Kisebbségi Sajtófókusz

 

 

ò  A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon – 1938 – 1945 – Konferencia – A Civitas Europica Centralis Alapítvány 2013. szeptember 19-én konferenciát rendez „A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon – 1938 – 1945” címmel, a téma rangos, nemzetközileg elismert szakértőinek részvételével (www.cecid.net)

 

ò  Orbán: Magyarország nem euroszkeptikus – „Eurorealista módon közelítünk az Európai Unióhoz, de nem vagyunk euroszkeptikusok” – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Magyarország tiszteletbeli konzuljainak budapesti konferenciáján. A miniszterelnök szerint a modern politika legnagyobb kihívása az, hogyan tudjuk elmondani a dolgokat, hogy abból ne legyen baj, „ezért a politikai korrektség nyelvezetén belül fogok maradni”. Orbán elmondta, hogy a tiszteletbeli konzuloknak nem volt könnyű dolga az elmúlt három évben, amikor hazánkat képviselték, mivel Magyarország esetében másképp értelmezzük azt, amit teszünk, és mást lát a világ is arról, hogyan tesszük a dolgainkat. „Identitásválságos helyzetben telt el az elmúlt három év.” (MNO)

 

ò  Gránitba vésett alaptörvény – ötödször módosítva – A mostani változásra a kormány elsősorban a nemzetközi bírálatok hatására szánta el magát (Nsz)

ò  Ombudsmanná választották Székely Lászlót – Hat évre az alapvető jogok biztosává választotta Székely Lászlót az Országgyűlés hétfőn (Nsz)

ò  Átment az alkotmánymódosítás, Székely az ombudsman – Elfogadta Országgyűlés a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására. A parlament egyúttal törölte az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét – és ombudsmannak választotta Székely Lászlót (OrientPress)

ò  Közigazgatási reformról oktatjuk a V4-eket – A nyugat-balkáni párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a szeptember 16-18-án zajló nemzetközi közigazgatási szeminárium megnyitóján, amin az említett államok mellett a V4-ek és Törökország képviselői is részt vesznek. A rendezvény fő témája a közigazgatási reform, hazai részről a Magyary-program eddigi eredményeit és tapasztalatait ismertetik a vendégekkel (OrientPress)

ò  Bemutatták Zbigniew Brzezinski könyvét a globális hatalom válságáról – Bemutatták Zbigniew Brzezinskinek, Jimmy Carter korábbi amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának Stratégiai vízió: Amerika és a globális hatalom válsága című könyvének magyar nyelvű kiadását hétfőn, Budapesten. A kötetet kiadó Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont kerekasztal-beszélgetésén Magyarics Tamás dublini magyar nagykövet, a kötet fordítója elmondta, a szerző egyik tézise, hogy „a Nyugat hanyatlik„. Magyarics Tamás felhívta a figyelmet a szerző azon meglátására, hogy Amerikának „belülről kell megújítania saját magát„, ami vonatkozik az infrastruktúrára, az iparra és a külpolitikára egyaránt. Ennek megfelelően pedig „túl kell lépnie a hidegháborús mentalitáson” (MTI)

ò  Létrejött az ellenzéki szövetség – Az MSZP október 19-én tartja kongresszusát, ahol elfogadják a választási programot – Ellenszavazat nélkül, rekordgyorsasággal fogadta el az MSZP országos választmánya az Együtt–PM szövetséggel kötött együttműködési megállapodást, de a jelöltállítási kritériumokat illető dokumentumot is teljes egységben szentesítették a küldöttek. Mindez forrásaink szerint annak (is) az eredménye, hogy Mesterházy Attila pártelnök az MSZP szinte mindegyik érdemi fórumával, így a választmányi bizottságokkal, a Baloldali Önkormányzati Közösséggel, a párttanáccsal, az országos elnökséggel és a frakcióval is véleményez tette a dokumentumokat. Úgy tudjuk, még a jelenlévőket is némileg meglepte, hogy mind az Együtt–PM szövetségre vonatkozó együttműködés, mind pedig a Demokratikus Koalíció, az MSZDP és a Liberálisok elutasítása mögött teljes egység sorakozott fel a pártparlamentben (Nsz)

ò  Magyarország nem adja Hernádit – Másodszor is elutasította a Hernádi Zsolt Mol-vezér gyanúsítottkénti kihallgatására vonatkozó horvát kérést a Legfőbb Ügyészség (Nsz)

ò  Sok fideszes szerint egyszerre kellene tartani a parlamenti és az EP-választást – „Számos fideszes úgy gondolja, egyszerre kellene megtartani a 2014-es parlamenti és EP-választást” – erősítette meg ismét korábbi nyilatkozatát Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusa (Nsz)

ò  Elzavarná Orbánékat a Szolidaritás – Megalakulásának második évfordulóján D-Day 2.0 elnevezéssel hirdet demonstrációt a Szolidaritás. Közleményük szerint „most ünneplünk és tüntetünk, tavasszal pedig elzavarjuk Orbánékat” (Nsz)

ò  Gyurcsány: Rá vagyok kattanva a politikára – „A baloldal az utolsó pillanatban összefog, és egyetlen választókerületben sem indít egymás ellen jelöltet a 2014-es parlamenti választáson” – legalábbis Gyurcsány Ferenc ebben bízik, mert a DK-elnök szerint másként esély sincs a mostani kormány leváltására (Nsz)

ò  Orbán Kötcsén: 100 százalékos Fidesz, 120 százalékos MSZP – „2014-ben a győzelemhez a Fidesznek elég lesz, ha 100 százalékosra teljesít, míg a baloldalnak legalább 120 százalékra kellene önmagához képest teljesítenie, ha le szeretné győzni a Fideszt” – a lapunkhoz eljutott hírek szerint erről beszélt Orbán Viktor zárt körben (Nsz)

ò  Rezsicsökkentés: fejpénzt fizetett a Fidesz az aláírásokért? – „Aláírásonként száz forintot adott a Fidesz a rezsicsökkentés támogatására indított kampányban részt vevő „önkénteseknek” – derül ki a hvg.hu birtokába került hangfelvételekből (Nsz)

ò  A Fidesz szerint „központilag” nem fizettek az aláírásokért – A legfontosabb és legsikeresebb aláírásgyűjtésnek nevezte a rezsicsökkentés megvédése érdekében indított akciót a Fidesz szóvivője, aki hangsúlyozta: a kormánypárt központilag nem fizetett az aláírások gyűjtéséért, ám egy helyi politikusnak a saját jövedelméből van lehetősége jutalmazni e munkát (Nsz)

ò  Többhullámos választás? – Fideszes politikusok szerint jobb lenne nekik, ha nem egy napon lenne a magyar és az európai parlamenti választás (Nsz)

ò  Kész átverés az ötödik módosítás – Ugyan eltávolít néhány jogállamiságot romboló kitételt az alaptörvényből a tegnap elfogadott ötödik alaptörvény-módosítás, de legalább ennyit bele is tesz annak szövegébe. Az ötödik módosításra ráadásul részben a korábbi, negyedik módosítás által előidézett problémák kiküszöbölése miatt volt szükség. Noha a trükkösnek nevezhető változtatások vélhetően lehűtik egy időre a nemzetközi kritikusokat, valójában azonban nem jelentenek valódi megoldást az aggályokra (Nszv)

