Orbán: A cél egy erős nemzeti ipar
|
Mi, magyarok nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, minthogy egy erős nemzeti ipart hozzunk létre, amelynek segítségével újra a térség élenjáró gazdasági teljesítményét mutathatjuk fel – jelentette ki Orbán Viktor kedden Tiszaújvárosban, a MOL új butadién-kinyerő üzemének alapkőletételén.
 |
Orbán Viktor úgy fogalmazott, 2010-ben nem gondolta volna, hogy három év múlva minden hétre jut egy-egy gyáravató vagy alapkőletétel. Ez azt jelenti, hogy hazánk újraiparosítása jó ütemben halad – jegyezte meg. A kormányfő kiemelte, mi, magyarok nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, minthogy egy erős nemzeti ipart hozzunk létre, amelynek segítségével újra a térség élenjáró gazdasági teljesítményét mutathatjuk fel.
|
A miniszterelnök a MOL-t a az erős nemzeti ipar zászlóshajójának nevezve leszögezte, a magyar állam a vállalat legnagyobb részvényese. Ez számunkra azt jelenti, hogy ennek a cégnek a legnagyobb szelete tulajdonképpen a magyar emberek kezében van – jegyezte meg.
A mai napon egy olyan üzem alapkövét tesszük le, amely egy 30 milliárd forint értékű és világszínvonalú fejlesztés keretében valósul meg – emelte ki. Mint mondta, ez a beruházás hosszú távon megőrzi és erősíti hazánk gazdasági pozícióit Európában. Tájékoztatott arról is, hogy a Tiszaújvárosban gyártásra kerülő butadién a műgumi előállításának legfontosabb alapanyaga, így a későbbiekben a MOL a hazánkban működő gumiabroncs-gyártó cégek partnerévé válhat.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a 2010-et követő gazdaságpolitika egyik fontos stratégiai célja az, hogy a külföldi működő tőkével megvalósuló beruházások a nemzetgazdaságba beágyazottan, ipari kapcsolatokat kiépítve jöjjenek létre. Ennek eléréséhez pedig arra van szükség, hogy elősegítsük a hazai vállalkozók bekapcsolódását a beszállítói láncba – mutatott rá. Mint mondta, a butadién üzem több milliárd forinttal javítja a TVK és azon keresztül Magyarország legnagyobb adófizetőjének, a MOL-nak a hazai tevékenységét és jövedelmezőségét, valamint új munkahelyeket is teremt.
|
Ennek kapcsán a kormányfő megjegyezte, a kormány számára különösen értékesek azok a kutató-fejlesztő munkahelyek, „ahol kiművelt, nyelveket tudó és kiváló magyar szakemberek helyezkedhetnek el”. Azon dolgozunk, hogy Magyarországon minél több olyan beruházás jöjjön létre, amely munkahelyeket biztosít a frissen végzett magyar szakembereknek és mérnököknek – fűzte hozzá.
A kialakulóban levő új gazdasági világrend csak akkor adhat számunkra kedvező lehetőségeket, ha mi magunk is észrevesszük, hogy egy új gazdasági világrend van kiépülőben. Akkor lehetünk sikeresek, ha sodródás és – a magyarokra oly gyakran jellemző – kényszeres alkalmazkodás helyett a saját kezünkbe vesszük a sorsunkat – fogalmazott a kormányfő. Ennek jegyében az elmúlt években rendbe tettük az ország pénzügyeit; csökkentettük az államadósságot, alacsonyan tartottuk és tartjuk a költségvetési hiányt, valamint vonzó befektetői környezetet alakítottunk ki. A vállalkozást támogató, és a munkát jutalmazó adórendszert vezettünk be – sorolta Orbán Viktor.
|
A kormányfő szerint mindaz, ami 2010 óta történik, úgy foglalható össze: egy munkára építő nemzeti gazdaságpolitikába kezdtünk. Jó úton haladunk; három éve folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma, segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat építünk fel – tette hozzá. A miniszterelnök aláhúzta, ehhez azonban lábra kellett állítani a gazdaságot. A magyar gazdaság egyik lábát a nagy, nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodások adják, a másikat pedig a magyar nemzeti tőke folyamatos megerősítése jelenti – jegyezte meg. A kormányfő szerint fontos a magyar kkv-k felkarolása, de az is, hogy közép-európai szinten is számottevő nagy, nemzetközi cégei is legyenek Magyarországnak, melyek olyan ágazatokban dolgozzanak, ahol van múltunk, szaktudásunk, és világos jövőképünk. Az energetikai szektor ilyen – tette hozzá.
A kormányfő méltatta a hazai energetikai szakembereket, akik a kommunizmus bezártsága alatt is meg tudták őrizni nemzetközi tekintélyüket, és később pedig szaktudásukat arra használták fel, hogy megőrizzék hazánk gazdaságstratégiailag egyik legfontosabb szektorát. Nekik köszönhető, hogy a MOL a rendszerváltás után a víz színén tudott maradni, mára megerősödött, és hazánkban összesen több mint 12 ezer embernek biztosít megélhetést – jegyezte meg.
|
A legutóbbi gazdasági válság sem tudta a MOL-t eltéríteni attól, hogy fejlődjön és terjeszkedjen. Semmi sem téríthette el attól, hogy mára Közép-Európa meghatározó nemzetközi vállalata legyen. Mindez nem jöhetett volna létre, ha a magyar embereknek nincs megfelelő tehetsége, szaktudása, és elkötelezettsége – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor leszögezte: a magyar kormány kötelessége, hogy megvédje a magyar emberek munkáját, és részt vegyen az újabb sikerek feltételeinek a megteremtésében. Ezért, amikor a magyar állam a MOL legnagyobb részvényese lett, akkor ez a kapcsolat nemcsak gazdasági, de egy erős nemzeti, érzelmi köteléket is jelentett. Ez a kötelék nem engedi, hogy a MOL-t és az ott dolgozó 12 ezer embert bármikor is magára hagyjuk – húzta alá. Ha valaki itthonról vagy külföldről megkérdőjelezi az érdemeiket, azt a magyar kormány sohasem fogja szó nélkül hagyni. Ez azt is jelenti, hogy aki a MOL-lal szövetséget köt, az egyúttal Magyarországgal és a magyar emberekkel köt egy erős és sikerre hivatott szövetséget – jelentette ki Orbán Viktor.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arról szólt, hogy ennek a beruházásnak egyszerre van nemzetgazdasági jelentősége, és kulcsszerepet játszik a Mol-csoport – amelynek a TVK is a tagja – versenyképességének megőrzésében.
|
A cél az, hogy az innovációknak és a beruházásoknak köszönhetően folyamatosan bővíteni tudják termékpalettájukat és működésüket Magyarországon – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Mol három év alatt 300 milliárd forintot fordít magyarországi beruházásaira.
A butadién-kinyerő üzemben a műgumi alapanyagát állítják elő, a terméket pedig főleg az autóabroncsokat gyártók használják fel. Az új gyár a tervek szerint 2015-ben kezdi meg termelését.
