Kisebbségi Sajtófókusz
2013. szeptember 18., szerda

 

ò  Hat kutatási területtel indul az első közigazgatás-tudományi doktori iskola – Közigazgatás-tudományi doktori iskola kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kedden. Az intézmény hat kutatási területet hirdetett meg. Az egyetem arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ezen a tudományterületen ez az első doktori iskola Magyarországon (MTI)

ò  Szlovén parlamenti elnök: tárgyalni kell a nemzetiségi iskolák finanszírozásáról – Nyitott kérdésnek nevezte keddi szentgotthárdi sajtótájékoztatóján a nemzetiségi általános iskolák finanszírozásának ügyét Janko Veber, a szlovén parlament elnöke, miután a Vas megyei Felsőszölnökön felkereste a Kossics József kétnyelvű általános iskolát, és magyarországi szlovén kisebbségi vezetőkkel is tanácskozott. Janko Veber elmondta, ez a kérdés is szerepel azok között, amelyeket felvet majd, amikor szerdán Áder János magyar köztársasági elnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is tárgyal. Janko Veber, aki a Rábavidéken tett látogatásán egy kertészeti oktatóközpontban épített almafeldolgozót is felkeresett Felsőszölnökön, örvendetesnek nevezte, hogy a térségben nagyon ügyesen hívják le az európai forrásokat, ez szerinte csak úgy lehetséges, ha a háttérben jól szervezett munka folyik. A szlovén parlament elnöke hangsúlyozta: a két ország gazdasági együttműködését tovább kell erősíteni, és nagyon fontosnak tartják a kulturális és tudományos kooperáció továbbfejlesztését is. Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: törvényi változások miatt október elsejétől csökkenne azoknak a nemzetiségi iskoláknak a támogatása, amelyeket országos nemzetiségi önkormányzatok vettek át (MTI)

ò  A rejtőzködők fele kormányt váltana – Minimális változásokat mért a pártok támogatottságában az Ipsos. A rejtőzködők jelenthetik az ellenzék tartalékát (Nsz)

ò  Martonyi: Hálásak vagyunk a tiszteletbeli konzuloknak – Ma Szíriára figyelnek legtöbben. Olyannyira, hogy Jose Manuel Barroso brüsszeli beszédével -amely az unió jövőjén kívül a szervezet gazdasági és politikai váláságáról is szólt – alig foglakozott a sajtó. Ebben a helyzetben tartott csúcstalálkozót a magyar diplomácia: öt kontinens 137 tiszteletbeli konzulja kapott tájékoztatást Magyarország kül- és belpolitikai célkitűzéseiről. A találkozón kedd reggel Orbán Viktor miniszterelnök átfogó tájékoztatást adott a magyar átalakulásról, annak hátteréről, gazdaságpolitikai és politikai célokról. „Néhány kormánytag is tartott előadást, hétfőn a külügyminisztérium vezetői is beszédet mondtak” – közölte Martonyi János külügyminiszter Az Este című műsorában. Martonyi János leszögezte: nagy szükség van a tiszteletbeli konzulokra, akik díjazás, ellenszolgáltatás nélkül, saját költségükre látják el azt a tevékenységet, amely nélkül a magyar külképviseleti rendszer nem tudná ellátni feladatait (hirado.hu)

ò  Még mindig nem tudni, kinek üzent Gyurcsány Ferenc – Továbbra sem tudni, hogy kinek üzent Gyurcsány Ferenc szombaton, amikor azt mondta: „nincs szükség makogó politikusokra, mert ők nem tudnak hitet adni az embereknek”. A Híradó kedden is szerette volna megkérdezni, de ebben a témában nem nyilatkozott. A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja viszont igen. Vadai Ágnes nevet nem árult el, de szerinte az üzenet biztosan célba ért. „Nem hiszek a makogó politikusoknak. Nem hiszek a bárgyúknak, nem hiszek a szövegeiket papírból felolvasóknak” – fogalmazott a DK elnöke (hirado.hu)

ò  Egyetemek versenyre kényszerítve – Elkészült a kormány felsőoktatási vitaanyaga, amelyből kiolvasható, hogy ahol nincs hallgató, baj lesz (Nsz)

ò  Nálunk szinte csak az EU fejleszt – Európában magasan nálunk a legnagyobb az uniós pénzek aránya: a szabadságharc közepette itt az állami beruházások 97 százalékát fedezi az ország uniós forrásból. Az uniós átlag 10 százalék (Nsz)

ò  2006 őszét idézték a tüntetők – Az ügyész egy órás késésével, kerepelő jobbikosok tüntetésével, Gyurcsány Ferenc vegzálásával kezdődött meg a 2006-os zavargások miatt a volt rendőri vezetők ellen indult per a Fővárosi Törvényszéken. A volt kormányfő azért jelent meg a tárgyaláson, hogy kiálljon az egykori főrendőrök mellett. Noha tegnap még nem beszéltek a bíróság előtt, korábban Gergényi Péter volt budapesti, és Bene László volt országos rendőrfőkapitány is részben elismerte felelősségét (Nszv)

ò  Két választás Magyarországon? – Ha nem egyszerre rendezik a szavazásokat, lecsökken az európai parlamenti voksolás részvételi aránya (Nszv)

ò  Tízezer támogató kell Iványiéknak – A dokumentum letölthető és kinyomtatható a www.wesley.hu-ról (Nszv)

ò  Először lesz közös tanévnyitója a külhoni magyar egyetemeknek – Közös tanévnyitót tartanak a határon túli magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények szeptember 20-án pénteken délután két órától. Ez az első alkalom, hogy az Óbudai Egyetem és hat külhoni intézmény egy időben, de a Kárpát-medence különböző területein egymással összekapcsolódva nyitja meg ünnepélyesen a tanévet. A szervező Óbudai Egyetem célja az összetartozás kifejezése, az anyanyelvi tudásátadás támogatása, a tudomány határok nélküli magyar nyelvű művelése, valamint az anyaországhoz tartozás és a magyarságtudat erősítése (MNO)

ò  Hazajönnek a fiatalok, Magyarország lekörözi Európát – A külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai ország fiataljai, hangzott el egy kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján (MNO)

ò  Át kell lépni az unió határain – Navracsics Tibor miniszter szerint szükség van az EU-n kívüli piacokon is a nyitásra, a kölcsönös előnyökön alapuló hosszú távú jó üzleti kapcsolatokra (MNO)

ò  A vitatott Jobbik-ítélet után a Bayer-pert már nem tárgyalja a bíró – Takács Attila Péter kolozsvári konzul lesz azután, hogy márciusban az egyik döntésével kimondta, a Jobbik nem neonáci párt (Nsz)

ò  Havi 50 milliót keres a Századvég titokzatos rajongója – Egyetlen egyszázalékos adófelajánlást kapott az idén a Századvég, de az 993 ezer forint (Nsz)

ò  A tankönyvpiac monopolizálásával megszűnik a tanszabadság – A könyvszakma egészére veszélyesnek, a gyerekekre és a pedagógusokra nézve pedig károsnak tartja a tankönyvellátás monopolizálását a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) (Nsz)