ò  Ismét cigányoztak a parlamentben – Terrort lát a Jobbik – Nem avatkozott közbe az Országgyűlés elnöke tegnap, amikor interpellációjában a jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai erőszak elkövetőinek „nagy része a cigány kisebbséghez tartozik„, a jelenség pedig „a mértékét tekintve nyugodtan nevezhető terrornak„. (Nszv)

ò  Martonyi elmondta, mi a külpolitika feladata – „Magyarország tiszteletbeli konzuljainak hálózata folyamatosan bővül, és a kormány tovább akarja erősíteni ezt a hálózatot” – mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn Gödöllőn, ahol Szijjártó Péter államtitkár a keleti nyitás jelentőségéről, míg Győri Enikő az európai válságkezelésről beszélt. A tiszteletbeli konzulok V. konferenciáján Martonyi János kiemelte: Magyarország közepes méretű ország, anyagi forrásai korlátozottak, nem tud minden országban jelen lenni, ezért a magyar diplomácia a tiszteletbeli konzulok nélkül az alapvető feladatait sem tudná ellátni. A külügyminiszter ezért köszönetet mondott a Gödöllői Királyi Kastélyban jelen lévő 137 tiszteletbeli konzulnak. „Több országban azért van szükség a tiszteletbeli konzulokra, mert nincs más képviselete Magyarországnak” – magyarázta. Hozzátette: más országokban ugyan van külképviselet, de szükség van tiszteletbeli konzulokra is, mert rendkívül sokrétűek az államok közötti kapcsolatok. Martonyi János kifejtette: a tiszteletbeli konzuloknak csak egy része magyar vagy magyar származású, és különösen hálásak a magyar háttérrel nem rendelkezőknek, amiért ők is ugyanolyan lelkesedéssel végzik a munkájukat. A tárcavezető elmondta: a magyarok kulturális, nyelvi közösségként, nemzetként nem egyetlen államban élnek. „A külpolitikának fontos feladata, hogy összeegyeztesse az ebből fakadó feladatokat a klasszikus feladatával, vagyis azzal, hogy minden országgal feszültségmentesen, barátságban működjön együtt” – mutatott rá (MNO)

ò  Bajnaiék kétharmadról és előre hozott választásról álmodnak – Bajnaiék egy egészen furcsa megoldáson törik a fejüket, és akár még a Fidesszel is egyezkednének (MNO)

ò  Ebben biztos Gyurcsány: csapda, frakcióvezetés és Bajnai – „Ha valaki meg akarja mászni a Mount Everestet, akkor ne legyen büszke arra, hogy fölkapaszkodott Dobogókőre” – mondta Gyurcsány Ferenc (MNO)

ò  Varga: Nagy változás nem lesz – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a GDP 3 százaléka alatt lesz az államháztartás hiánya az idén és jövőre is (MNO)

 

ò  Borboly-ügy – Vádat emeltek több székelyföldi önkormányzati vezető ellen – FRISSÍTETT (új: Borboly ügyvédje) – „A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a székelyföldi Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen” – közölte hétfőn honlapján a hatóság. Az ügyészségi közlemény szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben. A vád szerint a visszaélésekkel 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének (MTI)

ò  A székelyföldi románok szerint hatékonyabb állami segítség kell az identitásuk megőrzésére – A székelyföldi románok „vészes fogyására” hívta fel a figyelmet Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője, aki szerint a térségben élő románok önazonosságának a megerősítésére fokozottabb és hatékonyabb állami támogatásra lenne szükség. A központ egy tanulmányt tett közzé, amely a székelyföldi románság demográfiai helyzetét vizsgálja. A ‡Krónika című kolozsvári napilap által hétfőn idézett tanulmány szerint Kovászna megyében a románok száma az elmúlt tíz évben 18 százalékkal csökkent, míg Hargita megyében 20 százalékkal kevesebb román él (MTI)

ò  Alkotmányellenes a bányatörvény? – Alkotmányellenesnek nevezte hétfőn a Verespatakra tervezett színesfémbányáról szóló törvénytervezetet Traian Băsescu államfő, aki szerint a bukaresti taláros testület el fogja utasítani a jogszabályt, ha a törvényhozás elfogadja azt (Krónika)

ò  Vádat emeltek Borboly Csaba ellen – Vádat emelt hétfőn az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ellen hivatali visszaélés, magánokirat-hamisításra, valamint hamis irat felhasználására való felbujtás és hamis feljelentés miatt (Krónika)

ò  Helyi oktatáspolitikai tervezetek az RMDSZ-től – „Az új tanév végéig Erdély különböző régióiban kidolgozzák az oktatás helyi, rövid és középtávú cselekvési terveit” – jelentette be tegnap tanévnyitáskor Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese Kolozsváron. Magyari szerint az RMDSZ oktatáspolitikája alakításának újabb szakasza kezdődik ezzel, amiben önálló terveket készítenek el a helyi RMDSZ szervezetek, pedagógusok, szakmai szervezetek, egyházak, ifjúsági szervezetek, valamint a szülői képviseletek bevonásával. Elmondta továbbá, az új tervezettel a helyi iskolarendszer pontos helyzetének végső leírására, illetve az azonnali és későbbi szükséges tennivalók összegzésére, a változtatások konkrét meghatározására, a helyi szereplők jogainak és hivatásának a rögzítésére vállalkoznak (Krónika)

ò  Lemondatnák a minisztert a háromszéki diákok – Az elmaradt utazási támogatás kifizetését és Remus Pricopie oktatási miniszter lemondását követelik a háromszéki diákok. Tegnap több sepsiszentgyörgyi iskolából mintegy 15 diák vonult utcára, azonban nagyobb megmozdulásra szerdán és csütörtökön kerül sor, amikor a sepsiszentgyörgyi, baróti, kézdivásárhelyi és kovásznai fiatalok élőláncot vonnak a tanintézetek köré (Krónika)

ò  Kitették épületükből a szacsvaysokat – Az utolsó pillanatban végeztek a diákok fogadásához szükséges átalakításokkal a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában, miután a Bihar Megyei Tanfelügyelőség megvonta a színmagyar iskolától az egyik épület használati jogát (Krónika)

ò  Egy „cserbenhagyásos” társaság fenyegetőzései – Renate Weber liberális európai parlamenti képviselő a verespataki bányaprojektről (Krónika)

ò  Bejegyezték az új „Băsescu–pártot” – „Hivatalosan is bejegyezték pártként a Népi Mozgalom Pártot (PMP), miután a bukaresti törvényszék hétfőn helyt adott az alapítók pártbejegyzési kérelmének” – jelentette be Eugen Tomac, a párt elnöke (Krónika)

ò  Elutasították a kisebbségi polgári kezdeményezést – „Az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését” – közölte hétfőn este a honlapján a bizottság. „Az időhúzáson látszott, hogy az elutasításon dolgoznak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó RMDSZ-es politikus a maszol.ro-nak (Maszol.ro)

ò  Ponta: nem biztos, hogy Antonescu lesz az USL államfőjelöltje – Ismét hajba kapott a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) két társelnöke, Victor Ponta és Crin Antonescu. A két politikus hétfőn este élő televíziós adásokban üzengetett egymásnak, burkolt fenyegetőzéseik pedig viszonyuk – az USL számára – végzetes megromlását jelzik (Maszol.ro)

