Obama: Szíria elkerülheti az amerikai katonai csapást
Az amerikai elnök szerint ez abban az esetben lehetséges, ha Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit. Közben a szenátus elhalasztotta a csapásról szerdára kitűzött próbaszavazást. Magyarország is csatlakozott ahhoz a közleményhez, amely „erőteljes nemzetközi válaszlépést” sürget Szíriával szemben.
Barack Obama amerikai elnök hétfőn lehetségesnek nevezte a Szíriára mérendő amerikai katonai csapás elkerülését, ha „valósnak” bizonyul az az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit.
Az amerikai szenátus – szintén az orosz javaslatra hivatkozva – elhalasztotta a támadás jóváhagyásáról szerdára kitűzött próbaszavazást.
Obama elnök, aki hétfőn hat nagy amerikai tévéállomásnak adott interjút, hogy megindokolja a Szíria ellen kilátásba helyezett katonai fellépést, „potenciálisan pozitív fejleménynek”, sőt, „potenciális áttörésnek” nevezte a javaslatot, de arra figyelmeztetett, hogy azt fenntartásokkal kell fogadni.
Fenn kell tartani a nyomást
Hozzátette: John Kerry külügyminiszter feladatául kapta, hogy tisztázza Oroszországgal, mennyire komoly a javaslat. Szavai szerint az amerikai kormány nem akarja, hogy egy pusztán megakasztó vagy késleltető taktika csökkentse a Szíriára nehezedő nyomást. „Fenn kell tartanunk ezt a nyomást, ezért kedden ennek ellenére beszélek a nemzetnek arról, hogy ezt miért tartom fontosnak” – mondta a CNN-nek nyilatkozva az elnök.
John Kerry, amerikai külügyminiszterObama hangoztatta, hogy egy áttörés a szíriai vegyi fegyverek felett gyakorolt ellenőrzés terén még nem oldaná meg a Szíriában zajló „szörnyű konfliktust, de azt kedvezően értékelné, „ha katonai akció nélkül el tudnánk érni ezt a korlátozott célt”.
Barack Obama a PBS-nek azt mondta, hogy egy Szíriával kapcsolatos diplomáciai kezdeményezés lehetősége már a múlt héten, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20-csoport csúcstalálkozója alatt folytatott tárgyalásuk alatt felmerült. „Voltak ilyen megbeszéléseim. És ez a folytatása (volt) azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Putyin elnökkel egy jó ideje folytattam” – mondta.
Nem tudnak hitelt érdemlő válaszcsapást mérni
Az amerikai elnök úgy vélekedett, hogy Bassár el-Asszad szíriai elnök rezsimje nem rendelkezik megfelelő katonai képességekkel ahhoz, hogy amerikai katonai fellépés esetén hitelt érdemlő válaszcsapást mérjen az Egyesült Államokra. Obama ezzel arra reagált, hogy Asszad a CBS amerikai tévének adott interjújában kijelentette: Washington „készüljön fel mindenre”, mivel egy amerikai támadás „közvetlen és közvetett következményekkel fog járni”.
Ugyanakkor elismerte, hogy lehetségesek „asszimetrikus” válaszlépések Irán vagy a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet részéről, de – mint mondta – az Egyesült Államok napi rendszerességgel megküzd hasonló biztonsági kihívásokkal.
Obama bevallotta, hogy vannak kételyei a Szíria elleni katonai beavatkozás kongresszusi támogatásának megszerzésével kapcsolatban. „Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne” – mondta az elnök. Azt is elismerte, még nem döntötte el, hogy a kongresszusi elutasítás esetén elrendelné-e Szíria megtámadását.
Hetekre lehet szüksége a törvényhozásnak
Az elnök úgy vélekedett, hogy a washingtoni törvényhozásnak is időre van szüksége annak megértéséhez, ami Szíriával kapcsolatban történik, s kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban „hetekre gondol”.
Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője közben közölte, hogy a szövetségi törvényhozás felsőháza elhalasztja a Szíria elleni katonai csapásról szerdára kitűzött próbaszavazást.
Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője
Reid munkatársai szerint a döntés hátterében a Szíria körül kialakult helyzet bizonytalansága áll, különösképpen az, hogy Oroszország a jelek szerint most segít olyan kiutat találni, amely révén elkerülhető lenne az amerikai katonai csapás. Ugyanakkor kijelentették, hogy a próbaszavazást még a héten megtartják majd.
Republikánusok sürgetik a kongresszusi jóváhagyást
A szenátusi republikánusok két „héjája”, John McCain és Lindsey Graham közös közleményben sürgette a kongresszustól a katonai fellépés jóváhagyását, mert – mint kifejtették – az további lehetőséget adna Obama elnöknek arra, hogy nyomást gyakorolhasson Moszkvára és Damaszkuszra annak érdekében, hogy Asszad kezéből „kivegyék a vegyi fegyvert”.
John McCain, amerikai szenátor (B) és Lindsey Graham (J)
Marie Harf amerikai külügyi szóvivő szerint John Kerry külügyminiszter Londonban nem terjesztett elő konkrét javaslatot azzal, hogy kijelentette: Bassár el-Asszad szíriai elnök véget vethetne a válságnak, ha beszolgáltatná vegyi fegyvereit. Tony Blinken, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója rámutatott, hogy a javaslat a fenyegető amerikai katonai csapás és Barack Obama elnök nyomásgyakorlásának kontextusában született meg. Blinken hangoztatta, hogy ezt a nyomást nem szabad csökkenteni, és a kongresszusnak meg kell adnia az elnöknek a felhatalmazást a csapásgyakorláshoz.
Clinton is támogatja a katonai akciót
Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó egy washingtoni fórumon azt hangoztatta: az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy az olyan országok, mint Észak-Korea és Irán, azt higgyék, Washington nem reagál a szíriai vegyi támadásokra.
Susan Rice, nemzetbiztonsági tanácsadó
Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter eszmecserét folytatott Barack Obama elnökkel a szíriai helyzetről, és támogatóan szólt a tervezett katonai akcióról. Clinton szerint a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezése „fontos lépés” lenne Damaszkusz részéről, de az erre vonatkozó javaslat nem lehet mentség a további időhúzásra. Azt hangoztatta, hogy ebben Oroszországnak aktív támogató szerepet kell játszania.
Hillary Clinton, volt amerikai külügyminiszter
Diplomáciai áttörés?
Eközben a Slate internetes magazin az kezdte el pedzegetni, hogy Kerry talán diplomáciai áttörést ért el, amikor az amerikai külügyminisztérium által „retorikai érvelésként” minősített eszmefuttatásában arról beszélt, hogy Damaszkusz azzal tudná elkerülni az amerikai katonai csapást, ha nemzetközi ellenőrzés alá bocsátaná vegyi arzenálját. A kommentár szerint sem világos ugyanakkor, hogy valóban komolyak-e az orosz és a szíriai diplomácia szándékai, avagy a két ország csak az amerikai tárcavezető nyilatkozata által okozott zavart kívánja meglovagolni.
A The Wall Street Journal Ban Ki Munt, az ENSZ főtitkárát idézte, aki támogatását fejezte ki a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá vonására vonatkozó javaslat iránt. Ban kijelentette, hogy egy olyan terven dolgozik, amelynek keretében ezeket az eszközöket biztos helyre szállítanák és a világszervezet tisztségviselőinek ellenőrzése alatt megsemmisítenék.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy 14 újabb ország – köztük Magyarország csatlakozott – a G20-csoport csúcstalálkozója idején közzétett, eredetileg 11 ország által támogatott közleményhez, amely „erőteljes nemzetközi válaszlépést” sürget Szíriával szemben.
Mélyponton Obama külpolitikájának megítélése
Közben mélypontra csökkent Barack Obama elnök külpolitikájának elismertsége az Egyesült Államokban; az amerikaiak mindössze 31 százaléka helyesli a Szíriával kapcsolatos magatartását – állapította meg a hétfőn nyilvánosságra hozott közös közvélemény-kutatásában a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet.
Az elnök Szíria-politikáját az amerikaiak 63 százaléka, kevés híján a kétharmada elutasítja. Általános értelemben 10-ből csak 4 amerikai elégedett Obama külpolitikájával, 57 százalék pedig kedvezőtlenül ítéli azt meg. A 40 százalékos támogatottság abszolút mélypont ezen a területen a CNN méréseiben. A felmérés adataiból az is kiderült, hogy noha 10-ből 8 amerikai elhiszi, hogy Bassár el-Asszad rendszere vetett be harci gázt saját népe ellen, 10-ből „több mint 7” úgy gondolja, hogy a katonai csapás nem érne el olyan célokat, amelyek fontosak az Egyesült Államok számára. Ugyanennyien vélik úgy, nem szolgálja Amerika nemzeti érdekét az, hogy belekeveredjen az arab országban több mint két éve zajló polgárháborúba. A válaszadók 55 százaléka még abban az esetben is ellenezné a katonai akciót, ha a kongresszus megszavazná annak támogatását, 59 százalékuk szerint a törvényhozásnak nem kellene abba beleegyeznie.
A Reuters és az Ipsos szintén hétfőn nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint az amerikaiak egyre növekvő arányban ellenzik a Szíriával szembeni katonai fellépést. A szeptember 5. és 9. között elvégzett vizsgálat szerint a megkérdezettek 63 százaléka ellenzi a beavatkozást. Ez 10 százalékponttal több, mint amennyit egy augusztus 30-án – vagyis bő egy héttel az augusztus 21-én Damaszkusz közelében végrehajtott vegyifegyver-támadás után – lezárt mérés kimutatott. Washington szerint az incidens több mint 1400 emberéletet követelt.
A friss felmérés szerint az amerikaiaknak csak mintegy 16 százaléka támogatja a katonai csapást, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előzőhöz képest. Mindössze 26 százalék vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államoknak be kell avatkoznia, ha bebizonyosodik az Asszad-rezsimnek a vegyi támadások miatti felelőssége, 52 százalék szerint pedig Washingtonnak ebben az esetben sem kellene cselekednie. Ez utóbbi adat 8 százalékponttal több az augusztus 30-án mértnél.
Az Ipsos szakértői szerint nem valószínű, hogy ilyen nagyarányú különbség esetén Barack Obama elnök a kedden elmondandó televíziós beszédével maga mellé tudná állítani az amerikai közvéleményt.
Madonna ellenzi a katonai akciót
Madonna, a világ legjobban kereső híressége állást foglalt Szíria ügyében, arra hívta fel az Egyesült Államokat, hogy ne háborúzzon Szíriában. A popdíva a napokban hozta nyilvánosságra véleményét a tengerentúlon népszerű Instagram fotó- és videomegosztó oldalon. „U.S. ne avatkozz be Szíriában” – olvasható az énekes néhány napja felkerült, egy papírlapra nyomtatott betűkkel kézzel írott üzenete. Madonna ez alá még odaírta: az emberiség érdekében. Üzenetét Facebook-oldalára is kitette – írta a The Huffington Post hétfőn.
Az énekes – akinek a Forbes magazin augusztusban 125 millió dollárra (28,1 milliárd forintra) becsülte az elmúlt egy évben szerzett keresetét – soha nem rejtette véka alá, mit gondol aktuális politikai kérdésekben. Koncertjein és médiaszereplésein gyakran nyilvánít véleményt vitás ügyekben. Tavaly például beperelték, amiért egy oroszországi fellépésén felszólalt a melegek jogai mellett. Egyszer azt mondta, Amerikának egy fekete muszlimot kellene a Fehér Házban tartania, és olyan is volt, hogy kifütyölték egy koncerten, amikor Barack Obama elnök támogatására szólította fel közönségét. A popdíva egyúttal következetesen háborúellenes, egyszer George W. Bush elnök politikáját Szaddám Huszein volt iraki diktátoréhoz hasonlította.
atv.hu / MTI / BreuerPress.com/ bpi.hu