ò  Oroszország kitüntetett jelentőségű a keleti nyitás stratégiájában – „Magyarország keleti nyitás stratégiájában Oroszország kitüntetett fontosságú, hiszen az Európai Unión kívüli országok sorában az első számú, az uniós országokat is számba véve pedig a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a magyar-orosz mezőgazdasági üzleti fórum megnyitóján, kedden Budapesten (kormany.hu)

ò  Tölgyessy Péter: Nem követik a magyar utat – „A kormány az államszocialista időket idézően eszközként tekint a jogalkotásra” – mondta Tölgyessy Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakértő szerint nincs a régióban olyan ország, amely teljesen követné a magyar kormány modelljét. Tölgyessy Péter szerint a kormány az elmúlt években eszközként tekintett a jogszabályokra, amely a rendszerváltozás előtti időket idézi. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a Fidesz nem csinál a két világháború közötti értelemben vett diktatúrát. „A Fidesz jogalkalmazása sokszor eszközszerű joghasználatra utal, ami államszocialista örökség” – mondta Tölgyessy Péter, aki hangsúlyozta: a kormánypárt nem épít diktatúrát, de mégis minden abba az irányba húz, hogy legyen többpártrendszer, de azért az új hatalom csak nehezen legyen leváltható, az ő embereik legyenek a független hatalmi ágak élén. Szerinte ez sokban emlékeztet a régi magyar korlátozott parlamentarizmus gyakorlatára, amikor volt ellenzék, választások is voltak. „De ez letérés a 89-es eszméktől” – tette hozzá. Tölgyessy Péter kiemelte, hogy a kormány az elmúlt években fontosnak tartotta a vidéki vállalkozók helyzetét. Hozzátette: a Fidesz-kabinet erősítette az állami beavatkozás szerepét, így próbálta erősebbé tenni a gazdaságot – A beszélgetés hanganyaga: inforadio.hu/arena/4833/1/podcasting – inforadio.hu/arena/4833/2/podcasting (InfoRádió)

ò  Kövér: A tiszteletbeli konzulok segítenek összetartani a magyarokat – „A tiszteletbeli konzulok segítenek összetartani a magyarokat, és a kormány továbbra is számít rájuk a külföldi közösségek összefogásában” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Magyarország tiszteletbeli konzuljainak V. konferenciáján kedden az Országházban (InfoRádió)

 

ò  Kelemen Hunor: politikai döntést hozott az Európai Bizottság – „Az Európai Bizottság politikai döntést hozott, amikor elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésének bejegyzését” – jelentette ki az MTI-hez eljuttatott keddi nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság voltaképpen „az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek partneri ajánlatát utasította el„. Az RMDSZ elnöke az európai kisebbségi szolidaritás megvalósítását, az európai kisebbségek példa nélküli összefogását tartotta a kezdeményezés legfontosabb hozadékának. Kijelentette: ha a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásához kifejezetten európai uniós kompetenciára van szükség, akkor a továbbiakban ennek a kompetenciának a megteremtését tekinti célnak (MTI)

ò  Közös Kárpát-medencei polgári kezdeményezés kidolgozására buzdít az EMNP és az EMNT – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arra buzdítja a Kárpát-medencei magyar szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki egy kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság hétfőn elutasította az RMDSZ és partnerei kezdeményezését, felértékeli az európai kisebbségi szolidaritás és az autonómiáért való közös fellépés lehetőségét. A két szervezet sokatmondónak találta, hogy bár az uniót megalapozó szerződések védik a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és tiltják a nemzeti kisebbségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetését, mégsem alkotható európai jogszabály ezen értékek védelmében (MTI)

ò  RMDSZ: nem elegendő egyezményt kötni a Valutaalappal, gazdaságot élénkítő programok kellenek – Románia miniszterelnöke Viktor Ponta, a Képviselőház és Szenátus együttes ülésén mutatta be azt a szándéknyilatkozat formájában kidolgozott gazdasági programot, amelyet Románia a Nemzetközi Valutaalap vezetőségének nyújtana be egy elővigyázatossági és likviditási hitelkeret kérése céljából, szükség esetén. Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának részéről Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő ismertette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség most is, illetve amikor kormányon volt akkor is fontosnak tartotta egy ilyen jellegű megegyezés kivitelezését, hiszen szükséges és hasznos Románia gazdaságának, ugyanakkor egy bizonyos fokú biztonságot, valamint magasabb hitelt nyújt, azzal a feltétellel, hogy nem ró további terhet az állampolgárokra” – részletezte Erdei D. István (Erdély.ma)

ò  Együttes parlamenti bizottságot hoztak létre a verespataki törvénytervezet megvitatása céljából – A Képviselőház és a Szenátus plénuma együttes ülésen vitatta meg ma, szeptember 17-én azt a kezdeményezést, amely egy közös speciális bizottság létrehozását kéri, hogy a Verespatak térségében megvalósítandó arany és ezüstérc kitermelésre vonatkozó, a Kormány által előterjesztett törvénytervezetet megvitassa (Erdély.ma)

ò  Két tagja lesz az RMDSZ-nek a Verespatak-bizottságban – A kedd délutáni egyeztetések következtében két taggal képviselteti magát az RMDSZ a Képviselőháznak és a Szenátusnak a verespataki bányaberuházásról szóló törvényt vitató együttes bizottságban, így Korodi Attila Hargita megyei képviselő mellett Végh Sándor Szilágy megyei szenátor vesz részt a bizottság munkálataiban (Erdély.ma)

ò  Megalakult a Verespatak-bizottság a parlamentben – Megalakult kedd délután a parlamentben az úgynevezett Verespatak-bizottság. A testület feladata társadalmi vitát folytatni a sokat vitatott ciántechnológiás aranykitermelésről, valamint az azt elősegítő törvénytervezetről (Maszol.ro)

ò  Korodi és Végh képviseli az RMDSZ-t a Verespatak-bizottságban – FRISSÍTÉS: Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter és Végh Sándor szenátor képviseli az RMDSZ-t abban a huszonegy tagú képviselőkből és szenátorokból álló különbizottságban, amelynek feladata a verespataki beruházással kapcsolatos törvénytervezet megvitatása lesz (Maszol.ro)

ò  Winkler Gyula: csatát vesztettünk, de háborút nem – „Az elmúlt két évben építettünk egy olyan európai kisebbségi összefogást, amely nem fog megrendülni, hanem további lehetőségeket keres az uniós kisebbségi keretszabályozás kidolgozására” – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Winkler Gyula EP-képviselő, akit a polgári kezdeményezés brüsszeli elutasításáról kérdeztünk (Maszol.ro)

ò  Victor Ponta: kibékültem Crin Antonescuval – Elsimultak az ellentétek a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökei között. Legalábbis ezt állította kedd este Victor Ponta kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke (Maszol.ro)

ò  Kész a magyar-román kerékpárút Nagyszalontánál – Befejeződött a Békéscsaba-Nagyszalonta közötti kerékpárút építése, a 27,7 kilométer hosszú, a határt Méhkeréknél átlépő utat a forgalomba helyezési eljárásokat követően várhatóan októbertől vehetik birtokba a turisták és a térségben élők (Maszol.ro)