ò  Crin Antonescu már az USL szakadásáról beszél – A kormányzó Szociál-Liberális Szövetség társelnökeinek konfliktusa kedden újabb szakaszába lépett: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu azt üzente a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének, Victor Ponta kormányfőnek, hogy pártja döntse végre el, támogatják-e őt a jövő évi elnökválasztáson (Maszol.ro)

ò  Băsescu: vannak Romániánál korruptabb államok is az EU-ban – „Románia külföldi megítélése sokkal rosszabb a hazai valóságnál, az unióban vannak sokkal korruptabb államok” – vélekedett hétfőn Traian Băsescu államfő (Maszol.ro)

ò  Tiltakoznak a verespataki bányaterv ellen a történelmi magyar egyházak – Az egyházak  közös állásfoglalásban tiltakoznak a természetrombolás, a magántulajdon megsértése és a kulturális értékek rombolása ellen (Maszol.ro)

ò  Magyari a helyi oktatáspolitikai tervekről: esetenként fájni is fog – „A most kezdődő tanév végéig Erdély különböző régióiban kidolgozzák az oktatás helyi, rövid és középtávú cselekvési terveit” – jelentette be a hétfői tanévnyitáskor Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese Kolozsváron (Maszol.ro)

ò  AmCham: Románia a legkevésbé versenyképes a régióban – Románia gazdasága a legkevésbé versenyképes a régióban, de Európa-szerte is, a hazai hatóságoknak pedig a versenyképesség növelésére kellene összpontosítani (Maszol.ro)

ò  Winkler: a vállalkozásoknak nincs szükségük újabb adóteherre – Az RMDSZ nem támogatja az átalányadó újbóli bevezetését, ugyanis szerintünk ez nem az adócsalás csökkentését eredményezi, hanem éppen ellenkezőleg, negatívan érinti különösképpen a kis- és középvállalkozókat (KKV) (Maszol.ro)

ò  Borboly a jövő szakembereire bízná a mezőgazdaságot – A második évfolyam indult a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztési agrármérnök mesteri képzésén, harminchét hallgatóval. A szeptember 13-án a Márton Áron Gimnázium dísztermében tartott tanévnyitón a hallgatókon és tanáraikon kívül jelen volt Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, Budai Gyula, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Káposzta József dékán, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is (Maszol.ro)

ò  Tanévnyitó a Téglásban – Magyarságbástyává nőtt iskola – Kilencedik tanévét kezdte ma a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. Az ünnepi tanévnyitón pedagógusok, szülők és diákok mellett az RMDSZ, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a történelmi magyar egyházak, illetve számos közintézmény és civilszervezet képviselői is jelen voltak (Nyugati Jelen)

ò  Együtt egy közös agrárpolitikáért – Sikeres magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon – Szombaton, az Agromalim mezőgazdasági kiállítás és vásár legfontosabb magyar rendezvényeként a C pavilon tanácskozó termében megszervezték a XIV. Magyar–magyar gazdatalálkozót, ami a Szózat meghallgatásával indult (Nyugati Jelen)

ò  Óriási érdeklődés a most indított magyar szakoktatás iránt – Valentin Cuibus, Kolozs megye főtanfelügyelője az általa vezetett intézményben tartott sajtótájékoztatón bejelentette: megyénkben tegnap 87 642 gyerek számára kezdődött el a 2013/2014-es tanév – a tanfelügyelőség nyilvántartásában 18 299 óvodás és 69 343 iskolás szerepel. A főtanfelügyelő beszámolt arról is, hogy tavalyhoz képest idén 1400-zal nőtt meg az előkészítő osztályba beíratott gyerekek száma, majd több fontos célkitűzést fogalmazott meg a 2013/2014-es tanévre vonatkozólag, köztük azt is, hogy a technológiai profilú kilencedik osztályok aránya érje el az 50 százalékot. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: az idén beindított magyar tannyelvű kilencedikes szakosztályok iránt óriási volt az érdeklődés. Összeállításunkban ugyanakkor beszámolunk a kolozsvári iskolák tanévnyitó ünnepségéről is, hiszen a Református Kollégium kivételével valamennyi magyar líceumban tegnap szólalt meg először a csengő (Szabadság)

ò  Ma megalakul az „aranyos” parlamenti különbizottság – Parlamenti források szerint Iulian Iancu szociáldemokrata párti képviselő vezeti majd a Verespatak-törvénytervezetet megvitató különbizottságot, amelynek megalakításáról kedden dönt a törvényhozói testület. A bizottságnak mintegy húsz tagja lesz, és az összes parlamenti párt képviseltetni fogja magát benne (Szabadság)

ò  Verespatak – Állást foglaltak az erdélyi magyar történelmi egyházak – A sajtónak ma küldött, de tegnap keltezett nyilatkozatukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői kijelentik: „határozottan ellenzik a Roşia Montană Gold Corporation verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.” (Szabadság)

ò  Apáczai: idéntől bentlakással – Bár a kiváló eredményeket elért diákok megjutalmazása jellemzően a tanévzáró fő mozzanata, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban ezúttal már a megnyitón is helyet kapott a díjazás (Szabadság)

ò  Helyi oktatáspolitikai tervezeteket dolgoz ki az RMDSZ – A most kezdődő tanév végéig Erdély különböző régióiban kidolgozzák az oktatás helyi, rövid és középtávú cselekvési terveit – jelentette be tegnap reggel, tanévnyitáskor Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese Kolozsváron. „Ezt a folyamatot az RMDSZ Főtitkársága kezdeményezte, az Oktatási Főosztály koordinálja, közös szempontjait ő adja, a döntéseket megalapozó adatokat és információkat szintén a Főtitkárság biztosítja. Jelenleg ezeknek az adatoknak, információknak a véglegesítése történik, tehát az előkészítő szakaszon voltaképpen túl vagyunk” – mondta Magyari, aki szerint az RMDSZ oktatáspolitikája alakításának újabb szakasza kezdődik ezzel, amiben önálló terveket készítenek el a helyi RMDSZ-szervezetek, pedagógusok, és minden érintett – szakmai szervezetek, egyházak, ifjúsági szervezetek, szülői képviselet – tényleges bevonásával (Szabadság)

ò  Báthory: több újdonság, de régi célok – Jókedvű, jó kedélyű, derűs gyerekekkel, fiatalokkal és hozzátartozóikkal telt meg zsúfolásig a Szent Mihály-templom, ahol a Báthory István Elméleti Líceum tanévnyitóját tartották, a helyhez illően ünnepélyes és meghitt hangulatban. Kovács Sándor római katolikus főesperes köszöntötte a jelenlévőket, Timár Ágnest, az iskola igazgatóját, Szilágyi Judit és Vincze Csilla aligazgatókat, továbbá az ünnepségen részt vevő Magdó János magyarországi főkonzult, Geréd Imre RMDSZ-es városi tanácsost, és Vákár Istvánt, a Kolozs Megyei Tanács alelnökét (Szabadság)

