyar-ukrán kapcsolatok – „Az utóbbi húsz évben most a legjobbak, problémamentesek a magyar-ukrán kapcsolatok” – állapította meg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kijevi látogatása alatt folytatott megbeszélései alapján szerdán az MTI-nek nyilatkozva (InfoRádió)
Tartalmas fogadónap – Beregszászban két alkalommal tartott fogadónapot Gajdos István. A parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét nem csupán a városban, hanem a járás településein élők is felkeresték problémáikkal (KISZO)
Miért „döcög” a megvalósítás? – Mint ismert, megjelent a nyelvtörvény végrehajtásához készült kommentár. A kiadványt bemutatták Kijevben, a Legfelső Tanács sajtóközpontjában és számos ukrán hírügynökségben. Tudomásunk szerint a közeljövőben erre Ungváron is sor kerül. Az alkotók szándéka, hogy zökkenőmentessé tegyék a jogszabály alkalmazását. Miért van erre szükség? (KISZO)
Gajdos István: A kulturális autonómia mellett a rehabilitáció és a nyelvtörvény végrehajtása is szerepeljen a parlament ajánlásaiban! – Az év közepén parlamenti meghallgatásra került sor Kijevben az emberi jogok Ukrajnában való betartásáról. Ennek résztvevői számos javaslatot tettek e szférát illetően. Az ukrán törvényhozás emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottsága egy hónapja vitatta meg a meghallgatás ajánlásairól szóló parlamenti határozat tervezetét. A Legfelsőbb Tanács november 5-én tárgyalta első olvasatban e dokumentumot (TiszaNews)
Emlékezzünk együtt! – A Szolyvai Emlékparkbizottság a kárpátaljai történelmi egyházakkal, valamint magyar és német társadalmi szervezetekkel karöltve 2013. november 16-án (11.00 órai kezdettel, közép-európai idő szerint) tartja hagyományos tiszteletadását a Szolyvai Emlékparkban (TiszaNews)
Dzurinda találkozik Vitalij Klicskóval – Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) a parlament külügyi bizottságának tagjaként utazott Ukrajnába (Paraméter.sk)

A régió hírei  Világtükör

Koszovó: három körzetben ismételnek – A vasárnapi választás során huligánok megtámadtak több szavazókört, s választási anyagokat semmisítettek meg (Nszv)
Brüsszelnek nagy falat a volt jugoszláv térség – A koszovói helyhatósági választásokon komoly incidensek történtek (Nszv)
Berlusconi a hitleri zsidóüldözést emlegeti – Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő szerint az ellene folyó eljárások miatt a gyerekei úgy érzik magukat, mint „a zsidók Hitler idejében” (Nsz)
Szovjet zsidóknak segített Németh Miklós – A Jerusalem postban megjelent, „A szavahihető ember” címet viselő cikk szerint az 1988 és 1990 közötti magyar kormányfő olyan érdemeket szerzett a szovjet zsidók Izraelbe vándorlásának segítésével, amelyek alapján bármilyen zsidó vagy izraeli kitüntetést megérdemel (Nsz)