ò  Kommunikációról tart kétnapos képzést a MIÉRT – „Kommunikálj!” címmel indul a XII. MIÉRT Akadémia szeptember 20–22. között Püspökfürdőn. Az akadémia tematikáját és programját sajtótájékoztatón ismertették kedden a szervezők: Szabó József a MIÉRT elnöke és Debreczeni Sándor a rendezvény főszervezője (Maszol.ro)

ò  Cigány kultúrát népszerűsítő falu lesz az Őrkő – Cigány kultúrát népszerűsítő turisztikai faluvá alakítanák a romák által lakott, sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedet, jelentette be Antal Árpád polgármester. Elképzelések szerint urbanizálnák a városnak ezt a negyedét, lebontanák a törvénytelenül felépített putrikat, és hagyományos építményeket létesítenének, az ott élők pedig a kapuk előtt ülve mutathatnák be mesterségüket becsalogatva lakásukba a turistákat (Maszol.ro)

ò  Erdélyt ajánlja a National Geographic Traveler őszi úticélként – Tizennégy kedvenc úticélt ajánl a ‡National Geographic Traveler szerzője, Andrew Evans őszi utazgatásra, kikapcsolódásra. Az egyik a 14-ből: Erdély (Maszol.ro)

ò  Nacionalizmus és hisztéria vs. művészet és tükrözés – Érdekes zászlók is születtek az egyik legutóbbi politikai uszítási kampány nyomán, amely románokat és magyarokat érintett. A manipulációnak, az átlátszó húzásoknak, valamint az ennek mindig felülő többségnek is görbe tükröt tartott egy váradi csoport (Erdon.ro)

ò  „Politikai döntést hozott az Európai Bizottság” – véli Kelemen Hunor – „Az Európai Bizottság politikai döntést hozott, amikor elutasította az RMDSZ és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésének bejegyzését” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (Krónika)

ò  Totális nyilatkozatháború – Egyre durvul a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szövetség két társelnöke, Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere, az USL államfőjelöltje közötti szópárbaj (Krónika)

ò  Leállíttatná a restitúciót Florea – Tiltakozik Dorin Florea a visszaszolgáltatást szabályozó törvény ellen, amely szerinte hozzájárul ahhoz, hogy az ügyvédek „szétlopkodják Romániát” (Krónika)

ò  „Politikusakta” készült Antal Árpádról – Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester után Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elöljárót is össztűz alá vette a ‡Realitatea hírtelevízió Politikusakták című műsora (Krónika)

ò  USL: csikorgó együttműködés – Bár Victor Ponta miniszterelnök szerint egy, a külföldön tartózkodó Crin Antonescuval, a PNL és a szenátus elnökével folytatott telefonos beszélgetés során kibékültek, és továbbra is Antonescu a közös elnökjelölt, a helyzet nem tűnik ennyire rendezettnek (Krónika)

ò  „A tudás birodalmában új lépcsőfokokra kell lépni” – Tanévnyitó a Lorántffy-gimnáziumban – A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ünnepélyes tanévnyitója tegnap délelőtt hagyományszerűen istentisztelettel kezdődött a váradolaszi templomban. Ünneplőbe öltözött diákok, szülők és pedagógusok töltötték meg az istenházát, akiket Kövendi István iskolalelkész köszöntött, majd Csűry István királyhágómelléki református püspök hirdetett igét (Reggeli Újság)

ò  Új helyszínen a Törzsasztal – „Az utóbbi években sokszor helyszínt váltott Törzsasztal rendezvénysorozat végre tartós otthonra lelt a Silent Kávéházban” – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szűcs László, a Törzsasztal főszervezője. A Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utca 8. szám alatt található szórakozóhely júniusban nyílt meg, s mint tulajdonosa, Krasznai Tünde hangsúlyozta, szeretnék egy irodalmi, művészeti kávéházzá alakítani, amely nevéhez híven egy csöndes szigetet képez a város szívében, és amely sajtótájékoztatóknak, könyvbemutatóknak, folklór-esteknek, valamint a Szigligeti Színház és a filharmónia művészei önálló előadóestjeinek adhat majd otthont a jövőben, emellett pedig rendszeres élőzenét szolgáltat (Reggeli Újság)

ò  Verespatak – Parlamenti különbizottság alakult – Tegnap megalakult a parlamentben az a különbizottság, amelynek feladata megvitatni a verespataki bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A felsőház vezetősége reméli, hogy a szenátus november 1-ig szavazni fog a vitatott jogszabálytervezetről. Közben folytatódott a vita Verespatakról, amely nemcsak az államfő és a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) között gerjeszt éles politikai vitát, hanem az USL-n belül is alaposan feldúlta a kedélyeket. Az ironikus, helyenként fenyegetőző hangnemű koalíciós vita hétfőn este csúcsosodott, amikor Victor Ponta és Crin Antonescu kölcsönösen támadta egymást olyannyira, hogy tegnap megkérdőjeleződött a kormányzó szövetség fennmaradása. A szociáldemokraták tanácskozása után az USL vezetői igyekeztek lecsillapítani a kedélyeket, és kijelentették, hogy nem lesz szakadás (Szabadság)

ò  VÁDAT EMELTEK BORBOLY CSABA ÉS TÁRSAI ELLEN – „A korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen” – közölte honlapján a hatóság. Az ügyészségi közlemény szerint az RMDSZ színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben (Szabadság)

 

ò  Strauss-Kahn nem ígér gyors növekedést Szerbiának – Nem ígér gyors gazdasági javulást Szerbiának Dominique Strauss-Kahn, aki pénteken érkezett meg Belgrádba, ahol gazdasági tanácsadóként segíti ezentúl a szerb kormányt. A Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója a szerb miniszterelnök-helyettessel, a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel tárgyalt Belgrádban. A találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az első három hónapban „pro bono„, vagyis ingyenesen ad majd gazdasági tanácsokat a kormánynak. Strauss-Kahn szerint nem várhatók gyors eredmények, mint fogalmazott: „nincs varázspálcám„. „Ez nem lesz egyszerű, a világgazdaság nem jó. A szerb gazdaságnak komoly problémái vannak, de szerintem a megfelelő erőfeszítésekkel ezek megoldhatók és sikereket érhetünk el” – hangsúlyozta. Strauss-Kahn kiemelte, hogy nincs olyan ország, ahol ne lennének nehézségek, és szerinte a gazdasági bajok nyugtalanságot, feszültséget okoznak, ezért minél hamarabb meg kell azokat oldani (Kitekintő)

ò  Strauss-Kahn elvállalta a felkérést – Az IMF volt vezérigazgatója az első három hónapban térítésmentesen fogja tanácsokkal ellátni a szerb kormányt – Tegnap Belgrádban megerősítést nyert, hogy Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója kész együttműködni a szerb kormánnyal. Strauss-Kahn a szerb fővárosban Aleksandar Vučić kormányfőhelyettessel, Lazar Krstić pénzügyi és Saša Radulović gazdasági miniszterrel tárgyalt (Magyar Szó)