ò  Szatmár megyében 82%-kal nőtt a munkanélküliség – Szatmár megye dobogós helyet foglal el azon a listán, mely az elmúlt öt év munkanélküliségi rátájának alakulását tükrözi. Romániában mindössze három megyében csökkent a munkanélküliség (SzFÚ)

ò  Băsescu a társadalmi feszültségek növekedésétől tart – Traian Băsescu szerint nincs szükség arra, hogy 200 ezer ember vonuljon az utcára tüntetni a Verespatak-probléma megoldása érdekében, vagy hogy erőszakos cselekmények történjenek. Az államelnök ugyanakkor kifejezte aggodalmát, hogy növekedhetnek a társadalmi feszültségek. „Elég, hogy az a 15-20 ezer ember, akik aggódnak a cianidos technológia és a politikusok miatt, kivonult az utcára, és problémája van a projekttel” – mondta. Úgy véli, nem kell megnyújtani az eseményeket, ám ha két hónapig a parlament napirendjén lesz a projekt és még az alkotmánybíróság is visszautasítja, az katasztrofális hatással lenne (Transindex)

ò  Antonescu: ha az USL szakad, Pontának le kell mondania – Crin Antonescu PNL-elnök kijelentette, Victor Pontának és a PSD-nek el kell döntenie, hogy támogatja vagy sem államelnök-jelöltségét. Hozzátette, ha az USL szakad, akkor Pontának le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről (Transindex)

ò  Winkler: a dévai magyar iskola „Dél–Erdély legerősebb magyarság–bástyája„ – Kilencedik tanévét kezdte ma meg a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, ahol meghitt hangulatú tanévnyitót tartottak, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és az RMDSZ Hunyad megyei vezetőségének jelenlétében. Kocsis Attila iskolaigazgató megnyitóbeszédében beszámolt arról, hogy az elmúlt tanévben kiváló eredményeket értek el a diákok, különösen az érettségin teljesítettek jól a magyar végzősök. Hunyad megye hivatalos iskolai toplistáján a tizedik helyen van a Téglás Gábor Elméleti Líceum, az érettségi eredményeket tekintve a magyar iskola a legjobb a megyében (Transindex)

 

ò  Szerbia lesz a következő – Miščević és Ružić ma Brüsszelben tárgyalnak – Németországnak nem lesznek új feltételei a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt – Ivan Mrkić szerb külügyminiszter hiszi, hogy Szerbia lesz az Európai Unió következő, huszonkilencedik tagállama. Az unió több tagállama is köreiben szeretné üdvözölni Szerbiát, ez pedig nagy segítség (Magyar Szó)

ò  Vagy politikus, vagy üzletember – Vesna Pešić és Jovo Bakić szociológusok nem sok értelmét látják az ellenzék egyesülésének – A B92 RTV Utisak nedelje (A hét benyomása) című műsorának vendégei egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy ha egyesek új hatalmat óhajtanak Belgrádban, akkor azt nem átalakítással kellene elérniük, hanem ki kellene írni a rendkívüli választásokat (Magyar Szó)

ò  Az egyetlen választható út – A tartományi gazdasági titkárság célja, hogy 2014 végéig valamennyi vajdasági gazdasági résztvevő klaszteren belül űzze tevékenységét – Szerbiát Vajdaság régió képviseli a Közép-Európa klasztereinek fejlesztési irányelvei elnevezésű nemzetközi projektumban. Hazai részről a projektum hordozói a tartományi gazdasági, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságáért felelős titkárság, valamint az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara (Magyar Szó)

ò  Új igazgató az újvidéki Szabad Vámövezet élén – „A Szabad Vámövezet részvényeseinek gyűlésén leváltották Srđan Egić eddigi igazgatót, helyét Nenad Barac foglalhatta el, aki az Új Szerbia képviselője a városi hatalmi koalícióban. Az ülésen kinevezték a Szabad Vámövezet felügyelőbizottságát és az elnökét is. A felügyelőbizottság új elnökévé Goran Višnjićet választották, aki egyben a Városépítészeti Intézet igazgatója is” – írja a ‡Radio 021 internetportálja. Srđan Egić volt igazgató nem kívánta kommentálni a történteket, csak annyit jelentett ki, hogy egy működőképes, jól üzletelő vállalatot hagyott hátra az új vezetésnek (Magyar Szó)

ò  Rehabilitáltak a partizánok által kivégzett 113 hódsági németet – Történelmi jelentőségű bírósági döntés Zomborban – Az illetékes bíróság 113 olyan hódsági németet rehabilitált, akiket a partizánok 1944 őszén ártatlanul kivégeztek. Történelmi jelentőségű bírósági döntés született a Vajdaságban, ahol a zombori Felső Bíróság rehabilitált 113 olyan hódsági németet, akiket a kommunista partizánok 1944 őszén ártatlanul kivégeztek (Vajdaságma.info)

ò  Vuk Jeremić független képviselőként tevékenykedik tovább – Vuk Jeremić bejelentette, mivel lejárt egy éves mandátuma az ENSZ közgyűlésének elnöki posztján, visszatér a szerbiai parlamentbe független képviselőként. Elmondta, tervei szerint Belgrádban létrehozza azt az intézetet, amely a 21. század fejlődési stratégiájával foglalkozna. „Egyik pártnak sem vagyok a tagja. Független képviselő leszek a szerbiai parlamentben” – mondta Vuk Jeremić New Yorkban az ‡RTS-nek nyilatkozva (Vajdaságma.info)

 

ò  Horvát-magyar levéltári együttműködés – Az eszéki Szlavón Múzeum adott otthont szeptember 10-én a Magyar Nemzeti Levéltár és a Horvát Állami Levéltár vezetői találkozójának. Az értekezlet házigazdája az Eszéki Állami Levéltár, vendégei pedig a két ország szakmai anyaintézményének vezetői, valamint a horvát állami levéltárak igazgatói voltak. Az értekezlet fő témája az első világháború jövőre esedékes centenáriumára való közös megemlékezés megszervezése volt (ÚMKÚ)

 

 

 

 

 

ò   Jubileumi közös testületi díszülés Eszéken – Eszék és Pécs városa 40 évvel ezelőtt lépett testvérvárosi kapcsolatra egymással – Az együttműködés negyvenedik évfordulója alkalmából szeptember 14-én a két város képviselő-testületei közös díszülést tartottak Eszéken. A Pécs-Eszék 1973-as testvérvárosi megállapodás aláírását követően a gazdasági szervezetek, oktatási és kulturális intézmények, közösségi házak önállóan folytattak együttműködést szakmai partnereikkel. Eszék és Pécs város kapcsolata azonban a távoli, közös magyar-horvát múltban gyökerezik, és az idő múlásával, bárhogy is változtak a hatalmi viszonyok, folyamatosan ápolták a gazdasági és kulturális kapcsolatokat (ÚMKÚ)

ò  Beidézték Hernádit – „A horvát szervezett bűnözés elleni hivatal, az USKOK szeptember 25-ére beidézte Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját gyanúsítottként” – írta a ‡Jutarnji List napilap. A közelmúltban Hernádi a horvát ‡Globus című lapnak úgy nyilatkozott, ha a horvát és a magyar hatóságok megállapodnak abban, hogy Zágrábba kell mennie, akkor így fog tenni (ÚMKÚ)

 

ò  A nemzetiség, sőt a teljes Muravidék összefogására lesz szükség  – „Úgy látszik, nagyon forró ősz elé nézünk” – ezekkel a szavakkal kezdte az aktuális témákról és teendőkről tartott sajtóértekezletét Göncz László magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő, aki szerint a válságos és újabb megszorításokat ígérő időkben a nemzetiségnek együtt és problémamegoldó jelleggel kell hozzáállni a felmerülő kérdésekhez, illetve muravidéki összefogásra volna szükség (MMR)

ò  Tamara Vonta, a Nemzetiségi Hivatal vezetőjének első hivatalos látogatása Lendván – Tamara Vonta, a Nemzetiségi Hivatal új vezetője küldöttség élén ma hivatalos látogatásra érkezett Lendvára, ahol találkozott a csúcsszervezet és a magyar nemzetiségi közösség képviselőivel, valamint a MNTI és a Magyar Műsorok Stúdiójának munkatársaival (MMR)

 

ò  Kedden tárgyal Fico leváltásáról a parlament – Keddre hívta össze Pavol Paška házelnök a parlament rendkívüli ülését, amelyen ellenzéki képviselők kezdeményezésére Robert Fico kormányfő leváltásával foglalkoznak majd a honatyák (Hírek.sk)

ò  Munkanélküliség Szlovákiában – Továbbra sincs ok derűlátásra – Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a munkanélküliség euróövezetbeli alakulásával kapcsolatos előrejelzését, amely nem ad okot derűlátásra (Hírek.sk)

ò  Háborognak a közvélemény-kutatók – A közvéleménykutató-ügynökségek visszautasítják Fico állítását, hogy megrendelőik érdekeinek megfelelően készítik a felméréseket, ezért azok nem hitelesek (Hírek.sk)

ò  A frekvenciatanácshoz fordul az ellenzék Fico monológja miatt – Az Új Többség-Egyezség panaszt tesz a frekvenciatanácsnál arra hivatkozva, hogy a ‡TA3 hírtelevízió megsértette mai műsorával az objektivitás és pártatlanság elvét (Hírek.sk)

ò  Félnek, hogy elvesztik a vezért? – A Smer szimpatizánsainak nagy része nem szeretné azt, hogy Robert Fico induljon a köztársaságielnök-választáson (Paraméter.sk)

ò  Igor Federič perrel fenyegette meg a Sme napilapot – A kormányhivatal vezetője azt követően döntött így, hogy a lap egy cikket közölt, mely szerint Federič nyomott áron jutott egy lakáshoz Pozsonyban – az SPP-től (Paraméter.sk)

ò  FELMÉRÉS: Az emberek kevesebb mint fele remél javulást – A következő 12 hónapban Szlovákia minden hetedik háztartása remél csak javulást (Paraméter.sk)

ò  Beblavý: az SDKÚ megmenekült a klinikai haláltól, de tolószékben ül – „A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió megmenekült a klinikai haláltól, de továbbra is tolószékben ül” – vélekedik Miroslav Beblavý, az SDKÚ parlamenti képviselője (Új Szó)

ò   Bemutatjuk az MKP-emlékplakett díjazottjait – Az MKP ünnepi, Dunaszerdahelyen tartott kongresszusán – ahogy arról tudósítottunk – emlékplakettel köszönték meg a közösség érdekében kifejtett tevékenységüket a járási szervek által javasolt személyeket (Felvidék.ma)

 

ò  Feltisza – harmadszor – Harmadik alkalommal került sor a Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozójára. Első ízben, 2011-ben Rahón, másodszor Visken, a hétvégén pedig Técsőn rendezték meg, melyre a kárpátaljai szórványban élők mellett a szomszédos Erdélyből is érkeztek vendégek. Az ünnepség istentisztelettel vette kezdetét. A helyi református templomban László Károly lelkész köszöntötte a vendégeket (KISZO)

ò  Szabályt sértettek magyar útlevéllel? – Az ukrán nyelvű honlapokon megjelent rövid információ szerint az utóbbi napokban két ukrán állampolgár kísérelt meg határátkelést magyar útlevéllel (KISZO)

ò  Zbigniew Brzeziński: Az ukrajnaiaknak maguknak kell dönteniük saját jövőjükről – Zbigniew Brzeziński szerint Ukrajna polgáraiknak maguknak kell dönteniük saját jövőjükről — erről a ‡Deutsche Wellének adott exkluzív interjúja során beszélt Jimmy Carter amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója (TiszaNews)

ò  Csehország 9,2 millió dollárt fektetett be Kárpátalján – „A Cseh Köztársaság 9,2 millió dollárt fektetett be Kárpátalja területén működő vállalatokba. Erről akkor esett szó, amikor ma Ungváron háromoldalú együttműködési megállapodást írtak alá a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal, a szlovákiai Eperjesi kerület (Prešovský kraj), illetve a csehországi Pardubicei járás (Pardubický kraj) vezetői (a képen)” — közölte a ‡Zaholovok hírportál (TiszaNews)

 

ò   Az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ kisebbségvédelmi polgári kezdeményezését – „Az Európai Bizottság elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését” – közölte hétfő este honlapján a bizottság. A bizottság pénteki keltezésű levelében arról tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és kezdeményező társát, Hans Heinrich Hansent, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnökét, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. A bizottság elismeri, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzáteszi, hogy sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz. A bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a kezdeményezők bizonyos javaslatai hozzájárulhatnak a kisebbségekhez tartozók jogainak átfogó rendezéséhez. Ezek ugyanis alapjai lehetnek a bizottság azon erőfeszítéseinek, hogy javaslatot tegyen egy olyan EU-s jogszabály elfogadására, amely a szerződések alkalmazására vonatkozik (MTI)

ò  Elutasították az RMDSZ polgári kezdeményezését – Elutasította az Európai Bizottság az RMDSZ és partnerszervezetei által kidolgozott kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést (Krónika)

ò  Német választások – Londoni elemzők: nagykoalícióval járna jól az európeriféria – „A bajor választások kimenetele megnövelte annak az esélyét, hogy a szövetségi szintű németországi parlamenti választások után a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták alakítanak kormányt, amivel valószínűleg jobban járnának az európeriféria gazdaságai, bár túlzott német nagyvonalúságra ezután sem számíthatnak” – vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők (MTI)

ò  A V4 nyit a nyugat-balkáni országok felé – Magyarország július elsejétől tölti be egy éven át a visegrádi országok elnöki tisztét (Nszv)

ò  Katalónia: párbeszédet ajánlott a spanyol kormányfő – Mariano Rajoy azonban azt is közölte, hogy a régiónak „hűnek kell maradnia a spanyol intézményekhez„. Szerdán 400 kilométeres élőlánccal demonstráltak a tartomány függetlenségéért. Mariano Rajoy spanyol kormányfő párbeszédet ajánlott a Katalónia függetlenné válásáról tervezett helyi népszavazásról Artur Masnak, az autonóm régió elnökének küldött levelében, de azt is leszögezte, hogy a régiónak „hűnek kell maradnia a (spanyol) intézményekhez„, és be kell tartania az üggyel kapcsolatos törvényi kereteket. A spanyol sajtó által szombaton késő este megszellőztetett levéllel a kormányfő Mas egy júliusi levelére válaszolt, amelyben az utóbbi annak engedélyezésére kérte a madridi kabinetet, hogy a barcelonai tartományi parlament 2014-ben népszavazásra bocsáthassa Katalónia Spanyolországtól való elszakadását (MTI/Erdély.ma)

ò  Igazságszolgáltatás anyanyelven – A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája 9. cikkelyének alkalmazására vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be Márton Árpád és Máté András Levente képviselő. Az egyezmény Románia általi 2007-es ratifikálását követően számos elemzés született az elfogadott szöveg gyakorlatba ültetéséről. A legutóbbi rávilágít arra, hogy az anyanyelvi igazságszolgáltatással kapcsolatos tizenhárom kérdés közül csupán kettő esetében adható pozitív válasz. Ez a hiányosság egyrészt a chartában foglalt jogok szavatolását biztosító személyzet hiányával, másrészt azoknak az egyértelmű előírásoknak a hiányával magyarázható, amelyek lehetővé tehetnék az alkalmazást. E tekintetben a javaslat célja ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése az igazságszolgáltatási, bírósági eljárásról szóló törvények módosítása és kiegészítése által (Szabadság)

 

 

 

ò  Kertész az Kertész – „Miért nem tudjuk tudomásul venni Kertész Imre magányosságát? Azt, hogy az életműve mindenkié, a véleménye pedig senkié. Akárhányszor megnyilvánul azzal a provokatív világundorral, ami reá jellemző, beindulnak a kollektivista támadó és védő reakciók. Ez évtizedek óta így van. Ami okot ez a mostani interjú a fölindulásra ad, azt Kertész már évtizedek óta adja. Legkésőbb a Valaki más megjelenése óta tudjuk, hogy őelőtte sem a világnak, sem a világ bármely közösségének, sem a Teremtőnek nincs mentsége a földi létezésre. Kertész azt adja nekünk, mi lényege: a kozmikus pesszimizmust, radikális individualizmust, amellyel minden kollektívumból kitagadja magát, minden kollektivitásban, közmegegyezésben, közhitben, bevett társadalmi szerepben, a világ egész működésében hazugságot lát; Auschwitz szellemét ráértelmezi a kádári diktatúrára, New Yorkra, a jelenkor európai szellemére, mindenre, s megállapítja, hogy a világ megállíthatatlanul süllyed, menthetetlen. Ott van a naplójában: „végletesen kétségbe kell esni, mert ez az igaz út”, s „jó dolog azokhoz tartozni, akik sehová sem tartoznak”. Pont. Kertész nem kíméli sem önmagát, sem azokat, akikkel a kollektivizmus idiótái gyűlöletük célpontjaként egybefogják őt. Megkapják a magukét a liberális asszimilánsok a „bujkáló kaméleonmentalitásukkal”, elkönyveli önmagát is tulajdonságok nélküli tömegemberként; nem bocsátja meg magának, hogy konszolidált anyagi és lelki élet- és munkafeltételei biztosítása végett úgy kellett néha működnie, ahogy egy társadalomban működni lehet…” Révész Sándor (Nsz)

ò  Pápaszem – „Most, hogy már a bevezetés első hetében megérkezett a botrány a „kötelezően választható” hittanoktatás ügyében, újra fájóan aktuálissá vált a magyar lelkeket régóta mardosó kérdés: a KDNP, az vajon mi? Egy párt, persze, de szavazni rá már régóta nem lehet, hiszen nem is indul a választáson, csak Orbán Viktor tompora mögül kukucskál ki négyévenként. Mégis van neki frakciója, állampolgár-, egyben választógyűjtés céljából Erdélybe belovagoló miniszterelnök-helyettese és a közoktatást éppen apró darabokra zúzó államtitkára, hogy a hajléktalanságért a nőket felelőssé tévő államférfit, vagy a hírolvasóból megmondóemberré lett médiaszemélyiséget most ehelyütt ne is említsük. Ilyen magamfajta laikus azt gondolta eddig, hogy a KDNP az amolyan egyházi politikai képviselet, különösképpen a katolikus egyház kinyújtott keze, mely per pillanat elér a kormányig egészen. Ez magyarázza, s bizonyos szempontból érthetővé is teszi, miért árad belőlük a helyenként orrfacsaró naftalinszag. Csakhogy most kiderül, a katolikus egyház speciel a háta kellős közepére sem kívánja azt a sok ájtatosságba csomagolt marhaságot, amit beszélnek és tesznek – eddig úgy tűnt: a nevükben is. Semjén Zsolt meg is sértődött, amikor kiderült, a klérus egyáltalán nem lelkes attól, amit ő kigondolt az érdekükben – ez derült ki a szentszéki-magyar vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvéből, amit a héten publikált a Népszabadság. 2010-et, ennek a kormánynak az első évét írjuk ráadásul, Semjén a nagy egymásra találásra és ennek sajtótájékoztatón történő kinyilatkoztatására készült láthatólag, ám az Erdő Péter bíboros vezette püspökök mintha már akkor sejtették volna, mennyi baj lesz ebből. Erdő a hit- és erkölcstan oktatása ügyében óvatosságra, fokozatos bevezetésre intett…” Gál J. Zoltán (VH)

ò  Négyszáz kilométeres élőlánc – „Európában általánosabb az a helyzet, hogy egy elégedetlenkedő kisebbség mögött egy külföldi állam, netán anyaállam áll. Ez csillapítani tudja a kisebbségi vezetőket, s esetleg moderálhatja kapcsolataikat a többségi nemzettel. Vagy épp ellenkezőleg, bátoríthatja, sőt heccelheti őket. Múlt szerdán az eddigi legnagyobb függetlenségi tüntetésre került sor a spanyolországi Katalóniában. Több százezer ember vonult az utakra s alkotott élőláncot, melynek hossza – az autonómia után immáron függetlenséget akarókkal egyáltalán nem szimpatizáló – spanyol sajtó szerint is elérte a 400 kilométert. Ezt az állam egyáltalán nem hagyhatja figyelmen kívül. Kérdés, hogy milyen megközelítés vezethet eredményre, s melyik az, amelyik egyáltalán kivitelezhető… Európában általánosabb az a helyzet, hogy egy elégedetlenkedő kisebbség mögött egy külföldi állam, netán anyaállam áll. Ez csillapítani tudja a kisebbségi vezetőket, s esetleg moderálhatja kapcsolataikat a többségi nemzettel, ahogy történt ez Dél-Tirol, illetve Ausztria esetében. Vagy épp ellenkezőleg, bátoríthatja, sőt heccelheti őket, miként teszi azt az Orbán-kormány – például Erdélyben. Ha egyébként az adott kisebbség olyan vezetőkkel van megverve, mint mondjuk Tőkés László, az eleve vesztesként fut bele minden történelmi-társadalmi csörtébe. Sőt akár annak helyzetét is komolyan veszélyeztetheti, aki kért vagy kéretlen külhoni prókátorként lép fel, mint Tőkés esetében az Orbán-kormány. Tőkés ma már a Jobbiknak teszi a szépet, s e fordulat csak azokat lepheti meg, akik az elmúlt két évtized során nem szántak elég figyelmet e politikus morális leépülésén…” Ara-Kovács Attila (MaNcs)

ò  A MAGYAR KÖZÖSSÉG SZERBIÁBAN – 2013 szeptemberi helyzet(kép) – „A Szerb Köztársaság átmeneti – felgyülemlett gazdasági problémáktól és politikai viszályoktól sem mentes – szakaszban van. A 2012. május 6-i választások utáni hatalomcsere eredményeként – a 12 éve hatalmat gyakorló, a választásokat elvesztett Demokrata Párt (DS) helyett – a Szerb Haladó Párt (SNP) és a köré tömörülő pártok koalíciója alakított kormányt. A köztársasági elnök is ennek a pártnak az elnöke lett. Számos szerbiai és a vajdasági községben is visszarendeződött vagy visszarendeződőben van a „fekete-vörös” hatalom, amit most „átkomponálásnak” és az új koalícióból kialakult szerb kormány összetételével való „összehangolásnak” neveznek. A szerb kormány folyamatosan (a 2008. február 7-én parlamenti köztársasággá vált) Koszovó egykori autonóm tartomány helyzetének rendezésével és a saját „rekonstruálásával” volt elfoglalva. A minisztériumokról szóló új törvény 2013. augusztus 29-i elfogadásakor mellőzték a civil szervezetek hálózatának az Emberi Jogi Minisztérium visszaállítására tett követelését. Mindez jól illusztrálja, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítása nem a szerb kormány prioritásai közé tartozik. A nemzeti kisebbségek védelmét Szerbia 2006. november 8-i alkotmánya biztosítja (amelyet Vajdaságban nem támogattak). Mivel Szerbia nem fogadott el külön kisebbségvédelmi törvényt, továbbra is a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló 2002. február 27-i törvény van alkalmazásban. A kisebbségi jogok egyes területeit több mint 150 emberi jogi és nemzeti kisebbségi vonatkozású belföldi jogszabály és mintegy 100 kötelező nemzetközi egyezmény is rendezi. Ezekhez számos alacsonyabb rendű vajdasági jogszabály is tartozik. Szerbia részese a legfontosabb általános és regionális egyezményeknek is, amelyek közvetlenül vagy közvetve biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény…” Bozóki Antal (keskenyut.hu)

ò  Szász Jenő: Új energiákra van szükségünk – „Új energiákra, új gazdálkodásra és új tudásra van szüksége a kárpát-medencei magyarságnak” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az MKP ünnepi kongresszusán elhangzott köszöntőjében – „…Minden nehézségünk ellenére a magyar állampolgárság kötelékén keresztül 2010-ben megszületett a közjogi lehetőség arra, hogy a szétszóratott nemzetből világnemzet, azaz új nemzetközösség épülhessen. Megszületett az új Alaptörvény is, melyben a külhoni magyarok iránt a magyar állam felelősségvállalása immár hangsúlyosan jelenik meg. Az „országpolitikát” felváltó „nemzetpolitika” pedig meg fogja teremteni a lehetőségét annak, hogy a Kárpát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi és gazdasági energiája végre összeadódjon…” (Felvidék.ma)

ò  Politikusok – „Vajon a Sociopol közvélemény-kutatásának szombaton közzétett eredményeiben szerepelnek-e az utóbbi nagyjából egy hét eseményeire való reagálások? Az adatokat szeptember 9–12. között vették fel, nehezen dönthető el, hogyan befolyásolta a Verespatak ügyében a Szociálliberális Unió vezetői között kirobbant példátlan konfliktus megítélésüket. Egyes megkérdezettek talán arra gondolhattak: jól beolvastak egymásnak, és szimpátiájuktól függően még növekedett is szemükben kedvenc politikusuk ázsiója. Amely, úgy általában, nem túl nagy. Băsescu államelnököt tegnap, írják a ţebeai nagy nemzeti ünnepen részt vett tudósítók, több tucatnyi ember kifütyülte, amikor, szokása szerint, „sokasági fürdőt” akart venni – hol van már az az idő, amikor lelkesen tapsolták? Bár lennének még ma is tapsoncok, ha jól kiválasztanák a megjelenési helyet: az említett felmérés 23 százalékos népszerűséget mutat, kicsivel kevesebbet, mint az Antonescué (24%), jócskán többet a fővárosi főpolgármesterénél (36%). A politika dolgaiba kevésbé befolyó szebeni polgármester, a PNL első alelnöke 37%-os népszerűségi indexszel már dobogós, őt csak a kormányfő előzi meg a némi meglepetést okozó 41%-kal, és, nem meglepetésre, hiszen rég tartja vezető helyét, a Nemzeti Bank kormányzója az első (41%), aki, ha netán újból miniszterelnök lenne, szinte bizonyos, hogy jóval lennebb kerülne a listán…” Jámbor Gyula (Nyugati Jelen)

ò  Tüntetések ideje – „Egyre többen mozdulnak meg Verespatak védelmében, vasárnap már több tízezren tüntettek a ciántechnológiás aranykitermelés ellen az ország több városában, számos szociológus és politikai elemző pedig arról beszél, kibontakozóban egy olyan rendszerellenes mozgalom, amelynek tagjai jórészt fiatalok, képesek aktívan fellépni egy általuk fontosnak ítélt civil ügy érdekében, elegük van a politikusok ígéreteiből, a felelősséghárításból, a hazugságból, és nem kívánnak azon módszerek és azon értékrend szerint élni, amely Bukarestre oly jellemző…” Farcádi Botond (Háromszék)

ò  Hősök – „A múlt héten Hunyad megye román közvéleményének figyelme a 141 éve elhunyt Avram Iancu tiszteletére szervezett „nemzeti ünnepségre” fordult, intézmények, politikum, sajtó, szinte mindenki csakis a móc vezér körül évről évre megrendezett felhajtással foglalkozott. Bencencről viszont alig esett szó, holott vasárnap egy másik román nemzeti hős, Aurel Vlaicu emléke előtt tisztelegtek Hunyad megyei szülőfalujában, tragikus halálának századik évfordulója alkalmával. Iancu a sírból is háttérbe szorította Vlaicut. Életművük között óriási a különbség, csak éppen más irányban…” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)

ò  Szakadár mozgalmak Európában – A tét az identitás és a nyelv, sokszor azonban a pénz is – 2014. szeptember 18-ára írta ki a népszavazást Skócia függetlenségéről a skót kormány, amelyen az egyetlen kérdésre várnak választ: akarják-e a választópolgárok Skócia függetlenné válását vagy sem – „Az elmúlt héten több százezer ember alkotott 400 kilométeres élőláncot Katalóniában, így fejezve ki támogatását a spanyol régió függetlensége és egy erről szóló népszavazás megrendezése iránt. Európa számos országában mozgolódnak szeparatista erők, esetenként sajátos eszközöket vetve be” – írta összeállításában a ‡Die Welt (Szabadság)

ò   „Feladatom van a magyarság körében” – Ft. Fazekas László felvidéki református püspök a Reformátusok Szatmárért Kulturális Egyesület által szervezett Szatmár határok nélkül rendezvényen hirdetett igét. A püspökkel a felvidéki magyarság életéről és megmaradásának lehetőségeiről beszélgettünk – „…A fordulat után elindult egy olyan folyamat, ami lehetővé tette a nagyobb nyitást a felvidéki magyarság számára, ez kezdetben látszott is, utána aztán jöttek mindenféle törvények, mindenféle gondolatok, amelyek ezt visszaszorítani próbálták, és sajnos a több mint húsz év folyamán a globalizációs törekvések hatására is elég erősen elterjedt az az elképzelés, hogy nekünk be kell olvadni a világ nagy kosarába, nagy néptömegébe. Ez magával hozta azt, ami egyes családoknál már megjelenik, hogy könnyebben adják oda magyarságukat, magyarságtudatukat, és hagyják el nyelvüket, és már csak otthon beszélnek magyarul. Mindemellett azt is látni kell világosan, hogy a másik oldalon nagyon komoly lépések és törekvések voltak és vannak arra nézve, hogy a magyarságtudatot megőrizzük, és a magyar nyelv és a magyar kultúra tovább erősödjön és éljen a felvidéki magyarokban. Nem csak a Magyar Koalíció Pártja, de az egyházak is ezt vallják, sőt, azt hiszem, az egyházat úgy lehetne említeni, mint a Felvidék legnagyobb magyar szervezetét, melynek szervezett rendje van, hiszen több mint százezer református él a Felvidéken. Nekünk mindenképpen az a célunk, hogy erősítsük és gazdagítsuk a nyelvünket, sőt, teljesen kézzelfoghatóvá tegyük az emberek számára azt, hogy Isten, aki mindeneket teremtett és belehelyezett minket ebbe a világba, nem véletlenül helyezett a magyarság körébe. Nekem mint magyar embernek feladatom van a magyarság körében, és ezekhez a feladatokhoz az is társul, hogy az Istentől ajándékba kapott nyelvünket, kultúránkat, identitástudatunkat megőrizzük…” (SzFÚ)

ò  A nagyszombati csata – „Miközben a Magyar Közösség Pártja fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte a dunaszerdahelyi kultúrházban majd a szabadidőparkban, addig „véletlenül” ugyanazon az estén a Vámbéry téren a Híd Csallóközi Maraton és Szüretfesztiválja zajlott. Közelednek a megyei választások és a Dunaszerdahelyi (és a Galántai) járásban kulcsfontosságú, magyar vonatkozású küzdelem zajlik majd az MKP és a Híd között…” Tokár Géza (Új Szó)

ò  Buli Aprajafalván – „Megünnepelték Aprajafalva fennállásának tizenötödik évfordulóját. Kényelmes és kötelező körök: a Hókuszpók ellen vívott temérdek sikeres és legalább annyi sikertelen csata emlékére a hupikék törpök összejöttek, és miután Törpapa, Okoska, Törperős, Lusti és Dulifuli is elmondta, miért jó Aprajafalván lakni, befalták Hami hamis törppörköltjét, majd hazaszállingóztak…” Veres István (Új Szó)

 

 

Bukarest, 2013. szeptember 16., hétfő (MTI) – A székelyföldi románok „vészes fogyására” hívta fel a figyelmet Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője, aki szerint a térségben élő románok önazonosságának a megerősítésére fokozottabb és hatékonyabb állami támogatásra lenne szükség.

 

A központ egy tanulmányt tett közzé, amely a székelyföldi románság demográfiai helyzetét vizsgálja. A Krónika című kolozsvári napilap által hétfőn idézett tanulmány szerint Kovászna megyében a románok száma az elmúlt tíz évben 18 százalékkal csökkent, míg Hargita megyében 20 százalékkal kevesebb román él.

Megállapítja, hogy a székelyföldi románok gyorsabban fogyatkoznak az országos átlaghoz, illetve a romániai magyarok csökkenési átlagához képest. A dokumentum szerint a románok elvándorlásához az általános gazdasági és szociális okok mellett hozzájárul az is, hogy a helyi magyarok intoleránsak a románokkal szemben, akiket hátrányos megkülönböztetésben részesítenek. Ez a diszkrimináció különböző formákban nyilvánul meg – írja a tanulmány -, így például egy munkahely elfoglalása a magyar nyelv ismeretéhez van kötve a köz- és magánszektorban egyaránt.

A tanulmány szerint a székelyföldi románok „elvándorlásra és asszimilációra” vannak ítélve olyan körülmények között, hogy 112 település közül 71-ben a románok száma nem éri el a száz főt. A tanulmány szerint az államnak erőteljesebben kellene gyakorolnia alkotmányos jogait a térségben, olyan intézményi és törvényes keretet kellene kidolgoznia, amely segíti a román identitás megőrzését – olvasható a Krónikában, amely megállapítja, hogy a szóban forgó központ a székelyföldi román ortodox püspökség holdudvarába tartozik. Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár/Brüsszel, 2013. szeptember 16., hétfő (MTI) – Az Európai Bizottság elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését – közölte hétfő este honlapján a bizottság.

 

A bizottság pénteki keltezésű levelében arról tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és kezdeményező társát, Hans Heinrich Hansent, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnökét, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe.

A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak.

A bizottság elismeri, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzáteszi, hogy sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.

A bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a kezdeményezők bizonyos javaslatai hozzájárulhatnak a kisebbségekhez tartozók jogainak átfogó rendezéséhez. Ezek ugyanis alapjai lehetnek a bizottság azon erőfeszítéseinek, hogy javaslatot tegyen egy olyan EU-s jogszabály elfogadására, amely a szerződések alkalmazására vonatkozik.

Az RMDSZ politikusai egyelőre nem nyilatkoznak, elemzik a bizottság válaszát, később hozzák nyilvánosságra álláspontjukat.

Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel összhangban álló jogszabályt alkothat.

Az erdélyi magyar szervezetek három kezdeményezést is megszövegeztek, ám egyik sem jutott el az aláírásgyűjtés szakaszáig.

Az Európai Bizottság már korábban elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által benyújtott, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló kezdeményezését.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csak véleményezésre adta be átfogó kisebbségvédelmi kezdeményezésének szövegjavaslatát, de az sem ment át a bizottsági rostán. Ûvissza

 

 

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Kolozsvár, 2013. szeptember 16., hétfő (MTI) – A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a székelyföldi Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen – közölte hétfőn honlapján a hatóság.

 

Az ügyészségi közlemény szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben. A vád szerint a visszaélésekkel 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének.

A DNA Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolja. Megállapításuk szerint az önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan útépítő cégnek, amely Pálffy Domokos volt megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött.

A vádlottak között szerepel a Hargita megyei önkormányzat több középvezetője és hivatalnoka, az ügyben érintett két cég vezetője, valamint Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere is.

Az ügyészség elrendelte a tíz vádlott vagyonának zárolását. A Hargita megyei önkormányzati vezetők perét első fokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja.

Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje az MTI-nek megerősítette, hogy az ügyészség kevesebb visszaélést ró fel a megyei önkormányzati vezetőnek, mint a májusi őrizetbe vételekor, ugyanakkor a korábbi 1,8 millió lejről 4,8 millió lejre növelték az okozott kár összegét.

„Ugyanaz az ügy, de másként számították ki a kárt” – magyarázta az ügyvéd.

Borboly Csabát és három társát már május 13-án őrizetbe vették, a bíróság azonban elutasította az előzetes letartóztatásra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig, augusztus 12-ig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét. Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC ©  – Minden jog fenntartva

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló