Megújul a debreceni zsidónegyed
Európai uniós pályázatot nyert a Debreceni Zsidó Hitközség a Debrecen-Nagykálló közötti zarándokút megépítésére. A 2013-2014-ben megvalósuló, mintegy félmilliárd forint értékű beruházás nyitóünnepségére szeptember 15-én a debreceni Pást utcai zsinagóga adott helyszínt. A projektindító, egész napos kulturális rendezvényt Pajna Zoltán, Debrecen Alpolgármestere és a házigazda Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen, de írásban üdvözölte a megjelenteket és a projektet. A megvalósuló zarándokútvonalhoz kapcsolódó építkezések és felújítások az elkövetkezendő 14 hónapban két településre összpontosulnak. Debrecenben egyfajta kulturális központként megújul a Pásti utcai zsinagóga, Nagykállón pedig a zsidó temető rekonstrukciója készül el. A program legfőbb célja, hogy a térségben egykor virágzó közösség több száz éves kulturális és szellemi örökségének méltó emléket állítson, s egyben a város turisztikai vonzerejét gyarapítsa.
Európai uniós pályázati forrásból megújul a debreceni zsidónegyed – jelentette be a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke vasárnap, a felújítás előtt álló Pásti utcai zsinagógában tartott projektindító rendezvényen.
A 120 éves zsinagógában egy év múlva már „virágzó vallási és kulturális élet valósul meg” – fogalmazott Horovitz Tamás.
A megújuló zsinagóga a vallási rendezvények mellett konferenciáknak, koncerteknek, kiállításoknak is helyet ad majd – tette hozzá az elnök, megjegyezve: turisztikai szerepet is kap a negyed, ahol információs központot, konyhai skanzent, pincegalériát, művészetek udvarát alakítanak ki.
Az 520 millió forintos beruházás keretében akadálymentesítik a hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai központi székházát, amelynek tetőterében szálláshelyek is lesznek zarándokoknak – sorolta a helyi hitközség elnöke.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a debreceni projekt teljes önrészét a szövetség állja. Reményét fejezte ki, hogy a megújuló zsidónegyed újra Debrecen szimbóluma lesz, és „megtestesítője lehet az emberek, a város, az ország összefogásának”.
Köves Slomó, az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy az újjáépítésben nem csak a falak újulnak meg, hanem „a zsidó élet is visszatér a falak közé”.
Elmondta: a zarándokút-program keretében az észak-alföldi beruházások mellett Észak-Magyarországon is megújulnak zsidó közösségi helyek, nem utolsó sorban a két legnagyobb zsidó szervezet, a Mazsihisz és az EMIH együttműködése eredményeként.
A projektindító rendezvényen Pajna Zoltán (Fidesz), Debrecen alpolgármestere a zsidónegyedet is magába foglaló belvárosi rekonstrukcióról, Vad Zsigmond református esperes a két egyház kapcsolatáról, Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a városban tanuló izraeli diákok kapcsolatépítő szerepéről, Heisler András, a Mazsihisz elnöke a közösségépítés fontosságáról, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke az 1,5 milliárd forintos civil alap szerepéről beszélt. Barta Elek néprajzprofesszor az új, modern zarándoklatok kapcsán a felújítás előtt álló zsidónegyed turisztikai jelentőségéről értekezett.
BreuerPress