Kétszáz magyar roma Ferenc pápa általános audienciáján – Több mint kétszáz magyar roma zarándok vett részt szerda délelőtt a római Szent Péter téren Ferenc pápa általános audienciáján (Nsz)
Demokrata polgármestere lesz New Yorknak – Bill de Blasio hatalmas fölénnyel győzött a keddi választáson. Demokrata politikus állhat Boston élére és ülhet le Virginia állam kormányzói székébe is, a republikánusok pedig New Jersey-vel vigasztalódhatnak, ahol elsöprő többséggel választották újra kormányzónak Barack Obama elnök egyik legmarkánsabb kritikusát (Nsz)
Új magyar nagykövetet jelölt a Fehér Ház – Barack Obama amerikai elnök Colleen Bradley Bell televíziós producert, környezeti, művészeti és szociális ügyek támogatóját, újraválasztási kampányának adománygyűjtőjét jelölte az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének (Nsz)
Miroslav Lajčák: Olyan megoldást kell találni Ukrajnában, hogy ne legyenek győztesek és legyőzöttek – „Ukrajna EU-integrációjáról, a Timosenko-ügyről is szó esett az AtlanticCouncil washingtoni tanácskozásán” — közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál (TiszaNews)
A nagybányai művésztelep Brüsszelben – A nagybányai művésztelep alkotásaiból nyílik kiállítás Brüsszelben (Krónika)
Ashton: szerb-koszovói megállapodás született a választási folyamat végigviteléről – „A szerb és a koszovói miniszterelnök megállapodott abban, hogy miként vigyék végig a koszovói helyhatósági választási folyamatot” – közölte szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután megbeszélést folytatott Ivica Dačić szerb, illetve Hashim Thaci koszovói kormányfővel. A választási folyamat végső kimenetele az előzetesen kitűzött cél szerint azzal járna, hogy az észak-koszovói szerb többségű települések önkormányzatai kiterjedt jogokat kapnának a gazdasági élet szervezésére, az egészségügy és az oktatásügy irányítására. Az újabb brüsszeli szerb-koszovói egyeztetés azért vált szükségessé, mert a múlt vasárnap tartott koszovói önkormányzati választásokon a szerb dominanciájú észak-koszovói településeken drámaian alacsony volt a részvételi arány, és számos helyen incidensek is megzavarták a voksolást. Ashton nem árult el konkrétumokat arról, hogy végül is miben állapodott meg egymással – EU-s segédlet mellett – Dačić és Thaci. Csupán azt közölte, hogy a felek „gyorsított ütemben” kívánják megvalósítani az észak-koszovói szerb önkormányzatiság kívánatos tartalmának áprilisban kidolgozott elemeit (Vajdaságma.info)

Vélemény, publicisztika, interjú, blog

Heller Ágnes: Ilyen rettenetes helyzetben nincs jó döntés – A rettegett SS vezérkari tiszt nem több karrierjét építő bürokratánál, az életmentő különvonatok jogáért vele sáfárkodó vallási vezetők viszont saját népüket küldték a vágóhídra. Adolf Eichmann jeruzsálemi tárgyalásáról írt könyvével az amerikai filozófusnő magára haragította a fél világot. Fél évszázad távlatából elfogadható a „gonosz banalitása”? Mit gondol erről Heller Ágnes? INTERJÚ (Nsz)
Alkotmánybírói engedéllyel – „Azáltal, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélete a 2006-os ügyekhez kapcsolódó semmisségi törvényt tulajdonképpen elfogadta a Fidesz-KDNP értelmezését, amely szerint 2006-ban – ha időlegesen is-, de megszűnt a jogállam Magyarországon. Orbán Viktor ezentúl lényegében alkotmánybírósági engedéllyel mondhatja azt, hogy 2006 árulói megint a jobboldali tömegbe lövetnének…” Antal Attila
(Nszv)
Csoóri, a szakító atya – „Csoóri Sándor a napokban a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját kapta. Nem kérdés, hogy költői életművével kiérdemelte a négy millió forinttal járó elismerést. Az alkalom azonban jó lehetőség arra, hogy felidézzük milyen elévülhetetlen érdemei vannak Csoórinak abban, hogy most két művészeti akadémiánk van…” Hamvay Péter (Nszv)
GÖRÖNGYÖS ÚTON. ÖSSZETORLÓDOTT IDŐ A KISEBBSÉGBEN – „A berlini fal ledöntése után az újvidéki Matica srpska antikváriumba és a konténerekbe egyre több magyar könyv került. A magyar értelmiség egy része áttelepülni készült az anyaországba, s a könyveket az antikváriumban próbálta értékesíteni, de a nagy kínálat miatt az antikvárius nem vásárolt fel többet, így hát maradt a konténer, ahonnan a romák szedték ki őket, megtisztították és a Felszabadulás sugárúton kartondobozokra helyezve árusították. Mentették a romák a magyar kultúrát! De nem sokáig virítottak Németh László vagy Illyés Gyula művei, a romák abbahagyták az árusítást, mivel nem volt kereslet irántuk. Közben – milyen furcsa ellentmondás! – megalakult a magyar érdekszövetség. Szerencsémre az antikváriumban rábukkantam Jászi Oszkár Magyar kálvária – magyar feltámadás című, az I. világháború befejezése után, 1920-ban Bécsben kiadott könyvére. Egy éjszaka elolvastam, éppen jókor, mert többek között szóba került a magyar kisebbség is, s a baloldali Jászi Oszkár többek között kifejtette, hogy a politikai és kulturális autonómia a kisebbség megmaradásának feltétele. Az olvasmány jókor jött, mert a balkáni háború előestéjén a vajdasági magyar kisebbség körében éppen ez a kérdés került a napirendre. Megalakult a kisebbségi érdekszövetség/párt a VMDK, amely az autonómia szükségességét tűzte napirendre. Bizonytalan idők voltak. A jelenkori kisebbségi politikai elit tagjai még nem voltak egységesek ebben a kérdésben. Többen nem reménykedtek a kisebbségi pártban, inkább a többségi nemzet liberális(abb) pártjaiban keresték a helyüket, abban bízva, hogy azokon keresztül javíthatnak a sovinizmus fellángolása miatt veszélybe került magyar kisebbség helyzetén. Nem ítélkeznék felettük, szándékuk jó volt, ám kudarcba fulladt, mert ezek a pártok nem játszottak fontosabb szerepet, a parlamentbe is más, nemzeti előjelű pártokkal kötött koalíció árán kerültek be. Ugyancsak a manapság hatalom levő kisebbségi politikai elit egy része aggályoskodott, mert kilátástalannak tartotta a követelést, s nem gondolták, hogy Milosevic „nagylelkű” politikája elnézi az autonómia elvének hirdetését. De engedte, tárgyalópartnernek fogadta el a VMDK-t, ám esze ágában sem volt engedményeket tenni. Az értelmiség egy része, köztük a sajtómunkások is, szintén kétkedtek az autonómiában, attól tartva, hogy általa új kisebbségi tekintélyelvűség születik. Ennek is volt némi alapja, hiszen a kisebbségi autonómiákban rendszerint konfliktusba kerülnek a kisebbségi polgárok személyes jogai és a kollektív jogok. Meggyőződtem erről az egyik dél-tiroli irodalmi vendégszereplésem során is. Az ottani német értelmiségiekkel beszélgetve kiderült, hogy az aggály jogos, elismerték ezt az autonómia hívei is, azzal a megjegyzéssel, hogy a konfliktus áthidalható, azzal a feltétellel, hogy az egész olasz társadalom demokratikus működése biztosított. Máskülönben állandóan kísért a veszély, hogy a demokratikus autonómia eltorzul, mert nem lehet magányos sziget a nem demokratikus államban…” Végel László (Beszélő)
„Hol vagy, autonómia?…” – „Kétségtelen, hogy a határon túli politikában a rendszerváltás óta folyamatosan szerepel az autonómia különböző formációinak a fogalma. Az utóbbi hetekben, elsősorban székelyföldi testvéreink demonstrációja óta még inkább ráirányul a figyelem…” Tóth Viktor (KISZO)
Honosítás: a porszem odaát van – „Furcsa és igencsak kellemetlenre sikeredett beszélgetésben volt részem a minap a Honosítás: „keleti” mellékhatások… című írás megjelenését követően. A vonal túlsó végén lévő – hangja alapján már érett férfikorban járó személy – Téglási Zoltánként(!) mutatkozott be. Némi felmenő-keresgélés után következett a párbeszéd sava-borsa… korábban nagy port kavart Magyarországon a hír, miszerint Ukrajnában néhány ezer euróért megvásárolható a kettős állampolgárság. Ennek utánajárva jelent meg lapunk hasábjain egy oknyomozó riport, ami az állampolgárság-bizniszt vette górcső alá, és lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk átfogó képet adni erről a jelenségről. A riport hatását mi sem jelzi jobban: az MTI közvetítésével több tucat magyarországi hírportál is átvette, igaz, némileg feldolgozva, bulváros – Ipari szinten üzletelnek a magyar állampolgársággal Ukrajnában – címmel ellátva…” Téglási Zoltán (KISZO)
Barátok közt – „Egyik szemem sír, a másik nevet, ha az egyre terebélyesedő amerikai lehallgatási botrányra gondolok. Egy ideig szorgalmasan követtem, hogy ki ki után kémkedett, de lassan kezdem elveszíteni a fonalat, mert mára csak az biztos, hogy mindenki próbált mindenkit megfigyelni és lehallgatni, csak egyesek jobb eredményeket értek el az ősi mesterség gyakorlásában. Mert mint tudjuk, a prostitúció és a kémkedés egyidős az emberi társadalommal, s mi, késői utódok, mindkettőt féltve őrizzük és műveljük. Amióta pedig egy feltűnésre vágyó, hivatali esküjét megszegő ifjú amerikainak köszönhetően mindenki számára kiderült, hogy ebben, mármint a kémkedésben, az amerikaiak az igazi bajnokok, az egész világ megsértődött…” Gál Mária (Maszol.ro)
Javító javaslat – „Magyarország jobban teljesít. Olvasom plakáton, harsogja rádió-televízió, oda van vésve a szóvivők, miniszterek mögé, megnyitom a csapot, ez dől víz helyett – már kezdem elhinni. Egyszerűen jobbak vagyunk a világnál! Lassan negyedszázada volt a rendszerváltás, az ifjú demokratákból konzervatív tekintélyek lettek, ez így van rendjén. Ha megnézzük a gazdasági mutatóinkat (amelyekkel nemzetközileg elfogadott számlálók mérik egy-egy ország fejlettségét, teljesítményét), akkor körülbelül ott vagyunk, ahol a velünk együtt szabadult közép-kelet-európai országok. Néha egyik vagy másik előretör pár tizeddel, éllovasnak nevezik rögtön, a másik meg lemarad kicsit, sereghajtónak becézik, de belátható huszonnégy év tapasztalat után, hogy ennyi van bennünk, csodák nincsenek, nem is várhatók. Politikai elfogultságokkal lehet a most-ot mélypontnak és csúcsnak nevezni, attól függően, ki mennyire csipázza a Fideszt. Szűk a játéktér. Nyugodjunk le, abból baj nem lehet…” Krebsz János (Maszol.ro)
Drágulási láncreakció – „Az általános gazdasági helyzet, de még inkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására a kormány határozott: a 9 százalékos luxusadó révén emeli az üzemanyagok árát, ami literenként 43 baninak, egy teljes tankolásnál kb. 21,5 lejnek felel meg. A többletbevétel összege azt a 3,5 milliárd lejes űrt hivatott betömni az állami költségvetésben, amit a 3,8 százalékos nyugdíj- és állami bérindexelés okozott…” Ördög I. Béla (Szabadság)
Hétvégi programajánló – „Negyedszer futunk neki a megyei választásoknak. Ez az egész megyedolog nem egy sikertörténet a többségi nemzet esetében sem, hát még nekünk, magyaroknak…” Kocur László (Új Szó)

Ajánló

KIRÁLYHÁGÓMELLÉK: A HARANGSZÓ NOVEMBERI MÁSODIK SZÁMÁBÓL – Az anyanyelvi iskolaválasztásról indul sorozat a lap címoldalán. Vetési László számos, a szórványban megtapasztalt életpéldával illusztrálja írását (KMS)

Cikkek

 A szociáldemokraták nacionalizmusát bírálta egy román néppárti EP-képviselő

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:

Bukarest, 2013. november 6., szerda (MTI) – A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) „újjáéledő nacionalizmusát” és magyarellenességét bírálta Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő – közölte szerdán a román Agerpres hírügynökség.

A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben EP-képviselővé választott Preda, aki októberben lemondott párttagságáról, egy blogbejegyzésben azt fejtegette: a kommunizmus utáni Romániában a nacionalizmust a baloldal sajátította ki, egyebek közt etnikai intoleranciát hirdető megnyilvánulásokkal.

Az EP-képviselő úgy vélekedett: 2007 és a tavalyi politikai válság közti időszakban a román nacionalizmus teret veszített, de a PSD – és liberális szövetségeseik – hatalomra kerülése óta ismét előretört.

„A PSD-s nacionalizmus legfontosabb fűszerei: az Európai Bizottság bírálata és a magyarellenes diskurzus felélesztése” – állapította meg Preda. Szerinte Corina Cretu szocialista EP-képviselő azzal kreált magának új politikai identitást, hogy Tőkés Lászlóra „vadászik”.

A néppárti EP-képviselő szerint ideje lenne, hogy a román jobbközép erre a baloldali nacionalizmusra egy „felvilágosult hazafisággal”, gátlásait félretéve válaszoljon.

Corina Cretu EP-képviselő, aki korábban hivatalos átiratban kérte a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságától Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását, szerdán ugyancsak egy internetes fórumon válaszolt Cristian Preda eszmefuttatására – közölte az Agerpres.

„A nacionalizmust a természetes hazafiság táplálja és ez egy legitim reagálás az olyan visszaélésekre és aberrációkra, amelyek Tőkés László viselkedését jellemzik” – írta a szociáldemokrata EP-képviselő.

Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP-képviselő azt kérte: Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. vissza

 Diaszpóra tanács – Orbán: az ellenfelek is elismerik teljesítményünket

Budapest, 2013. november 6., szerda (MTI) – A miniszterelnök szerint Magyarországnak az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítenek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén, a Parlamentben, ahol a tanácskozás képviselőin keresztül a jövő évi országgyűlési választáson való részvételre biztatta a diaszpórában élő magyarokat.

A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben.

Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan „fogcsikorgatva” – folytatta -, de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést.

Utalt a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, hangsúlyozva, hogy az alapján Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de hogy a magyar irány még az ellenfelek szemében is eredményre vezet, az komoly siker – mondta.

Hozzátette, reméli, hogy ezzel az uniós jelentéssel Magyarországon is lezárul az a vita, amely arról szól, hogy az irány, az alkotmányos alap helyes-e, és a vita ezután arról zajlik majd, hogy ezeken a stabil alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.

A nemzetpolitikára rátérve Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács képviselőin keresztül a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre – illetve az azt megelőző regisztrációra – biztatta a diaszpórában élő magyarokat.

A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. „Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával” az elmúlt három évben sikerült elérni – mondta.

Üdvözölte továbbá, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés mutatkozik a magyar politikai élet meghatározó szereplői között. Példaként említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt és a közelmúltban tartott Székelyek nagy menetelését. Szerinte ahogyan a nemzetpolitikában ígéretes együttműködés felé haladnak, úgy az más nagy kérdésekben – például az alkotmány ügyében vagy gazdasági témákban – is létrejöhet majd az évek során.

Szavait nagy taps fogadta, amikor jelezte: jó esély van a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-program folytatására.

Orbán Viktor mintegy negyvenperces beszédében ismét hosszan kifejtette azt az álláspontját, amely szerint a világban ma egy nagy átrendeződés zajlik, amelyben megkérdőjeleződnek a korábban érvényes gazdasági, politikai és kulturális előfeltevések. Ezt a magyarok sem hagyhatják figyelmen kívül, ezért is hirdette meg a kormány például a keleti nyitás stratégiáját – közölte.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a változásokkal egyúttal az a gondolkodásmód is elveszítette érvényét, amely szerint a sikerhez azt kell tenni, amit Nyugaton csinálnak, az ő társadalmi-gazdasági modelljüket kell követni. Ezzel összefüggésben szintén utalt az említett európai bizottsági jelentésre, amelynek tendenciájából szerinte az is kiolvasható, hogy „az az érv, miszerint nekünk azt kellene csinálni, mint amit a többiek, a nyugatiak csinálnak, ma már nem állja meg a helyét”.

Kormánya erre az új helyzetre lehetőségként tekintett, nem ijedt meg, és a magyar észjárás szerint kialakított egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális-társadalmi rendszert – mondta. Hivatkozott a csaknem két éve hatályos új magyar alkotmányra, amely – mint mondta, ellentétben a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot feladó Európával – elismeri Magyarország keresztény hagyományait, és világossá teszi, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell kialakítani.

A miniszterelnök egyúttal rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés összefüggésére, jelezve: ha egy ország, öntudatot akar erősíteni, az elismertségét akarja növelni, akkor gazdasági sikerekre szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy folyton magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb ezt megtenni – magyarázta -, ha azt lehet mondani, Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődés tendenciái alapján egyre-másra ér el sikereket. Megjegyezte, ha minden igaz, Magyarország a régióban betöltött korábbi éllovas pozícióját a régióban egy-két éven belül vissza fogja nyerni.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. Az ülés végén a résztvevők a tervek szerint zárónyilatkozatot fogadnak el. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják, amelyen szintén felszólal a miniszterelnök. vissza

 Semjén: duplájára nő a Kőrösi Csoma Sándor programban résztvevők száma

Budapest, 2013. november 6., szerda (MTI) – Duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak számát – jelentette be Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán a Parlamentben.

A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet.

Semjén Zsolt bejelentette azt is: Mikes Kelemen program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt kárpát-medencei iskoláknak juttatják el.

Beszámolt arról is, hogy óriási sikere van az állampolgárság kiterjesztésének, a nemzet közjogi egyesítésének. Emlékeztetett: a folyamat megerősítésére, segítésére további ötven konzult küldtek világszerte a nagykövetségekre, konzulátusokra. Jelezte azt is: a végsőkig leegyszerűsítették a kérdőíveket, és az adminisztrációt, arra is lehetőség nyílt, ha tíz éves házasság vagy közös gyerek van, akkor a házastárs is kérheti a magyar állampolgárságot.

Felmerült ugyanakkor, hogy a választással kapcsolatban kiküldött regisztrációs tájékoztató a jogi nyelvezet miatt túl bonyolult. Szükséges ezért olyan tájékoztató kiküldése, ami köznyelvileg érthető módon írja le mi a teendő. Felvetődött az is, ha a személyi okmányokban a nevek írása nem esik egybe, de egyértelműen azonosítható az állampolgár, akkor emiatt ne kelljen az adatok pontosítására visszaküldeni az űrlapot. Példaként az Elisabeth-Erzsébet nevet említette.

Eddig mintegy 50 ezren regisztráltak a választásra – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Óriási sikere volt továbbá a nemzeti regiszternek is, közelítenek a 100 ezres számhoz, akiknek tájékoztatást küldenek a magyar nemzetet érintő ügyekben – tette hozzá. Rendkívül pozitív volt emellett a fogadtatása a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus programnak.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy felméréseik és számításaik szerint a diaszpórában mintegy 2,6 millió magyar identitású ember él, és közel kétezer magyar szervezet működik. Ezeket feltérképezték, és kapcsolatba léptek velük.

Hozzátette: fontos látni, hogy a magyarság a világban rendkívül sikeres, az üzleti, a tudományos és a művészeti életben egyaránt és, hogy a diaszpóra magyarságára egyfajta hídfőként számíthatnak a világ minden pontján. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki, hogy amikor a Magyarországgal szembeni támadások zajlottak, „teljes mellszélességgel kiálltak” hazánk mellett, és sok tízezer cikket, nyilatkozatot írtak az adott államokban. Ez lelkileg is megerősített minket – fogalmazott.

Lauer Edit, az atlantai magyar szervezet képviseletében szintén a Kőrösi Csoma Sándor programot említette legfontosabb és legsikeresebb intézkedésként. A magyar kormány tényleg el akarta érni őket, és ez nagyon sokat jelent számukra. Nagyszerű munkát végeztek az ösztöndíjasok – mutatott rá, hozzátéve: náluk egyebek között magyar-amerikai együttműködési konferenciát szerveztek.

A kettős állampolgárság lehetőségét is külön kiemelte, és úgy fogalmazott: „én nemcsak magyar származású vagyok, hanem tényleg paprika van a véremben, és nagyon büszke vagyok”.

A következő év eseményei közül a választást emelte ki, és fontosnak tartotta a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus-programot is.

A III. diaszpóra tanács ülésén várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják a Parlamentben. vissza

 Rétvári: a Benes-dekrétumok ellentétesek az EU jogával

Budapest, 2013. november 6., szerda (MTI) – Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja azokat. A kereszténydemokrata politikus előadása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten, szerdán. Az államtitkár más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, előadását felolvasták.

Rétvári Bence úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést.

Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.

A magyar és német nemzetiségűeket többek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetétjeiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben fasizmussal való együttműködés miatt hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak – miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen – derült ki Rétvári Bence előadásából.

Az államtitkár szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok „a történelem szemétdombjára kerüljenek”.

Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztását is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését, de ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a felvidéki magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.

Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer háborús bűnöst találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra – ismertette a szakember.

Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint 70 ezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.

Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a felvidéki magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.

Bár Szlovákia az EU tagja, ott még sem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – fűzte hozzá Horváth Attila. vissza

 Diaszpóra tanács – Történelmi siker az egyszerűsített honosítási eljárás

Budapest, 2013. november 6., szerda (MTI) – A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az egyetemes magyarság történelmi sikereként értékelik az egyszerűsített honosítási eljárást, amelynek köszönhetően az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egyesült – áll a testület szerdai ülését követően kiadott zárónyilatkozatban.

A szöveg szerint kiemelten fontos eredménynek nevezték a magyar állampolgárság megállapítására irányuló eljárás egyszerűsítését. Hangsúlyozzák, hogy tagjaik munkájuk során segítik a pontos és hiteles információk eljuttatását az érdekeltekhez.

Emellett üdvözölték, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben úgy módosította a választójogi törvényt, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehessenek a magyarországi választásokon. Ezzel összefüggésben fontos feladatnak tartják, hogy a külhoni magyar állampolgárok széleskörű tájékoztatást kapjanak a sikeres regisztráció, valamint a minél nagyobb választási részvétel érdekében.

A testület azt is üdvözölte, hogy 2014-ben folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram. Egyúttal kiemelt támogatásukról biztosították a Julianus program működését, amely a világban fellelhető magyar értékeink és emlékeink összegyűjtését célozza. Az utóbbi program sikeres megvalósítása érdekében a Magyar Diaszpóra Tanács tagszervezetei és a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai mellett önkéntesek járulnak hozzá ahhoz, hogy minél részletesebb és átfogóbb kataszter készülhessen – hangsúlyozzák.

A szervezet egyetértett azzal, hogy a diaszpórában felhalmozódott, magyar vonatkozású hagyatékokat méltó módon meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. Igényüket fejezték ki arra, hogy létrejöjjön a Mikes Kelemen program, amelynek célja az lenne, hogy a diaszpóra tárgyi örökségét ápolják, rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak annak későbbi méltó felhasználásáról.

Azt is támogatták, hogy a kormány kiemelt hangsúlyt fektet a diaszpórában élő magyar fiatalok identitásának ápolására és erősítésére. Ennek a törekvésnek a részeként 2013-ban második alkalommal, kibővült létszámmal valósult meg a ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program és a Diákok Határok Nélkül Program (Students Without Boundaries program – Magyarságismereti Mozgótábor) – írják. A tagok elismerik a projekt jövőbe mutató eredményeit, és ösztönzik a program folytatását, kiterjesztését – zárul a szöveg.

A Magyar Diaszpóra Tanács 2011 novemberében alakult, az alapító okiratban az áll: a kormány elkötelezett, hogy az alaptörvényben az egységes nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. Az alapító okirat tartalmazza, hogy a diaszpórában élő magyarságnak – két évtizeddel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában.

A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. vissza

Készítette: Boér Krisztina

^Mark a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló

Related