ò  „Vajdaság Szerbia ütőkártyája” – A tartománynak minél előbb szüksége van a finanszírozását szabályozó törvényre, hangzott el egyebek mellett tegnap Brüsszelben – Az Európai Parlamentben tegnap megtartott Vajdaság – az autonómia demokratikus megerősítésének kihívásai című konferencián Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kifejtette: „Egyedül a parlamentáris demokrácia rendszerében folytatott párbeszéddel lehet áthidalni a normatív és a valós helyzet közötti különbségek miatt fellépő problémákat.” A politikai feszültségeket csökkenteni kell, a fontos kérdéseket pedig ki kell emelni a napi pártpolitikai életből, fejtette ki Pásztor, és arra is emlékeztetett, hogy bár a szerb alkotmány értelmében még 2008-ban törvényes keretekbe kellett volna foglalni a tartomány finanszírozásának a kérdését, ez a mai napig nem történt meg. „Az alkotmány ezenkívül a szerbiai költségvetés hét százalékát is garantálja a tartománynak, ezért az összegért azonban folyamatosan küzdeni kell”, hangsúlyozta Pásztor (Magyar Szó)

ò  Parlagon a vitatott földterületek – Osztrogonác Simon: Ha az önkormányzat nem cselekszik gyorsan, a minisztérium saját kézbe veszi az állami földek bérbeadását, így a város jelentős összegektől esik el (Magyar Szó)

ò  Újabb óbecsei eskütétel Belgrádban – Az Európai Parlament döntése után fokozott az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt – A júliusi hasonló ünnepség után kedden immár második alkalommal tartottak „óbecsei” eskütételt a belgrádi magyar nagykövetségen. A bácskai városból a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör szervezésében külön busszal érkezett honosítottak Ritecz Miklós főkonzul előtt fogadtak hűséget Magyarországnak. Mint azt a diplomata lapunknak elmondta, a 32 óbecsei eskütevő a február elején a bácskai városban tartott kihelyezett konzuli fogadónapon adta át állampolgársági kérelmét a belgrádi konzuli osztály munkatársainak, s honosítási okirataik az elmúlt hetekben érkeztek meg a nagykövetségre (Magyar Szó)

ò  Živković: Vučić személyét kultusz övezi – Az elmúlt egy évben Aleksandar Vučić és Ivica Dačić kormánya egyetlen problémának sem tudta elejét venni, adott hangot véleményének Zoran Živković, az Új Párt elnöke. A ‡Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, Koszovó ügyében, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban volt ugyan némi kezdeményezés, ám eddig egyetlen téren sem történt meghatározó fordulat (Magyar Szó)

ò  Koszovói szerbek: Bojkottálni kell a választásokat – A Koszovói Képviselőház, amelyet néhány héttel ezelőtt az észak-koszovói szerb képviselők alapítottak, a november 3-ára kiírt helyhatósági választások bojkottálására szólította fel kedden a polgárokat. A képviselőház egy választásellenes stábot is alapítani fog, szeptember 25-én pedig tüntetést szervez Kosovska Mitrovicán a választások ellen (Magyar Szó)

ò  Dragan Đilas: Megtalálni azt, ami összeköt bennünket – A Demokrata Párt elnökségének szűkebb köre úgy döntött, hogy a párt fokozni kívánja az együttműködést az ellenzéki pártokkal, elsősorban a Liberális Demokrata Párttal. Dragan Đilas, a DP elnöke kedden elmondta: szeretnék, ha találkozóra kerülne sor az ellenzéki pártok között, amelyre az LDP mellett a többi olyan pártnak is meghívót kellene kapnia, amelyek a valódi európai értékekért szállnak síkra (Magyar Szó)

ò  A tehetség a jövő záloga – Az óbecsei Than emlékházban Tehetségnapot tartottak – A zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának meghívásos pályázatán vett részt. Nyertes pályázatukban célként a Nemzeti Tehetség Program ismertetését és bemutatását jelölték meg, hogy a vajdasági tehetséges diákok és felkészítő tanáraik is bekapcsolódjanak ebbe a programba és részt vegyenek benne. Ennek az akciósorozatnak az első állomását szombaton Óbecsén, a Than emlékházban tartották meg mintegy ötven érdeklődő előtt (Magyar Szó)

ò  Konzuli nap volt Temerinben – Több mint kétszáz kérelmet vettek át – Kihelyezett konzuli napot tartott ma a temerini CMH irodában Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa. Dr. Kovács Gábor konzul öt ügyintézővel fogadta a magyar állampolgárság kérelmezőit. Ez már a tizedik olyan alkalom volt a községben, amikor a polgárok átadhatták az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges okiratokat. A mai fogadónapon több mint kétszáz kérelmet vettek át. „Két kérelmező kapcsán viszont a magyar nyelvtudás megfelelő szintjének hiánya miatt szükség volt arra, hogy őket további nyelvtanulásra kérjék fel” – tudtuk meg dr. Kovács Gábor konzultól (Vajdaságma.info)

 

ò  A splitiek megújult erővel kezdik meg a munkát – A spliti Új Magyar Kulturális Központ tagjai a nyári pihenő után, szeptemberben újra megkezdik a munkát (www.smu-mesz.hr/)

 

ò  Európai eszközök a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – A Gazdaságfejlesztési és Technológiai, valamint az Infrastrukturális és Területfejlesztési Minisztérium tegnapi, Ljutomerben megtartott rendezvényének középpontjában az európai kohéziós politika, ezen belül a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó projektek álltak. Az eseményen jelen volt mag. Stanko Stepišnik és Samo Omerzel miniszter is (MMR)

ò  A romák egzisztenciája Európában – A Romano Kher és az Európa Tanács közös szervezésében a hét végén a Muravidéken nemzetközi konferencia lesz a Romák Egzisztenciája Európában címmel. A 18 országból érkező résztvevők a tapasztalatok kicserélésével felmérik a helyzetet, s egyben az állapot javítására megvalósított regionális projektekről szólnak. A Romano Kher projekt vezetője Romeo Varga, akivel Berki Szilvia készített beszélgetést (MMR)

 

ò  Reggelig akarják buktatni a kormányt – A végeredmény borítékolható, mert a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer-SD-nek kényelmes többsége van a pozsonyi parlamentben – így minden bizonnyal leszavazza az ellenzék bizalmatlansági indítványát –, de a beterjesztőket ez már nem érdekli: egy szerda reggelig tartó ülésen, hosszú felszólalásokon át bírálják a kormányt (Nsz)

ò  Íme a harmadik bizalmatlansági indítvány Fico és kormánya ellen – Obstrukció-csata és részegek a parlamentben ( frissítve – 7:07 ) – A kormányfő ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék, az ülést a kormánypárt végtelenítette. Fico majd sértődötten kivonult, mert lakájnak nevezte Lipšic. Összeverekedtek a karton-Fico miatt (Bumm.sk)

ò  A Focus szerint jelentősen zuhant a Smer – Híd 7,1 az MKP 4,6 százalékon – Több mint 4 százalékkal gyengült a Smer a Focus ügynökség legújabb felmérése szerint, ám még így is magasan nyerné a választásokat. Az MKP 0,1 a Híd 1 százalékkal erősödött, Daniel Lipšic Novája kimaradna parlamentből (Bumm.sk)

ò  Rendkívüli parlamenti ülés – Terítéken az SPP-ügy – A Szlovák Gázművek privatizálása, s ennek kapcsán Robert Fico kormányfő leváltása van terítéken a parlamentben 15 órától. A tanácskozás várhatóan az éjszakába nyúlik majd, de végeredményét már most tudni lehet. A miniszterelnök pozíciója stabil (Hírek.sk)

ò  Kiegyenlítődik a küzdelem? – Erősödik az ellenzék, gyengül a Smer – Viszonylag nagy a választói kedv Szlovákiában. Ha augusztus végén lettek volna a parlamenti választások, a szavazásra jogosultak 67 százaléka járult volna az urnákhoz (Hírek.sk)

ò  Cirkusz a parlamentben – A szeszgőzös Smeresek Matovičékkal verekedtek a Fico-makettért – Ahogy azt már korábban írtuk, a Robert Fico ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megtárgyalása az éjszakába nyúlt, sőt, egészen reggelig tartott a parlamentben (Paraméter.sk)

ò  Cirkusz a parlamentben II.: Egy dühöngő civilt kellett lefogniuk a testőröknek – Garázdaság ügyében indult büntető eljárás egy 57 éves turócszentmártoni (Martin) férfi ellen, aki kedden azért őrjöngött, mert nem engedték be igazolvány nélkül az országházba (Paraméter.sk)

ò  Bizalmatlansági indítvány a kormányfő ellen – Pénzügyi csoportok irányítják a kormányt? – Az ellenzék le akarja váltani Robert Ficót. Nem fog sikerülni, de legalább beszélünk róla. FRISSÍTVE (Paraméter.sk)

ò  Kevésbé vagyunk pesszimisták – Az emberek több mint negyede anyagi helyzete romlását várja. A Fogyasztói Barométer azonban enyhe javulást mutat, kicsit csökkent a pesszimisták, és nőtt az optimisták aránya (Új Szó)

ò  Tiltakozzunk a vasút további leépítése ellen régiónkban! – Az utóbbi időben a vasutakról nem sok jót mondhattunk. De ami most készül, az az eddigi értelmetlenségeket is felülmúlja. A rendszerváltás évében a vasúti teherszállítás a csúcson járt (Felvidék.ma)

ò  Elhunyt Búcsi Lajos nyugalmazott lelkipásztor – Életének 90. esztendejében szeptember 16-án, az érsekújvári kórházban adta vissza lelkét Teremtőjének Búcsi Lajos nyugalmazott lelkipásztor (Felvidék.ma)

ò  Bemutatjuk az MKP-emlékplakett díjazottjait – Az MKP ünnepi, Dunaszerdahelyen tartott kongresszusán – ahogy arról tudósítottunk – emlékplakettel köszönték meg a közösség érdekében kifejtett tevékenységüket a járási szervek által javasolt személyeket (Felvidék.ma)

 

ò  Professzort újsághirdetéssel? – Kárpátaljai hetilapban jelent meg az a hirdetés, amelyben egy felsőfokú oktatási intézmény tudományos fokozattal rendelkező szakembereknek kínált álláslehetőséget. Vajon mennyire gyakori ez szűkebb pátriánkban? S egy szak akkreditálásához és működéséhez hány professzorra, docensre van szükség? – Válaszol Spenik Sándor, az UNE magyar karának dékánja – „…Őszintén szólva ilyesmivel még nem találkoztam sem Kárpátalján, sem külföldön. Lehetséges persze, hogy valahol létezik ez a gyakorlat, ám az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) nem. Amennyiben megüresedik egy olyan állás, amelyet például kizárólag professzor tölthet be, az intézmény a hivatalos minisztériumi rendelet szerint jár el: nyílt pályázatot hirdet. Egy kicsit bonyolult a rendszer, de a lényeg: a tanszékvezetők szavazással döntik el, ki nyeri el az adott posztot…” (TiszaNews/KISZO)

ò  Timosenko személyes sérelmei gátolják az EU-integrációt – A Julija Timosenko volt miniszterelnökkel folytatott legutóbbi interjú arról tanúskodik, hogy Timosenko már nem tud globálisan gondolkodni és személyes ellenszenvét Ukrajna érdekei fölé helyezi (KárpátInfo)

ò  A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tanévnyitója Ungváron – A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 2013/14-es központi tanévnyitójának az Ungvári 10.sz. Dayka Gábor Középiskola adott otthont (KárpátInfo)

ò  Több pénzt hoznak haza az ukrán vendégmunkások – A külföldön dolgozó ukrán vendégmunkások egyre több pénzt hoznak Ukrajnába (KárpátInfo)

 

ò  Gazdag őszi-téli programkínálat a bécsi magyar intézetben – Irodalmi esttől a karácsonyi vásárig számos rendezvénnyel várja a közönséget az év utolsó harmadában a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Wien, melynek október-decemberi programját kedden tették közzé (MTI)

ò  A Vajdaság fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták politikusok Brüsszelben – A Vajdaság finanszírozásának biztosítását, az észak-szerbiai autonóm tartomány fejlesztésének szükségességét hangsúlyozták helyi és uniós politikusok kedden, az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében tartott konferencián. A Vajdaság: a demokratikus konszolidáció és az autonómia kihívásai című rendezvény szervezője, Surján László, az EP kereszténydemokrata magyar alelnöke arról beszélt, hogy Európában egyetlen nemzet sincs abszolút többségben, vagyis ilyen értelemben mindenki egy kisebbséghez tartozik. Ennek pedig Surján szerint az az üzenete, hogy nyitottabbnak kell lenni a kisebbségek felé. A KDNP-s politikus szerint vannak, akik félnek attól a szótól, hogy autonómia, mert úgy vélik, hogy az egyenlő a szeparatizmussal – Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a vajdasági parlament vezetője rámutatott, hogy az elmúlt hónapok okot adnak az elégedettségre, mert Szerbia európai integrációja lendületet venni látszik. Pásztor egyúttal reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban a csatlakozási tárgyalások is megkezdődnek. „A Vajdaság Szerbia elválaszthatatlan része” – jelentette ki Pásztor – Szót kapott a konferencián a fideszes Gál Kinga is, aki szerint a Vajdaságnak lehetősége van arra, hogy prosperáló régióvá váljon, ám mindenki számára biztosítani kell az egyenlő esélyeket, aki a Vajdaságban él. Ehhez Gál szerint megfelelő jogi alapokra és stabil finanszírozásra van szükség. „A csatlakozási folyamat során sok mindennek kell még teljesülnie” – vélekedett a fideszes képviselő, aki szerint mindazonáltal a szerbiai nemzeti tanácsok rendszere egyedi, s ez például szolgálhat más európai országok számára is, mert ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek megválasszák saját képviselőiket. „Ehhez viszont megfelelő tartalommal kell megtölteni a létező intézményeket” – húzta alá Gál (MTI)

ò  Német választások – Nagykoalíciós forgatókönyvön dolgozik a szociáldemokrata vezérkar – A felmérésekben vezető konzervatív CDU/CSU pártszövetség a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat (Nszv)

ò  Huszonnégy párt indul a cseh választásokon – „Huszonnégy politikai párt és mozgalom indul az október végi előre hozott képviselőházi választáson Csehországban, ami hárommal kevesebb, mint 2010-ben” – közölte a cseh közszolgálati média kedd este (Bumm.sk)

ò  Törvény biztosít teret az ellenzéknek Csehországban – Csehországban ezentúl törvény biztosítja, hogy az önkormányzatok által kiadott vagy működtetett médiában a helyi ellenzék véleménye is megfelelő teret kapjon. A médiatörvény módosítását kedden írta alá Milos Zeman köztársasági elnök (Bumm.sk)

ò  Albánia még az idén hivatalosan EU-tagjelöltté válhat – vélekedett kedden, Brüsszelben újságírók előtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott Edi Ramával, a június végén hivatalba lépett, szocialista párti albán miniszterelnökkel (Bumm.sk)

ò  Jelko Kacin: Foglalkozni kell Vajdaság autonómiájának kérdésével – „Elérkezett az ideje annak, hogy foglalkozzanak Vajdaság autonómiájának alkotmányos és törvényi szabályozásával kapcsolatos kérdésekkel” – jelentette ki Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. „Az autonómia jelenlegi kerete bizonytalan és homályos, s ez megakadályozza Vajdaságot, így magát Szerbiát is, kapacitásainak bővítésében” – véli Jelko Kacin (Vajdaságma.info)

 

ò  Kire számíthatunk? – „A csoda tulajdonképpen az lett volna, ha az Európai Bizottság elfogadja az RMDSZ polgári kezdeményezését. Lám, nem tette, ugyanarra a sorsra ítélte, mint az EMNP és az SZNT hasonló témakörben megfogalmazott indítványát…” Farkas Réka (Háromszék)

ò  Világok (h)arca – „A Felső-Tisza-vidéki magyarok azok, akik igazán őrzik nyelvünket, hagyományainkat és vele magyarságunkat. Itt, Isten színe előtt gondoljunk csak bele, mennyire nagy szerepe van megmaradásunk tekintetében történelmi egyházainknak, lelkipásztorainknak, akik mindig támaszainkat jelentették még a legnehezebb időkben is. Fontos szerepet töltenek be oktatási intézményeink, természetesen a szórványban lévő magyar iskoláink is, így például a Técsői Református Líceum, ahol nemcsak tudást, hanem igazi erkölcsi tanítást is nyújtanak fiataljainknak. A nyelvünk az, ami összeköt, ami egy nemzetté forraszt bennünket. Én szívből örülök annak, hogy Önök igazi őrzői gyönyörű nyelvünknek. Hiszen tudjuk, hogy más a Bereg-vidéken, és egészen más Rahón, Gyertyánligeten, Técsőn vagy Visken magyarnak lenni. Az Úr nap mint nap próbára tesz, megmérettet bennünket, épp azért, hogy erősítse hitünket, acélozza akaratunkat. És ha hitünk elég erős kősziklára épül, akkor nincs mitől félnünk… A fenti gondolatokat Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke fogalmazta meg a Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóján, Técsőn. A rendezvény Rahó és Visk után a harmadik volt a sorban…” Tárkányi Botond (TiszaNews)

ò  Merre, MÚRE? – „A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szombati, gyergyószárhegyi tisztújító közgyűlésén huszonnégy tag vett részt. (Az összejövetelről lapunk is beszámolt, sajtónk érdekképviseleti szervezetének nevét ha a címben nem is, a hír szövegében eltalálta.) Borúsabb hajlamúak számára itt ezt az írást be is fejezhetném, hiszen a „huszonnégy” akár válasznak tekinthető a címben feltett kérdésre. Az összehasonlítás kedvéért: amikor bő másfél évtizede alulírottat elnöknek választották, a csíkszeredai megyeháza tapstermében legalább ötször ennyien voltak, s ennek megfelelően nagyságrenddel volt nagyobb a szavazatok száma. Most a huszonnégy tag ötvenhat szavazati mandátumot hozott, s a váratlan fordulatot a volt elnök, a marosvásárhelyi Karácsonyi Zsigmond leváltása jelentette. Az új elnök egy szatmári születésű, Kolozsváron dolgozó rádiós újságíró, Rácz Éva. Nem a nosztalgia késztet rá felidézni a MÚRE kezdeteit, korábbi időszakait, a szervezés nehézségeit. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a kezdeményező és alapító elnök, a gazdasági újságíró Hecser Zoltán – ő tudta közülünk legjobban a törvényeket, az eljárásokat, a bejegyzéstől az adminisztrációig és a tagtoborzásig minden ilyesmihez értett. Ő tette meg az első döntő lépést, 1990-ben. Utána Kántor Lajos, a Korunk nagy tekintélyű főszerkesztője személyében magas értelmiségi került a szervezet élére; két elnöki mandátuma (1993-1995, 1995-1997) után következett alulírott hetilap-szerkesztő (egy mandátumra, 1997-1999) – alighanem ebben a bő fél évtizedben történt meg a legnagyobb elmozdulás a szakmaiság, a magyarországitól minél kevésbé eltérő, igényes sajtónyelv és -kultúra kialakításának irányában…” Ágoston Hugó (Maszol.ro)

ò  Nem remeg a gatya (ha a szél nem fújja) – „Antonescu bekeményített. Feszültség a koalícióban (most éppen) Verespatak miatt. Szeretném azt hinni, hogy a liberális pártelnök megnyilatkozása elvi szempontok szerinti és kollektív döntés eredménye volt, miután kimerítette a koalíciós egyeztetések eljárását. Valószínűleg azonban nem erről van szó. A szociáldemokraták és a liberálisok között tulajdonképpen a választások óta megkezdődött egy titkos versenyfutás azért, hogy melyikük legyen egyenlőbb az egyenlők között, és mindkettő úgy érzi, van mivel zsarolnia a másikat. Az európai parlamenti választások közeledte – ahol a két alakulat nem indulhat közös listán – csak felerősíti az amúgy is létező rivalizálást…” Székely Ervin (Maszol.ro)

ò  Iszlamizmus és Európa – „Közel tíz évvel ezelőtt olvastam egy tudományos folyóiratban, hogy az Európát leginkább fenyegető veszély az iszlám. A tanulmány szerint, mivel az ókontinens szinte sportot űz gyökereinek elvágásából, amely többek között azzal jár, hogy szinte megtagadja civilizációja keresztényi alapjait, vagy eredetét, 2050-re Európa lakosságának több mint fele muzulmán lesz. A muzulmán lakosság gyarapodásánál azonban sokkal nagyobb probléma az iszlamizmus jelenléte Európában. A muszlimok tömeges nyugat-európai bevándorlása a II. világháború után indított vendégmunkásprogramok következménye. A második világháborút követő újjáépítéshez, majd az ezt követő gazdasági növekedéshez Nyugat-Európának nem különösebben képzett, olcsó munkaerőre volt szüksége. Ezt a munkaadók Európa peremvidékein és a volt gyarmatokon találták meg. Az alapkoncepció az volt, hogy vendégmunkások dolgozzanak néhány évig, majd megtakarított pénzükkel menjenek vissza hazájukba, és ott teremtsenek maguknak jobb életet. Ez azonban csak az európai eredetű vendégmunkások esetében működött. Az idő folyamán hiába szűntek meg az ilyen munkahelyek, a távolabbról érkezők nem tértek haza, hiszen otthon semmiféle munkalehetőségre sem számíthattak. Ehelyett a befogadó országban a segélyen élő munkanélküliek létszámát növelték, közben a családegyesítési programnak köszönhetően családtagjaik is letelepedtek az adott országban…” Diósi Árpád (Magyar Szó)

ò  Európai közöny – „Az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és nemzetközi partnerei által kidolgozott, kisebbségvédelmi tematikájú állampolgári kezdeményezést. A döntés nem meglepő, ha azt vesszük figyelembe, hogy az unió meghatározó tagállamai, és legfontosabb vezetői úgy gondolják: a kisebbségvédelem a tagorszá­gok hatáskörébe tartozik. Az állampolgári kezdeményezést ugyanis csak olyan témában lehet iktatni, amely az EU illetékességi körébe tartozik, márpedig a közös Európánk alapító szerződése szerint a kisebbségi kérdés nem meghatározó szempont. Ez senkit sem érhetett meglepetésként…” Borbély Tamás (Szabadság)

 

 

 

 

 

ò  „Volt egyszer egy Jugoszlávia, éljen a Jugoszféra” – „Az országot gengszterek irányítják, akár politikusnak öltözve„ – Jugoszlávia – egy balul sikerült integráció, melyről megannyi emléket őrzünk. Némelyek nosztalgiával gondolnak vissza rá, sokan azonban nem szívesen emlékeznek a közös múltra. Talán azonban senki sem tagadja, hogy az együttöltött idő kihatással van a jelenre, s pozitívan befolyásolhatja a jövőt, amennyiben okosan használják ki. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok véres különválása az európai történelem második világháború utáni évtizedeinek legelborzasztóbb eseményeit hozta magával. Pedig egy ideig úgy tűnt, a hidegháborúban semlegesnek megmaradni képes szocialista berendezkedésű ország működőképes lehet megannyi nemzetiség és vallás integrálásával. A délszláv egység azonban csupán egy megvalósíthatatlan vízió maradt, a több évtizednyi együttélés azonban kitörölhetetlen köteléket hagyott maga után. Az egykori tagországok megannyi szállal kötődnek egymáshoz, habár sokan felednék az együtttöltött időt. Néhány évvel ezelőtt a ‡The Economist újságírója, Tim Judah alkotta meg a Jugoszféra kifejezést azért, hogy segítsen megérteni az országok között napjainkban fennálló kapcsolatokat. A fogalom létjogosultságát mi sem igazolhatná jobban, hogy azóta többen is átvették, sőt még az akadémiai szférában is meghonosodni látszik. A kifejezés azonban éppoly ellentmondásos fogadtatásban részesült, mint minden egyéb a Balkánon. Főként Horvátországban váltott ki negatív visszhangot a megnevezés, de talán ők is csak az egykori Jugoszláviára emlékeztető név miatt ellenkeztek. Az egykoron egy egységet alkotó tagköztársaságok között fennálló speciális kapcsolatrendszer ugyanis tagadhatatlan, s kihatással van a gazdaságra, politikára, társadalomra egyaránt … (Kitekintő)

 

 

Szentgotthárd, 2013. szeptember 17., kedd (MTI) – Nyitott kérdésnek nevezte keddi szentgotthárdi sajtótájékoztatóján a nemzetiségi általános iskolák finanszírozásának ügyét Janko Veber, a szlovén parlament elnöke, miután a Vas megyei Felsőszölnökön felkereste a Kossics József kétnyelvű általános iskolát, és magyarországi szlovén kisebbségi vezetőkkel is tanácskozott.

 

Janko Veber elmondta, ez a kérdés is szerepel azok között, amelyeket felvet majd, amikor szerdán Áder János magyar köztársasági elnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is tárgyal.

Janko Veber, aki a Rábavidéken tett látogatásán egy kertészeti oktatóközpontban épített almafeldolgozót is felkeresett Felsőszölnökön, örvendetesnek nevezte, hogy a térségben nagyon ügyesen hívják le az európai forrásokat, ez szerinte csak úgy lehetséges, ha a háttérben jól szervezett munka folyik.

A szlovén parlament elnöke hangsúlyozta: a két ország gazdasági együttműködését tovább kell erősíteni, és nagyon fontosnak tartják a kulturális és tudományos kooperáció továbbfejlesztését is.

Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: törvényi változások miatt október elsejétől csökkenne azoknak a nemzetiségi iskoláknak a támogatása, amelyeket országos nemzetiségi önkormányzatok vettek át.

Esetükben ez az Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott két általános iskolánál idén 15 millió forintos hiányt okozna, de hozzátette: a szaktárcával folytatott tárgyalásaik reményt adnak arra, hogy a nemzetiségi normatíva megemelésével, illetve közoktatási szerződés keretében pótolják majd a hiányzó forrást.

Elmondta, a szlovén nemzetiségnek az új választási törvény lehetőséget ad arra, hogy nemzetiségi szószólót küldjön a magyar parlamentbe. Azon dolgoznak – tette hozzá -, hogy a szlovénoknak legyen is ilyen szószólójuk, országgyűlési képviselő megválasztására ugyanis a számarányuk miatt a jelenlegi szabályok alapján nem gondolhatnak.

A sajtótájékoztatón egy kérdéssel kapcsolatban szó esett arról is, hogy a választási törvény szerint településenként legalább 30 választónak kell azonos nemzetiséghez tartozónak vallania magát ahhoz, hogy nemzetiségi önkormányzatot lehessen alakítani.

 

A 60 lakosú Vas megyei Orfaluban azonban mindössze 29-en vannak, akik szlovénnek vallják magukat, tehát ha a szabály marad, nem alakulhat majd szlovén kisebbségi önkormányzat.

Janko Veber a felvetésre úgy reagált, tud a problémáról, és tárgyalásain szóba hozza majd a magyar vezetőknek. Ûvissza

 

 

Kolozsvár, 2013. szeptember 17., kedd (MTI) – Az Európai Bizottság politikai döntést hozott, amikor elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésének bejegyzését – jelentette ki az MTI-hez eljuttatott keddi nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

 

Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság voltaképpen „az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek partneri ajánlatát utasította el”. Az RMDSZ elnöke az európai kisebbségi szolidaritás megvalósítását, az európai kisebbségek példa nélküli összefogását tartotta a kezdeményezés legfontosabb hozadékának.

Kijelentette: ha a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásához kifejezetten európai uniós kompetenciára van szükség, akkor a továbbiakban ennek a kompetenciának a megteremtését tekinti célnak.

Az RMDSZ elnöke szerint a következő napok feladata lesz az elutasítás indoklásának a részletes jogi elemzése, de megjegyezte, első olvasatra is fel lehet fedezni ellentmondásokat az indoklásban. Kelemen Hunor hozzátette, az RMDSZ javasolja a döntés megfellebbezését az Európai Bíróságnál, miután konzultál a kezdeményezés partnereivel.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem egyetlen fronton harcol a nemzeti kisebbségek uniós jogainak kiterjesztéséért. A Kisebbségi Intergroup a következő időszakban ismét beterjeszt egy kezdeményezést az Európai Parlament elé, amelyben a nemzeti kisebbségek védelmét, jogköreinek kiszélesítését kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a romániai magyar nemzeti közösség célkitűzése marad a kisebbségi jogi szabályozás megteremtése. Ennek elérése érdekében céltudatos, szervezett, hosszú távú cselekvési stratégiát dolgozott ki, amely csupán erős európai parlamenti jelenléttel valósítható meg.

„Az európai nemzeti közösségek stabilitási tényezők, hozzájárulnak Európa gazdagságához, a történelmi régiók megerősítéséhez. Az Európai Uniónak és a kisebbségi kérdés kezelését elutasító nemzetállamoknak is fel kellene ismerniük, hogy a kisebbségi jogok nem vesznek el a többség jogaiból, hanem az európai etnikai és nyelvi sokszínűséget erősítik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Az Európai Bizottság hétfőn közölte, hogy Minority SafePack Initiative című kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe, ezért elutasította a bejegyzését. Ûvissza

 

 

Brüsszel, 2013. szeptember 17., kedd (MTI) – A Vajdaság finanszírozásának biztosítását, az észak-szerbiai autonóm tartomány fejlesztésének szükségességét hangsúlyozták helyi és uniós politikusok kedden, az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében tartott konferencián.

 

A Vajdaság: a demokratikus konszolidáció és az autonómia kihívásai című rendezvény szervezője, Surján László, az EP kereszténydemokrata magyar alelnöke arról beszélt, hogy Európában egyetlen nemzet sincs abszolút többségben, vagyis ilyen értelemben mindenki egy kisebbséghez tartozik. Ennek pedig Surján szerint az az üzenete, hogy nyitottabbnak kell lenni a kisebbségek felé. A KDNP-s politikus szerint vannak, akik félnek attól a szótól, hogy autonómia, mert úgy vélik, hogy az egyenlő a szeparatizmussal.

 

„Ettől a félelemtől meg kell szabadulni, mert ez elpusztítja a nemzetek önrendelkezését” – jelentette ki Surján László.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a vajdasági parlament vezetője rámutatott, hogy az elmúlt hónapok okot adnak az elégedettségre, mert Szerbia európai integrációja lendületet venni látszik. Pásztor egyúttal reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban a csatlakozási tárgyalások is megkezdődnek.

„A Vajdaság Szerbia elválaszthatatlan része” – jelentette ki Pásztor.

A vajdasági parlament vezetője kifejtette, hogy bár Szerbia alkotmánya rendelkezik a Vajdaságról, a tartomány státusa nincs megfelelően meghatározva. Említést tett arról, hogy bár az alaptörvény szerint 2008-ig rendezni kellett volna a Vajdaság finanszírozását, erről a szerb parlament a mai napig sem hozott törvényt. Pásztor arra is kitért: úgy látja, hogy a belgrádi parlament úgy alkot törvényeket, mintha közben megfeledkezne a Vajdaságról. Ebből fakadóan több szerb törvény megváltoztatását is kívánatosnak tartaná.

A konferencián felszólalt Deli Andor, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár is, aki elsősorban az oktatásról beszélt, és a többnyelvűség fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a tanárok és a diákok között akár olyanok is lehetnek, akik esetleg 10 különböző nyelvet beszélnek. Ezt a Vajdaság értéknek tekinti, amelyet meg kell őrizni – tette hozzá a politikus.

Branislav Bugarski, a vajdasági kormány interregionális együttműködésért és önkormányzatokért felelős tagja a tartomány gazdasági helyzetéről és sajátosságairól beszélt. Rámutatott, hogy az egykori Jugoszláviának Szlovénia és a Vajdaság volt a két legfejlettebb része, ma pedig a Vajdaságból származik Szerbia exportjának 40 százaléka, és a nemzetközi befektetések jelentős hányada is itt valósul meg. Bugarski szintén fontosnak nevezte, hogy az észak-szerbiai tartomány ne veszítse el évszázadok alatt létrejött sokszínűségét. Elmondta: cél, hogy 2020-ra 100 ezer új munkahely jöjjön létre a térségben, és 8000 dollárra emelkedjen az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). Rámutatott az infrastruktúra fejlesztésének fontosságára, külön kiemelve a vasúti hálózat korszerűsítését.

Szót kapott a konferencián a fideszes Gál Kinga is, aki szerint a Vajdaságnak lehetősége van arra, hogy prosperáló régióvá váljon, ám mindenki számára biztosítani kell az egyenlő esélyeket, aki a Vajdaságban él. Ehhez Gál szerint megfelelő jogi alapokra és stabil finanszírozásra van szükség. A csatlakozási folyamat során sok mindennek kell még teljesülnie – vélekedett a fideszes képviselő, aki szerint mindazonáltal a szerbiai nemzeti tanácsok rendszere egyedi, s ez például szolgálhat más európai országok számára is, mert ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek megválasszák saját képviselőiket. Ehhez viszont megfelelő tartalommal kell megtölteni a létező intézményeket – húzta alá Gál.

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a júliusi brüsszeli csúcstalálkozón döntött úgy, hogy Szerbiával legkésőbb jövő januárig megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Ûvissza

 

 

Kolozsvár, 2013. szeptember 17., kedd (MTI) – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arra buzdítja a Kárpát-medencei magyar szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki egy kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést.

 

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint az a tény, hogy az Európai Bizottság hétfőn elutasította az RMDSZ és partnerei kezdeményezését, felértékeli az európai kisebbségi szolidaritás és az autonómiáért való közös fellépés lehetőségét.

A két szervezet sokatmondónak találta, hogy bár az uniót megalapozó szerződések védik a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és tiltják a nemzeti kisebbségekhez tartozók hátrányos megkülönböztetését, mégsem alkotható európai jogszabály ezen értékek védelmében.

Sajnálattal nyugtázták ugyanakkor, hogy az RMDSZ szakértőinek – az EMNP és az EMNT kezdeményezése kedvezőtlen véleményezésének felhasználásával – sem sikerült olyan szövegváltozatot alkotniuk, amelyet elfogadhatónak nyilvánítanak Brüsszelben.

A Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök, és Sándor Krisztina EMNT-ügyvezető által aláírt nyilatkozatban a két szervezet felkéri Tőkés Lászlót, a Kárpát-medencei Autonómiatanács (KMAT) elnökét, hogy hívja össze a Kárpát-medence magyar szervezeteinek a vezetőit. Felkérik ugyanakkor az RMDSZ-t, hogy az „vizsgálja felül korábbi álláspontját, és vegyen részt a KMAT munkálatain egy közös európai polgári kezdeményezés megszövegezése érdekében”.

A két szervezet megismételte korábbi álláspontját, mely szerint az európai polgári kezdeményezés ügyének nem szabad a magyar szervezetek politikai versenye áldozatává válnia. Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC © – Minden jog fenntartva

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews