Kisebbségi Sajtófókusz

 

ò  Orbán: jó hírem van a baloldalnak – A visegrádi frakcióülésen született döntésekről beszélt Orbán Viktor a ‡Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de előtte méltatta a kormány eredményeit. „Erős nyarunk volt, először kiszabadítottuk Magyarországot az uniós túlzottdeficit-eljárástól, majd visszafizettük az IMF-hitelt, a reálkeresetek nőttek az első félévben, megtörtént a növekedési fordulat, az infláció mélypontra esett vissza, a munkanélküliség csökken, Magyarország újra működik és jobban teljesít” – kezdte sorolni a kormány eredményeit Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli, MR1-Kossuth Rádiónak adott interjúban – A visegrádi frakcióülésen elhangzott pártbeli kérdésekről azt mondta, jó híre van a baloldalnak: minden választást el lehet veszíteni, a ringben mindent megtörténhet. Szerinte van egy kormányzati és össznemzeti teljesítmény a háta mögött, ezzel vágnak bele a választásokba, az ellenzéknek meg van nyolc éve, amellyel tönkretették az országot. Elsősorban saját választóinak üzent azzal, hogy menjenek el szavazni, és utalt a 2002-es keserű emlékre, amikor a Fidesz nyerő helyzetből bukta el a választásokat (HVG)

 

ò  Középiskolás vezetőképző a Rákóczi Szövetség szervezésében – A Rákóczi Szövetség idén ősszel immáron tizenkettedik alkalommal hirdeti meg ifjúsági találkozóval egybekötött vezetőképzőjét Budapesten, melynek célja a kárpát-medencei középiskolai ifjúsági szervezetek kapcsolatépítésének, a vezetők képzésének és a szervezetek munkájának támogatása, segítése (Felvidék.ma)

 

 

 

 

Pályázati felhívás LLP/Erasmus oktatói mobilitás programban való részvételre – A Sapientia EMTE pályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévre LLP/Erasmus oktatói mobilitási programban való részvételre – Erasmus szerződéses viszonyban álló külföldi (partner) intézményben végzendő oktatási tevékenység, amely hozzájárul az oktató személyes és szakmai fejlődéséhez és bővíti a partner intézménnyel való együttműködést, ami mindkét intézmény hasznára válhat. Pályázni Erasmus programban résztvevő partneregyetemhez lehet (Erdély.ma)

 

ò  A kormány támogatja a Konfuciusz Intézetek budapesti regionális központjának létrehozását – „A kormány támogatja a Konfuciusz Intézetek közép- és kelet-európai regionális oktatási centrumának létrehozását” – olvasható a kormány erről szóló határozata a ‡Magyar Közlöny legfrissebb számában. A kabinet egyetért azzal, hogy Budapest központtal nem anyanyelvi kínainyelv-tanároknak anyanyelvi tanárok által vezetett, kihelyezett kínainyelvtanár-képzéseket, egyéb szak- és továbbképzéseket tartsanak, illetve konferenciákat rendezzenek, amelyek egyben a kínai-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésében és erősítésében kiemelt szerepet játszanak (MTI)

ò  Tudományos ülést tartottak Donáth Ferenc születésének centenáriuma alkalmából – Donáth Ferenc, a Kádár-rendszeri demokratikus ellenzék egyik vezéralakja születésének centenáriuma alkalmából tudományos ülést tartott a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet csütörtökön, Budapesten. Több előadó reményét fejezte ki, hogy a jogász, agrár-közgazdász és politikus közéleti tevékenysége és agrártörténeti munkássága alapján végre méltó helyére kerülhet a magyar történelemben – Csizmadia Ervin politológus szerint a magyar közélet „végletes kettéosztottságának áldozata” Donáth Ferenc emléke. „Az ilyen időkben „nagyon kevéssé tudunk figyelni” azokra az elődökre, akik táborok között közvetítő szerepet játszottak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ilyen korokban megnövekedhet az igény arra, hogy megkeressék azokat a személyiségeket, akik integráló szerepet töltöttek be a maguk korában, és talán az ő életük, példájuk integráló lehet a mai Magyarországon. Az 1970-es, 1980-as évekről szólva Csizmadia Ervin azt mondta, Donáth Ferenc legfontosabb szerepe az együttműködés, az együttgondolkodás, „az egymáshoz való odafordulás” mintájának a felmutatása volt, és az, hogy ez hatékony lesz az állampárti rendszerrel szembeni fellépésben. „A közvetítő szerephez kellett, hogy Donáth Ferencet minden oldal egyformán tekintélynek, elfogadható személyiségnek fogadja el” – mutatott rá a politológus (MTI)

ò  Donáth a nemzeti emlékezet része – „Donáth Ferencet a jog és a társadalmi igazságosság vezette, ezért konfrontálódott minden XX. századi rendszerrel: a Horthy-, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerrel is, igaz, nem ugyanazért” – hangzott el tegnap azon a teltházas rendezvényen, amelyen több, mint száz érdeklődő mellett egész napos tudományos ülésen emlékezett a politikus születésének 100. évfordulójára a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet (PTI) (Nszv)

ò  Ideológiai nevelést kapnak a gyerekek is – Már Erdő Péter bíboros is élesen kritizálta a kormányt a hittanoktatással kapcsolatban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kijelentette, ők nem kérték az új, „intézményesített hittant„, egyébként pedig a kormánynak másfél év nem volt elég arra, hogy pontosan kidolgozza a feltételeket. Az erkölcstan órára járó gyerekek viszont tankönyvből tanulhatják meg, hogy ma nincs megbízható értékrend, és hogy a „sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot” (Nszv)

ò  NMHH: A törvények mind felett – A jogállamiság a médiahatóság új elnökének jelszava; Karas Mónika hamarosan kiírhatja a mobiltendert; a médiatörvényt pedig jónak tartja (Nsz)

ò  Államosított szegregáció – Jászladányban a katolikus egyház segítségével folytatódik a szegregáció (Nsz)

ò  A Századvégnél tovább erősödik a Fidesz – A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásának eredménye szerint a Fidesz–KDNP az elmúlt időszakban tovább tudta növelni előnyét az ellenzéki pártokkal szemben (Nsz)

ò  Mesterházy nem nyitná újra a megállapodást Gyurcsány miatt – Nem nyitná újra Gyurcsány Ferenc kedvéért a Bajnai Gordonékkal kötött ellenzéki együttműködési megállapodást az MSZP. A párt elnöke azt mondta, hogy nem Facebook-bejegyzéseket, hanem valamilyen hivatalos választ vár a Demokratikus Koalíciótól az egyeztetés folytatására (MNO)

ò  Orbán: a bankok erkölcsi kötelessége a hitelszerződések módosítása – A bankok erkölcsi kötelességének tartja a miniszterelnök, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára. Orbán Viktor erről a ‡Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt (InfoRádió)

ò  Lánczi: A tőkehiány élezi viszonyunkat az EU-val – „A jelenlegi gazdasági helyzetben nem meglepő, ha az egyes tagországok, így Magyarország és az Európai Unió viszonya feszültté válik” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke. Hozzátette: az lenne a csoda, ha nem éleződne ki a viszony az EU és Magyarország között (InfoRádió)

ò  Együttműködési megállapodás a Pannon Egyetem és az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara között – A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának szeptember 4-én megtartott tanévnyitó ünnepségén az ünnepély díszvendége, Dr. Ivana Živančević Sekeruš, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt, aki beszédében hangsúlyozta, a két intézmény egymás működését segítő együttműködési megállapodása egy új barátság kezdetét jelenti és egyben közös európai utat nyit az intézmények számára is (Vajdaságma.info)

ò  Tapasztalatcserén Budapesten az aradi Kultúrpalota ügyében – Szeptember 3-án aradi küldöttség járt Budapesten, megtekinteni a Liszt Ferenc Zeneakadémián folyó nagyszabású rehabilitációs munkálatokat (Nyugati Jelen)

 

ò  Verespatak – A kormány sem hagyta jóvá a tervet? – „A verespataki döntéshez kevés egy miniszter, egy miniszterelnök, vagy akár maga a kormány.” (Nszv)

ò  Antonescu név szerinti szavazást szorgalmaz Verespatakról – „A PNL politikai döntést fog hozni a verespataki bányakitermelés tervezetét illetően, figyelembe véve a projekt szociális hatását is, nem csupán a gazdaságit” – mondta Crin Antonescu PNL-elnök csütörtökön, hangsúlyozva, hogy ő a név szerinti szavazást szorgalmazza a parlamentben ebben az ügyben (Maszol.ro)

ò  Valami nagyon nincs rendben a Verespatak-törvénnyel – „Törvénytelenséget követett el a Ponta-kabinet, ha úgy fogadta el a verespataki ciános bányaprojektről szóló törvénytervezetet, hogy azt nem véleményezte pozitívan valamennyi érintett minisztérium” – közölte kérdésünkre csütörtökön Cseke Attila RMDSZ-es képviselő (Maszol.ro)

ò  Keveslik az állami támogatást a székelyföldi gazdák – Az állami támogatásokról, burgonyatermelésről és az állattenyésztés gondjairól tárgyalt a székelyföldi gazdákkal Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter (Maszol.ro)

ò  Verespatak: Dragnea ellentmond a kormánynak – Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes cáfolta, hogy a kormány jóváhagyta volna a ciános bányaprojektről szóló törvénytervezetet (Maszol.ro)

ò  Újból kitűzték a székely zászlót az EMNT székházára – A márciusban, majd májusban ellopott székely zászlót újból kitűzték csütörtök délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és Néppártnak helyet adó marosvásárhelyi épület felújított homlokzatára (Maszol.ro)

ò  Megváltoztatni a változatlanság társadalmát – Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában 2008 nyarán – másfél évvel az uniós csatlakozásunk után – arról beszéltünk, hogy „egy hathatós fejlesztési stratégiához politikai akaratra, szakmai megalapozottságra és társadalmi aktív részvételre van szükség.” Akkor Bíró A. Zoltán professzor, a Sapientia Társadalomtudományi Intézet dékánja így fogalmazott: „először látok nyitottságot a politikum részéről arra, hogy a politika partner akar lenni a szakmával az együtt munkálkodásban.” Így igaz, a teremben egymást érték még akkor a politikusok. Sőt, 2008 januárjában Csutak István által közzétett vitairat megjelenése után (Székek földje – Székelyföld?, Hargita Népe, Háromszék, Szabadság 2008. január 8.) még politikusok is tollat ragadtak. Képviselők, szenátorok, Kovászna megye politikus tandemje, Antal és Tamás cikkezett a témáról, megszólalt Székely István, az RMDSZ orákuluma is. Salat Levente is jelezte Kolozsvárról: igenis, fontos a téma! Beleszóltak újságírók, és mások is, amiből kiderült: érdemes Székelyföld fejlesztési stratégiájáról vitázni – 2009 júliusában a Hargita és a Kovászna Megyei Tanács már a Sikeres Székelyföld című fórumsorozat első rendezvényére hívta meg az érdeklődőket Csíkszeredába… Kolumbán Gábor alternatíváról beszélt, közösség alapú, szolidáris gazdaságról. „Mindenki egyetért azzal, hogy közösség alapú életet kell élni, azzal, hogy a közösség fontos, ez gyűjtött bennünket ide” – mondta az előadó. Éppen ezért fontos lenne tisztázni, hogy mit értünk közösségen, ugyanis a fogalom átalakulóban van. Kolumbán szerint a közösséget elsősorban egy minőség határozza meg, ez pedig a hűség. „Ahol nincs hűség, ott nincs közösség” – terítette axiómaként a hallgatóság elé. És két definíciót is említett. Egy etológusét, a közismert Csányi Vilmosét, miszerint a hűség „az, amikor a közösség érdekeit a tag egyéni érdekei elé hajlandó helyezni”. Egy racionálisabb, lexikoni meghatározással is előrukkolt a Pallas Nagylexikonból: a hűség „állandó, tudatos, szeretettel való ragaszkodás azokhoz, kikhez kötelezettségeink csatolnak bennünket.” (Erdélyi Napló)

ò  Egy háromszoros kisebbség aranytartalékai – Száz emberből kilencvenkilencnek Verespatak településnév elhangzásakor az újkori aranyláz jut eszébe. Az unitáriusoknak viszont attól tűnik különlegesnek, hogy az ottani templom az egyetlen a világon, ahol a papnak románul kell prédikálnia (Székelyhon.ro)

ò  Kisebbség a kisebbségnél – 11 magyar felvidéki fiatal Böjte Csaba árváinál – Büszkén mondhatjuk, hogy az utóbbi években már hagyománnyá vált, hogy felvidéki fiatalok, fiatal házasok az erdélyi gyermekotthonokat választják nyaralásuk egyik célpontjává. Céljuk pontosabban valami módon segíteni Böjte Csaba atya árva gyermekeinek (Felvidék.ma)

ò  Másfajta aranytartalék Verespatakon – Az unitáriusoknak viszont attól tűnik különlegesnek Verespatak, hogy az 1796-ban épített temploma az egyetlen a világon, ahol a papnak románul kell prédikálnia (Krónika)

ò  Új esély az egyetemi oklevélre – Miután csütörtökön nyilvánosságra hozták az őszi pótérettségi végleges eredményeit, a felsőoktatási intézmények államilag támogatott és tandíjas helyekre egyaránt várják a sikeresen vizsgázókat, illetve a nyári szezonban sikertelenül felvételizőket (Krónika)

ò  Surján a kisebbségi fesztivál meghívottja – Surján László, az Európai Parlament alelnöke lesz a díszmeghívottja a pénteken szervezendő aradi kisebbségek fesztiváljának (Krónika)

ò  Tüntetésre hívja a külföldieket az SZNT – Az október 27-ére tervezett háromszéki tüntetéshez való csatlakozásra kéri fel a más országokban élő magyar közösségeket a Székely Nemzeti Tanács (Krónika)

ò  Több támogatást kérnek a székelyek – „Az idei közmeghallgatások alapján hozott döntések határozzák meg, hogy mi történik a hazai mezőgazdaságban a következő európai uniós költségvetési ciklus alatt” – jelentette be Kovászna megyei látogatásán Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter (Krónika)

ò  BNR: a legjobbak külföldön dolgoznak – Románia lakosságának legaktívabb és leghatékonyabban dolgozó része más európai uniós tagállamban vállal munkát (Krónika)

ò  Kínai cég is érdeklődik az észak-erdélyi autópálya iránt – „Kínai cég is érdeklődik a félbe hagyott észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszának megépítése iránt” – jelentette be csütörtökön Dan Şova, a stratégiai jelentőségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter (Nyugati Jelen)

ò  Tanévkezdés előtti beszélgetés Kocsis Attila Leventével, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával – Bő héttel a tanévkezdés előtt minden iskolában lázasan folyik a munka: épületjavítás, osztály-meszelés, katedra-elosztás (Nyugati Jelen)

ò  Kkv-ket támogatnak a Szektoriális Operatív Program keretében – Nem kell többet Bukarestben kilincselni – A Nyugati Régió Fejlesztési Ügynöksége (ADR Vest) temesvári székházában csütörtökön 16 finanszírozási szerződést írtak alá, amelyek a Nyugati Régióban működő kis- és középvállalatoknak biztosítanak legfeljebb 1,065 millió lejes támogatást tevékenységük fejlesztésére (Nyugati Jelen)

ò  Ponta: jó ötlet a név szerinti szavazás – Victor Ponta miniszterelnök támogatja a PNL elnökének, Crin Antonescunak azon javaslatát, miszerint név szerint, azaz nem titkosan szavazzon a parlament a verespataki bányakitermelés törvénytervezetéről (Transindex)

 

ò  Magyar-szerb kamarai vegyesvállalat alakult Újvidéken – „Közös kamarai vegyesvállalatot alapított az újvidéki, a szabadkai és a zombori regionális kamara, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara” – közölte a megyei kamara csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a 14 millió forint jegyzett tőkével megalapított cégben a magyar tulajdoni hányad részaránya 33,5 százalék (MTI)

ò  Egységes listával indulnak a koszovói szerbek a helyhatósági választásokon – A koszovói Központi Választási Bizottságnál (CIK) a múlt éjfélig 105 politikai szubjektum adta át jelentkezését a helyhatósági választásokra – ebből 33 politikai párt, 2 koalíció, 53 polgári kezdeményezés és 15 független jelölt. A koszovói szerbek Szerbia néven közös listát adtak át, amely magába foglalja az Ibartól északra és délre fekvő községek elnökjelöltjeit is, a Szerbia, Demokrácia, Igazság – Oliver Ivanović listát, a Demokratikus kezdeményezés, továbbá a leposavići polgári kezdeményezés listáját is”, erősítette meg a ‡Szabad Európa Rádiónak Miradije Mavrici, a CIK regisztrációs bizottságának vezetője (Vajdaságma.info)

ò  A vártnál magasabb lesz az infláció – „A vártnál magasabb lesz az éves infláció” – állítják a Piackutatási Intézet (IZIT) szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az előrevetített 5,5 százalékos helyett 6 és 6,5 között alakul (Magyar Szó)

ò  Vertikális átjárhatóságot a szakfőiskolai rendszerben – Az Újvidéki Egyetem szenátusa a módosítások helyett új felsőoktatási törvény meghozatalát látja célszerűnek – „Módosításra szorul a nyolc éve elfogadott felsőoktatási törvény, aminek oka nem kizárólag formális, hanem sok esetben lényegbevágó” – jelentette ki csütörtökön, Újvidéken Srđan Stanković, a Felsőoktatási Nemzeti Tanács elnöke (Magyar Szó)

ò  Nagyító alatt a szerbiai igazságszolgáltatás – Egy szlovén jelentéstevő vizsgálja felül az aktuális helyzetet és a hiányosságokat – A Nemzetközi Bírói Egyesület Szlovéniából érkezett szerbiai jelentéstevője, Janja Roblek szerdán, Belgrádban Petar Petrovićtyal, a Szerbiai Képviselőház igazságügyi bizottságának elnökével és Varga László bizottsági taggal beszélgetett a szerbiai igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó témákról. Varga a nemzeti közösségeket és ezen belül elsősorban a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről, helyzetről számolt be a szlovén bírónőnek, ő a Nemzetközi Bírói Egyesület soron következő, októberi, közgyűlésére készít jelentést a szerbiai igazságügy aktuális helyzetéről (Magyar Szó)

ò  Betörték a Horvát Otthon ablakait Zomborban – Csütörtökre virradóra eddig ismeretlen elkövetők betörték a Zombor központjában álló Horvát Otthon négy utcai ablaktábláját. Az illetékes ügyészség rongálásnak minősítette a cselekedetet (Magyar Szó)

ò  61. KANIZSAI ÍRÓTÁBOR – Csütörtökön kezdődik az írótábor – A 61. Kanizsai Írótábor csütörtökön 17 órakor a Népkertben az Írótábor emlékművének megkoszorúzásával kezdődik, ezt követi Koncz István és Dobó Tihamér emlékművének megkoszorúzása a magyarkanizsai városháza előtti parkban. Az Írótábort Bányai János akadémikus nyitja meg. E napon 18 órától a Dobó Tihamér Képtárban A ’28-as nemzedék címmel kiállítás-megnyitó és könyvbemutató lesz. A kiállítást Ninkov Kovacsev Olga művészettörténész nyitja meg, a kötetet Faragó Kornélia egyetemi tanár mutatja be. Este 10 órától a Béka-vár vendéglőben Olvass be! címmel a Híd Kör szerzőinek bemutatkozására kerül sor, majd éjféltől: Irodalom és part, DJ Mirnics (Magyar Szó)

 

ò  Ülésezett a megyei magyar kisebbségi önkormányzat – Az Eszék-Baranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat soron következő ülésére a testület (www.smu-mesz.hr/hirek)

ò  Nyári tánctábor Vörösmarton – A vörösmarti Magyar Házban a nyári szünetben tánctábort szerveztek a gyerekeknek. A József Attila MKE tánccsoportjának fiatal tagjai két nap alatt új tánclépéseket sajátíthattak el (www.smu-mesz.hr/hirek)

ò  Egyre kevesebb az elsős – Évről évre kevesebb a diák magyar tannyelvű iskoláinkban. Ennek okairól kikértük az intézmények igazgatóinak a véleményét. Idén, szeptember 2-án még kevesebb tanulónak csengettek be az általános és középiskolákban, mint tavaly vagy tavalyelőtt. A diáklétszám csökkenése Horvátország-szerte tapasztalható, de a kisebbségek jövőjére nézve jelent igazán veszélyt. Sajnos sok magyar szülő abból a tévhitből indul ki, hogy gyereke jobban tud majd érvényesülni, ha az állam nyelvén tanul. Megkérdeztük a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, tesznek-e valamit annak érdekében, hogy ez megváltozzon (ÚMKÚ)

 

ò  Az MKP és a Híd is kedvezően fogadta, hogy a szlovák alkotmánybíróság hamarosan dönt a kettős állampolgárság kérdésében – A Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd is kedvezően fogadta, hogy a szlovák alkotmánybíróság várhatóan az őszi hónapokban dönt a kettős állampolgársággal kapcsolatos képviselői beadványról. „A tárgyalás időpontja még nem ismeretes, de tekintettel az előkészületek egészének helyzetére, az őszi hónapokban várható döntés az ügyben” – közölte Ivetta Macejková, a szlovák alkotmánybíróság elnöke csütörtökön. Macejková közleményében jelezte, hogy a vasárnap Kassán, a szlovák alkotmánybíróság székháza előtt megtartott tüntetésre reagált. A résztvevők bírálták, hogy a taláros testület már hosszú ideje halogatja a döntést a szlovák parlament több, mint 40 képviselője által aláírt állampolgársági beadvány ügyében. „Úgy tűnik, hogy három évi erőfeszítésünk végre eredménnyel járt” – reagált Macejková bejelentésére Berényi József, az MKP elnöke Emlékeztetett: az MKP már 2011 szeptemberében Révkomáromban nagygyűlést szervezett a kettős állampolgárság támogatása érdekében, amelyet tavaly, illetve most vasárnap kassai tüntetés követett (MTI)

ò  Lajčák ENSZ-főtitkár lenne – Merész álmai vannak a szlovák külügyminiszternek. Az ENSZ-t vezetné. Állítólag nem esélytelen. Neve a Smer köztársaságielnök-jelöltjeként is felmerült (Új Szó)

ò  Egy iskolamentés anatómiája – Iskolát építettek, a párt a szlovákoknak adta. Építettek még egyet, azt is (majdnem) a szlovákok kapták. Így harcoltak 35 éve a féliek a magyar iskoláért (Új Szó)

ò  Kozlík: Véget ér a HZDS Mečiar-korszaka – Programalkotó és talán tisztújító kongresszust tart szombaton az 1991 óta Vladimír Mečiar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĽS–HZDS) Besztercebányán (Új Szó)

ò  KDH: Kaliňák vonja vissza a választójogi javaslatokat! – Az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminisztert, vonja vissza a választójogi reformra vonatkozó kormányjavaslatokat (Új Szó)

ò  A magyarokért aggódik az SNS – Ilyen sem volt még: a kisebbségi iskolaügy miatt aggódik a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) (Új Szó)

ò  Čaplovič nem fogadja a magyar delegációt iskolatörvény-ügyben – Széles magyar delegáció szeretett volna tárgyalni az oktatásügyi miniszterrel az iskolatörvényről, azonban Čaplovič lepasszolta az ügyet beosztottjának. Érsek Árpád szerint sajnálatos, hogy a miniszternek ilyen fontos ügyre nincs ideje (Bumm.sk)

ò  Érsek: Az R7-es és a D4-es építésének összevonása nem jó megoldás – Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője üdvözli a közlekedésügyi minisztérium döntését az R7-es gyorsforgalmi út kiépítésének finanszírozásával kapcsolatban. Nem ért azonban egyet azzal, hogy összekössék a D4-es és az R7-es utak kiépítését (Bumm.sk)

ò  Hlina két órán át szótlanul állt a pulpituson, leblokkolva a parlamentet – Ismét Alojz Hlina a nap embere a parlamentben, mai felszólalásában többek között Dan Brownt, Steve Jobsot is előhozta, alfahímeket emlegetett majd alighanem egy rekordot is megdöntött, amikor a nap végén jó két órát töltött szótlanul a pulpituson (Bumm.sk)

ò  Nincs túlélés az EU-s pénzek nélkül – Az összes közberuházás 80 százaléka EU-s pénzből valósul meg, és még így is túl keveset merítünk… (Paraméter.sk)

ò  Ficoék is rezsicsökkentést akarnak – Fő a látszat: 59 millió eurót költünk az SPP-re, hogy aztán a jövőben csökkenjen a rezsi (Paraméter.sk)

ò  Vizsgálat indult a parlamentben verekedő Alojz Hlina ellen – A parlament mandátumvizsgáló bizottsága eljárást kezdeményezett Aljoz Hlina ellen (Paraméter.sk)

ò  Čaplovič nem fogadja a magyar küldöttséget – Nem fogadja Dušan Čaplovič az MKP székházában augusztus 22-én felállt A.Szabó – Érsek – Pék küldöttséget, akik a kisiskolák helyzetéről tárgyaltak volna az oktatásügyi miniszterrel (Felvidék.ma)

 

ò  Volodimir Feszenko: Az EU a Timosenko körüli probléma ellenére aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával – „Volodimir Feszenko, a Penta Központ vezetője szerint az Európai Unió akkor is aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával, ha nem gyógykezelhetik Németországban Julija Timosenkót, mivel Európának bizonyos pragmatikus érdeke fűződik ehhez, illetve nem kívánja átadni Vlagyimir Putyinnak a posztszovjet térség egy részét” — közölte az ‡UNN Hírügynökség (TiszaNews)

ò  Jövőépítés: hit és magyarság – Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Ukrajna egyetlen magyar nyelvű görögkatolikus líceuma, mely a keresztény értékrend alapjain nyugvó, a magyar hagyományokat tiszteletben tartó, családias hangulatú, gyermekközpontú oktatás-nevelés megvalósítását tűzte ki célul (KárpátInfo)

ò  Ukrajna egyre lejjebb csúszik az EU-integrációs rangsorban – A Keleti Partnerség EU-integrációja rangsorban Ukrajna mutatói egyre csökkennek, mindemellett Örményország hirtelen bejelentette csatlakozási óhaját a Vámunióhoz (KárpátInfo)

ò  Új utakat építenének Kárpátalján a 2022-es téli olimpia miatt – Szeptember 3-án gyűlést tartottak az Olimpiai remény – 2022 nemzeti projekt megvalósításáról Kárpátalján (KárpátInfo)

 

ò  G20: feszültséget szült Szíria – Megkezdődött tegnap Szentpéterváron a G20-országok csúcstalálkozója, melynek hivatalos programjában ugyan nem szerepelt a szíriai konfliktus, mégis az dominált a tárgyalások során. Kérdéses, közös nevezőre jutnak-e két nap alatt a nagyhatalmak (Nszv)

ò  Ami az MTI-ből kimaradt – „Magyarország tiszteletben tartotta a bírák kényszernyugdíjazása ügyében született európai bírósági ítéletet” – jelentette ki Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi és igazságügyi alelnöke egy szerdai panelbeszélgetésen” – tette közzé tudósításában az MTI – Az MTI tudósításából azonban egy lényeges rész kimaradt, amelyből az derült ki, Reding nem csak kedvező kijelentéseket tett a magyar kormányról. Az alelnök ugyanis javaslatot tett az Európai Bizottság kiterjedtebb jogköreinek kidolgozására úgy, hogy a testület közbeléphessen, ha jogsértéseket tapasztal az EU-ban. Mint mondta, a Bizottságot egyfajta igazságügyi hatósággá kell átalakítani, ennek megfelelően az igazságügyi biztost is jelentős döntési jogkörökkel kell felruházni. Szintén nagyobb hatalmat kell adni az európai bíróságoknak is. Az új rendelkezések „lehetővé tennék a Bizottság számára, hogy intézkedéseket foganatosítson, ha egy tagország megsérti az uniós alapjogokat” – fogalmazott Reding (Nszv)

ò  Szíria kérdése uralja a világpolitikát – Raoul Wallenberg előtt tisztelgett Obama Stockholmban (Nszv)

ò  A zsidóságot üdvözölte az iráni elnök – Ilyen gesztusra nagyon régen volt példa a két ország viszonyában (Nszv)

ò  A G20 és Szíria: egység helyett vita a beavatkozásról – Obama és Putyin kezet rázott Szentpétervárott, de az intervenció kérdését a csúcs munkavacsorájára tolták (Nsz)

ò  Moszkvával flörtölne a grúz miniszterelnök? – A grúz miniszterelnök nem zárja ki, hogy országa megfontolja a csatlakozást az Oroszország által szorgalmazott Eurázsiai Unióhoz (Nsz)

ò  Halogatják a függetlenséget a katalánok – „Elhalasztaná két évvel az önrendelkezésről tartandó népszavazást Katalónia” – jelentette be a katalán rádióban Artur Mas, a tartomány miniszterelnöke (Nsz)

ò  A német kormány felülvizsgálná Brüsszel jogköreit – A német kormány hajlandó felülvizsgálni az Európai Bizottság jogköreit, és ésszerű felvetésnek tartja, hogy a brüsszeli bizottságtól nemzetállami szintre helyezzenek vissza egyes döntési jogosítványokat. Steffen Seibert kormányszóvivő a ‡Die Welt című lap online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, hogy meg kell vizsgálni „a szabályozási jogkörök nagymértékű koncentrációját” az Európai Bizottságnál. Hozzátette: „értelmes gondolat” a kompetenciák visszatelepítése a tagállami kormányokhoz, és Németország nem zárkózik el, ha más tagállamok ilyen megfontolásokat emelnek napirendre. Megjegyezte: Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóan látja a helyzetet (MTI)

ò  Járóka: alapvető hiányosságokat kell még orvosolni a romaintegráció érdekében – Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő csütörtökön üdvözölte a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában eddig elért eredményekről szóló európai bizottsági közleményt, valamint a további hatékony tagállami intézkedésekről szóló bizottsági javaslatcsomagot, de hangsúlyozta, hogy az uniós keretstratégia sikeréhez még számos alapvető hiányosságot kell orvosolni. Az uniós végrehajtó testület dokumentumait várhatóan decemberben tűzi napirendre az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács (MTI)

ò  Távol az itthontól: otthonteremtés bevándorló-módra – A migráció, vagyis a ki- és bevándorlás nem új keletű jelenség a történelemben (gondoljunk csak a nagy népmozgásokra vagy az afrikai országokból történő tömeges kivándorlásokra), a XX. század utolsó évtizedeitől kezdve mégis egyfajta természetellenes folyamatként definiálódik Európa számára (Kitekintő)

ò  A szélsőjobbos Wilders nem kér a Jobbikból – „A nyíltan bevándorló- és muszlimellenes holland szélsőjobboldali politikusnak, Geert Wildersnek egy páneurópai EU-ellenes pártszövetség gründolásába kezdett, azonban a Jobbikkal nem tárgyalna” – írja az ‡Index. „Geert Wilders a 2005-ben alakult holland Szabadságpárt (PVV) alapítója és vezetője. A bevándorlók elleni uszítás mellett euroszkeptikus nézeteket képviselő párt a holland társadalom tömegtüntetésekre való buzdítása mellett a határokon túl is aktív szövetségkeresésbe kezdett” – írja az Index (HVG)

ò  KOSZOVÓI VÁLASZTÁSOK – Átadták a jelöltek listáit – „Összesen 33 politikai párt, két koalíció, 53 polgári kezdeményezés és 15 független jelölt adta át listáját a november harmadikai koszovói helyhatósági választásokra” – jelentette csütörtökön a Koszovói Választási Bizottság. Jelenleg a listák technikai ellenőrzése folyik. Az ellenőrzés elvégzésének határideje szeptember 14-e. Az átadott listák közül 5 szerb politikai párt és 28 szerb polgári kezdeményezés indulna a választásokon (Magyar Szó)

 

ò  Kijárat Európába – „A nacionalista rémálmok kora lejárt, ha azt akarod, hogy legyen jövőd: gondolkozz Európában! A nemzetállamok kora véget ért, nemzetállami szinten egyetlen nagy problémát sem lehet megoldani azok közül, melyek a jövődet fenyegetik. Sem a gazdaságiakat, sem a társadalmaikat, sem az ökológiaiakat; sem az adósságcsapdáét, sem a krónikus munkanélküliségét, sem a menekültekét, sem a népek és kultúrák együttéléséét, sem a rasszizmusét, sem az emberi jogok védelmét, sem a természetpusztításét, sem a globális felmelegedését, sem a túlhalászásét, sem… A nemzetállami öncélúság, önzés, önérdekvédelem a legközösebb, legegyénibb és legönösebb érdekeinket fenyegeti, és – tehetetlen lévén a kor nagy kihívásaival szemben – egyre bénultabbá, versenyképtelenebbé, jelentéktelenebbé, szegényebbé teszi Európát. Integráció vagy halál! …  Nagyjából ezzel fordulnak a Europeans Now mozgalom alapítói, Daniel Cohn-Bendit és Felix Marquardt Európa fiataljaihoz. Az egyik alapítót, az örökifjú (maholnap hetvenéves) Cohn–Benditet jól ismerjük. Egykoron antikapitalista, antitotalitárius, antileninista, a mi ’56-unkért lelkesedő, Marxot részben követő, részben bíráló anarchista forradalmár volt; jó ideje pedig a liberális kapitalizmus kereteibe beletörődő, mindenekelőtt szociális, ökológiai és emberjogi szempontokat követő radikális reformer. De mindig is szenvedélyes antinacionalista volt, és a civil politizálás apostola… Nem kell velük mindenben egyetérteni, de az azért világos, hogy hol a kijárat. Abból a bebüdösödött, kiüresedett, gondolathiányos, sivár, unott és unalmas arcokkal tömött térből, amivé a mi hazánk közélete vált. Amelyből a politikusok, közszereplők új nemzedéke kipusztult, mielőtt belenőtt volna. Százezerszámra lépnek ki vagy készülődnek el fiatalok más vidékre, nem utolsósorban azért, hogy Európában legyenek. Volna itt Európára kereslet. Csak legyen kínálat!” Révész Sándor (Nsz)

ò  Magyar-román – „Szeretem a meccseket, mindegy, hogy futballal, kézi- vagy vízilabdával játsszák. Csak a magyar-románt gyűlölöm, tiszta szívből. Főleg, ha fociról van szó. Mert az már nem játék, hanem háború. Mintha minden egyes ilyen találkozó a végső csata lenne Erdélyért, pedig azt a meccset, amelynek ez volt a tétje, már a Nagy-Trianon-kastélyban, 1920. június 4-én lefújták. Kész, vége. A bírói döntés igazságosságát meg lehet ugyan kérdőjelezni, de az nem változat a meccs végeredményén. A mai meccs pedig csak sport, amelynek tétje a világversenyre való kijutás. Ennyi, nem több. A sport lényege pedig a sportszerűség, az ellenfél tisztelete, vagy legalábbis ez kellene, hogy legyen. De ma is háborúra, nem sporteseményre készül mindkét oldal…” Gál Mária (Nszv)

ò  Eldöntheti a választást a félmillió külföldre távozott magyar – „A magyar kormány azt reméli, hogy a külföldre elszármazott magyarok támogatása a javára válik a jövő évi választásokon, jóllehet az érintettek soha nem éltek az országban” – írja a ‡Christian Science Monitor. Populista-nacionalista üzeneteiben a hatalom gyakran felhívja a figyelmet, hogy politikájával egyesíteni akarja a határon túl élő nemzettársakat. Tény, hogy Orbán Viktor, aki bár a viharos törvénymódosítások miatt ismételten összecsapott az unióval, rendkívül népszerű a kinti magyarság körében. Erdélyben egy felmérés azt mutatta, hogy a jogosultak 80 %-a a Fideszt támogatja. A magyar hivatalosságok körüludvarolták ezeket a szavazókat, amikor kiálltak az autonómia mellett – Viszont sötét ló, hogy kire voksol az a kb. félmillió magyar, aki az utóbbi években hagyta el az országot – a hazai gazdasági hanyatlást látva őket nehezebb lehet megnyerni a Fidesznek. Ugyanakkor nekik bonyolultabb szavazniuk, csak személyesen, vagy levélben tehetik meg, ami korlátozhatja részvételüket. Mindenesetre Németh Zsolt külügy államtitkár azt jósolja, hogy a külföldön élő magyarok csupán 1-3 mandátum sorsát dönthetik el (168óra)

ò  MAGYAROMÂNIA[2] – „Ezer éve él egymás mellett két kicsi nép, a magyar és a román. Nyelvük és vallásuk különböző, ételeik, szokásaik, kultúrájuk, érzéseik, magatartásuk sok tekintetben azonos. Történelmük jórészt közös, annak értelmezése viszont rendszerint különböző. Sorsfordulók idején nagyon eltérő, gyakran egymással szembenálló. Vannak közös hőseik, például Hunyadi János (Ioan de Hunedoara vagy Iancu de Hunedoara) és Mátyás király (Matei Corvin)…” Bokros Lajos (ÉS)

ò  Globalizáció: pró és kontra II. – „Mi is a globalizáció? A globalizáció a kapitalizmus jelenkori formája. Elődjének a XIII. században létrehozott, Észak-Európa és a Balti-térség kereskedővárosait tömörítő Hanza szövetség tekinthető. A XVI. században a földrajzi felfedezések, a gyarmatbirodalmak kiépítése és az ipari forradalom felgyorsította globalizáció folyamatát. Sorra létesültek a kereskedelmi kapcsolatokat megkönnyítő vasútvonalak és kikötők. A nemzetállamok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymással, életre hívták a valuták átválthatóságát biztosító aranyalapot. A XX. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció rohamos fejlődésével vált igazán teljessé a globalizáció. A folyamatot a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 1995-ös megalakulása tette igazán világméretűvé. A teljesség igénye nélkül megállapíthatjuk, hogy a globalizáció olyan alapvető hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebb szereplői a nemzetközi intézményeken keresztül saját érdekeik mentén egységesítik a gazdasági és politikai játékszabályokat…” Murvai Miklós (Nyugati Jelen)

ò  Visszalépés – „Bár elutasította, egy fokkal jobbnak minősítette a magyar sajtó egy része a kormánykoalíció legújabb régiósítási javaslatát, melyben a két székely – Hargita és Kovászna – és a harmadik, vegyes(ebb) Maros megye Brassóval lenne összezárva. A mai hatmegyés Középrégió valóban előnytelenebb arányokat jelent a magyarságra nézve – de az új változat sem sokkal jobb egyenjogúsításunk perspektívájában, különösen ha közigazgatási egységgé avatják. Mi több, nem is szolgálhat más célt, mint az esélyegyenlőtlenség fenntartását, az asszimilációs nyomás felszámolására pedig semmiképpen sem alkalmas. A 2011-es népszámlálás adataiból következően a most javasolt változatban a négy megyéből álló régió népessége kb. 1,62 millió lakosból állana, ebből Kovásza megye 150 ezer, Hargita megye 257 ezer és Maros megye 201 ezer magyarja a Brassó megyei magyarsággal együtt nagyjából 648 ezer lélekszámú közösséget számlálna – melynek a javaslat végtelen nagylelkűsége folytán 814 ezer többségi lakossal kellene egy régióban élnie. Aki a román demokrácia mai mechanizmusait ismeri, az előtt nyilvánvaló: ilyen arányszámok mellett még a kérdések érdemi felvetéséről sem lehet szó, nemhogy a nemzeti egyenjogúság állapotának meghonosításáról vagy a mai diszkriminatív helyzet gyakorlati revideálásáról…” B. Kovács András (Háromszék)

ò  Pered vs. Tešedíkovo: avagy mennyit ér egy népszavazás Szlovákiában? – „Népszavazás ide vagy oda, Tešedíkovoból márpedig nem lesz Pered! Röviden így összegezhető a váratlannak és meglepőnek egyáltalán nem nevezhető szlovák álláspont a felvidéki magyar település névváltoztatási kérelmével kapcsolatban. A ‡Sme c. lap a földrajzinév-bizottságra hivatkozik, mely állítólag már meg is hozta döntését. Nem mintha ez a döntés már nem lett volna meghozva akkor, amikor a névváltoztatás még meg sem fordult a perediek fejében. Tehát e bizottság olyan jelentést tesz majd a kormány asztalára, amely Tessedik Sámuel szlovákká torzított nevének megtartását javasolja az eredeti Pered helyett. Pedig tavaly érvényes és eredményes helyi népszavazás döntött arról, hogy a település lakói az eredeti megnevezést kívánják használni, minthogy – az egyébként elismert evangélikus lelkész és tanító – Tessedik Sámuelnek Peredhez nem sok köze van, sem családja, sem munkássága révén nem állt vele kapcsolatban. No persze Ógyallát sem Hurban alapította, s mégis...” Szűcs Dániel (Felvidék.ma)

ò  Kísért a múlt – „Múlt héten betévedtem egy nagyobbacska nemzeti dohányboltba. A legtöbb ugyanis klausztrofóbiát keltő kis lyuk, s hiába kapták meg most a nemzeti dohány mellé az üdítő, fagylalt, újság és kávé árusításának jogát is, az automata és a hűtőgép már nem fér be. De ez a nagyobbacska nemzeti közelebbi haveré lehet, mert elfogadható méretű, jól felszerelt helyiség a kísérteties sötétítés ellenére is. Kellemes kávéillat terjengett benne, s én akaratlanul is szemrevételezni kezdtem az átlagnál klasszisokkal jobb boltocskát. Az ajtó mellett egy kuka állt, ugyanazzal az óriás piros-fehér-zöld emblémával, ami a bejáratokat is díszíti. Egyetlen szót sem szóltam, de az eladó ingerülten és szabadkozva rám mordult, hogy ne vigyorogjak, mert nem magától tette oda, s még csak nem is a tulajdonos ötlete, hanem a kötelező nemzeti dizájn része, akárcsak a sötétített ablakok. Döbbenten álltam, s azóta sem tudom elhinni, hogy ennyire kísérteni tud a múlt. Amikor elhagytam Kolozsvárt, akkor még gyönyörű piros-sárga-kék padok, játszóterek, kukák díszítették a kincses várost, egy nagyot álmodni bátran merő, a realitásérzékét évről-évre egyre jobban elveszítő kiskirály uralkodott fölötte. De most hál’istennek, újra élhető, normális város, az egykor nemzeti hősként ünnepelt kisember pedig oda került, ahová való, a történelem süllyesztőjébe…” Gál Mária (Maszol.ro)

ò  Ciángőz – „Az elmúlt években több tüntetéshez volt szerencsém, hangos kolozsvári megnyilvánulások mellett meneteltem és fotóztam. Láttam, kik azok, akik lelkesen állnak ki egy ügyért, kiket sodort oda a szél, kik tartanának a kezükben bármilyen táblát, csak tábla legyen az. Cinikus megfigyelővé váltam, nem hiszek sem teljes őszinteségben, sem koherenciában, sem eredményességben. Ez persze nem a kemény mag, a tudatos, kezdeményező csoportok hibája. A hibát a rendszerben kell keresni. Az a tény, hogy Kolozsváron egyes számítások szerint több mint ezren vonulnak utcára Verespatak mellett, engem is borzongással tölt el, főként, mert tudósítóként részese voltam az eseménynek, hallottam a hangerőt, és éreztem a talpak dübörgését. Ötezer ember azonban töredéke a város lakosságának, és ügyesen kell átváltani az esti filmről a híradóra, hogy egy fél percben két vidéki tragédia közt tudomást szerezzen az ember az itt történtekről. A tüntetés mint ellenkezési forma ráadásul egyre népszerűbb, ami idővel kifejezetten csorbítja az ingerküszöböt. Minden demonstráció után számháborúba bocsátkozunk, szerintem azonban teljesen mindegy, hogy három-, vagy ötezer ember állta körbe a Mátyás-szobrot vasárnap, és az is, hogy ezerre, vagy ötszázra apad a jövő hét végéig a számuk. Van egy kisebbség, amelyiknek ez a szám nem jelent semmit: ez a parlamentben ülő emberek többsége …” Kustán Magyar Attila (Maszol.ro)

ò  Méltatlanok a méltatásra – „Sajátos koreográfiája volt az idei tusnádfürdői tábort követő magyarellenes román politikai operettnek, amit az ország vezetői előadtak – elsősorban saját választótáboruknak. Traian Băsescu államelnök a nemzetközi jogba ütköző otrombaságokkal hökkentette meg a polgárokat s magyarországi politikai szövetségeseit, miközben a sovinizmusáról elhíresült Antonescu–Ponta páros sietett a magyarellenes elnöki hisztériakeltéstől elhatárolódni. A közös platform e három vezérpolitikus között viszont a hiteles magyar érdekképviselet, Tőkés László és az általa fémjelzett két magyar érdekvédelmi szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt elítélése és szélsőséges jelzővel való illetése volt. A román kommunista utódpárt képviselői nem kevesebbet követeltek, mint azt, hogy Tőkés Lászlótól vonják meg a román állampolgárságot, melyre úgymond „nem méltó”. Vonják vissza tőle a „Románia csillaga” érdemrendet, Vona Gábort pedig – aki szintén kiállt a Tőkés László által felvetett, s a román fél által botránykeltőnek ítélt gondolat, Magyarország védőhatalmi státusza mellett – tiltsák ki Romániából. (Nem lenne rossz társaságban, eddig Eva Maria Barki nemzetközi jogászt és emberjogi aktivistát tiltották ki az erdélyi magyarság ügyében tett nyilatkozatai miatt az országból, valamint Bayer Zsoltot, aki legutóbb otrombaságokat írt egy mondanivalójában egyébként kifogásolhatatlan eszmefuttatásban, de az erdélyi magyarsággal kapcsolatos eddigi munkássága magyar szempontból akkor is méltánylandó.)…” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló)

ò  A bólogató Jánosok, a szófogadók és a behódolók ideje – Miért akarják Orbán talpnyalói mindenáron megalázni a Magyar Egyesületek Szövetségét? – „Elérkezett az időszak, amikor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. utalni kezdte a megítélt támogatásokat a külhoni magyar pályázóknak. A horvátországi magyar szervezetek is részesülnek támogatásban – de csak a kiválasztottak, az arra érdemesek. Az alapkezelő weboldalán már közzétették a 2013 évi pályázati felhívás eredményeit, ott ékeskednek „A magyar kultúráért és oktatásért felhívás” támogatott és nem támogatott, azaz elutasított pályázatai is. 20 millió forint került kiosztásra a horvátországi szervezetek között. De itt álljunk meg egy szóra! A többesszám használata ebben az esetben felesleges! Merthogy bárki azonnal észreveheti, hogy a horvátországi magyar közösségnek szánt szinte teljes keretösszeg a HMDK-hoz és annak holdudvarához tartozó szervezetekhez került. A MESZ és tagszervezeteinek pályázatai egy fillér nem sok, annyi támogatást sem kaptak. Félreértés ne essék: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a magyar adófizetők forintjaiból sáfárkodik és kufárkodik, és hivatalosan az a célja, hogy mi nemzeti kisebbségként méltón ápolhassuk nemzeti értékeinket. A magyar-magyar kapcsolatokat (a regnáló magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek viszonyát) kicsit is ismerők aligha lepődtek meg a pályázati eredmények láttán, ám ezúttal csak a horvátországi magyar nemzetrésszel kapcsolatos részletekkel szeretnék foglakozni (de zárójelben megjegyezném, hogy a „helyzet” általánosítható, szinte mindegyik Kárpát-medencei magyar közösség hasonló cipőben jár). A 2013. évi Bethlen-féle „A magyar kultúráért és oktatásért felhívás” központi támogatott pályázatai között egyetlen „MESZ-es” pályázat sincs. Ez annyit tesz, hogy a Magyar Egyesületek Szövetsége a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. illetékeseitől, pályázat elbírálóitól egy forint támogatást sem kapott. Meglepő ez? Nem!…” Bognár Attila (www.smu-mesz.hr/hirek)

ò  Rajzpróbák – „Tíz régió szerepel az eredetileg elképzelt nyolc helyett a kormány legújabb rajzpalettáján. Dobrudzsa külön régiót alkotna, Szeben számára pedig Fehér és Hunyad megyék hozzácsatolásával szintén újabb régiót terveznek. A három székely megye Brassóval együtt Brassó székhelyű régiót alkotna. A módosításra nem történelmi, gazdasági, demográfiai vagy kulturális indokok miatt kerülne sor, hanem azért, mert a helyi USL-s kiskirályok nem tudtak kiegyezni a régiós konc elosztásán. A Dragnea-féle régiósítás alapcélja ugyanis nem az ország fejlesztése, hanem az USL-s politikai klientúra kielégítése. A mai napig sem tisztázták, hogy mi lesz a régiós intézmények hatásköre, és mi melyik megyénél marad, sőt, még azt sem tudni, hány régió lesz, azok milyen megyékből állnak, de már marakodnak a koncon, mint például Déva és Temesvár a régiós pénzügyi igazgatóságon. Miután Ponta Temesvárnak ítélte a helyszínt, kárpótlásul a Hunyad megyei pártklientúrának juttatta az igazgatói tisztséget, meg is nevezték a várományosát, most viszont az a kabaréba illő fordulat állhat be, hogy az új elképzelés szerinti Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből létesítendő régió pénzügyi igazgatójának tisztsége olyan megyének juthat, amely nem is tagja a régiónak!…” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)

ò  Bohócok és birkák az állampolgárság frontján – „Egyáltalán nem kizárt, hogy Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke soványnak minősíthető népszerűségén lendít majd valamicskét, hogy holmi buzgómócsing zsaruk beidézték és kihallgatták őt egy vidéki rendőrőrsön két tyúklopási affér kivizsgálása közt titkos magyar állampolgárok leleplezése céljából… A pártelnök úr privát golgotájának pikantériája viszont épp az, hogy azon szlovákiai magyarok miatt járta meg, akik komolyan vették legújabb, gyaníthatóan a hivatalos Budapestről importált kampányát, miszerint a szlovákiai magyar identitás voltaképpen egy kórokozó vírus. Amit ezért melegen ajánlott kiirtani. Konkrétan úgy, hogy a szlovákiai magyar ember a magyar állampolgárság igénylésével „gyógyult” magyarrá, sőt, duplamagyarrá lesz. Miközben azért óvatos duhajként a pártelnök úr nem igazán nyomul nyíltan megvallani azt, amire másokat oly elkötelezetten bíztat. Nevezetesen saját magyar állampolgárságát. Illenék ugyanis már rég rendelkeznie vele… Csakhogy minél több szlovákiai magyar válik a magyar állampolgárság igénylésével „gyógyult” magyarrá, sőt, duplamagyarrá, annál kevesebb lesz azoknak a lehetséges szlovákiai választóknak a száma, akik esetleg Berényi Józsefet és társait, mint egy szlovákiai magyar párt politikusait, a politika vályújánál tarthatják Szlovákiában. Tudniillik, amint magyar állampolgárságért folyamodik, majd avanzsál, vagyis meggyógyul a szlovákiai magyar, abban a pillanatban már nem is számíthat érdemben, Szlovákiában élő magyarnak. Legfeljebb annyira, mint egy Szlovákiában szerencsét próbáló kínai paraszt. Akit per pillanat senki nem akadályoz abban, hogy a Csallóközben lakjon és édes meg savanyú ízéket termesszen. Aki emellett egyébként majdnem mindent megtehet, amit szlovák állampolgárságú magyar szomszédjai. Utóbbiakkal ellentétben viszont Berényi Józsefre pld. nem szavazhat semmilyen reguláris választáson. Ahogyan Bugár Bélától kezdve Robert Ficóig bezárólag egyetlen politikusi ambíciókat dédelgető csókára sem. Merthogy idegen állampolgárként választójogilag semmi köze nincs ahhoz, ami ezen a jobb sorsra érdemes provincián történik…” Barak László (Paraméter.sk)

ò  ARANYLÁZ ÉS KÖZÉRDEK – „Az állam mozgástere szűkülőben van; többnyire a külső hatásokhoz kénytelen alkalmazkodni, aminek ára van: sokszor az állampolgári jogok kárán vagy egyenesen ellenében kénytelen cselekedni…” Péter László (Transindex)

ò  Becsöngettek – „Taneszköz-támogatás közel ezer gyereknek iskolakezdés előtt. Tankönyvcsomag a magyar tagozatos kiselsősöknek, valamint még külön taneszköz-támogatás a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumától. Nyaralás, táborozás, számos szabadidős program a magyar tanintézmény tanulói részére, mindez ingyen. Mindezen erőfeszítések ellenére mégsem sikerül vonzóbbá tenni a magyar tannyelvű oktatást Horvátországban. Ezer általános iskolás és óvodás kap taneszköz- és oktatási támogatást évente. Azok is, akik csak anyanyelvápolásra járnak (ők teszik ki a támogatottak több mint a háromnegyedét). A támogatottak köréből mégis mindössze húszan iratkoztak be magyar általános iskolába, és mindössze tizenhárman magyar középiskolába. Szeptemberi első számunkban az iskolakezdésről írunk és az ezzel kapcsolatos problémákról. Természetesen kikértük a magyar iskolák igazgatóinak a véleményét az aggasztó helyzettel kapcsolatban. Leegyszerűsítve válaszaikat mindegyik azt mondta: a létszámcsökkenés arra vezethető vissza, hogy nincs gyerek, demográfiai okokra hivatkoznak. Második okként viszont egyöntetűen azt jelölték meg, hogy a szülők azért nem akarják magyar iskolába adni gyermeküket, mert akkor nem fog tudni érvényesülni, ugyanis nem tanulja meg az állam nyelvét. De miért nem?- tehetnénk fel a kérdést. Sehol nem említik például az iskola felelősségét e dologban. Tavaly ugyanezen okoknál fogva (a múlt tanévben még kevesebben iratkoztak magyar iskolába) kolléganőmmel elmentünk, hogy megnézzük, Pécsett mitől működik a horvát iskola? Vajon Magyarországon miért tudják vonzóvá tenni a horvát nyelvű oktatást nem csak a horvát nemzetiségű diákok számára, hisz rengeteg magyar is jár oda: közel négyszáz gyerek! Mit tudnak ők jobban, és mitől gondolják az ottani szülők, hogy az ő gyerekük érvényesülni tud, ugyanakkor az itteniek miért nem gondolkodnak ugyanígy?…” Kriják Krisztina (ÚMKÚ)

ò  Lépre csalt vészmadarak – „Robert Fico első és a jelenlegi második kormánya sem nevezhető vállalkozóbarátnak. Épp ellenkezőleg, a baloldali kabinet az elmúlt időszakban egy sor olyan döntést hozott, amelyek drasztikus mértékben rontották a vállalkozói környezetet…” Molnár Iván (Új Szó)

ò  Gáz – „Bajban vagyunk, ha el akarjuk dönteni: aggasztó-e, vagy megnyugtató, hogy a rendőrség beidézte kihallgatásra Berényi Józsefet. A tulajdonképpen névtelen (olvashatatlan aláírás) feljelentés szerint az MKP elnöke júliusban részt vett két olyan szlovákiai rendezvényen, ahol új magyar állampolgárokat avattak. Megindult a nyomozás, vagy mi a fene, kihallgatják az állítólagos érintetteket. Vagyis a hatóság nem alszik. Ha tehát holnap reggel úgy döntök, kávézás helyett inkább anonim feljelentést írok arról, hogy információim szerint Robert Kaliňák, Ivan Gašparovič, vagy éppen a veterán hokis Žigmund Pálffy nemrég részt vett néhány szenegáli menekült szlovák állampolgárrá avatásán, a rendőrség alighanem már hívja is kihallgatásra a felsorolt úriembereket. Mert hogy egyenlők vagyunk a törvény előtt, legalább is az alkotmány szerint, amit ugyan állandóan módosítani kell, de legalább van…” Veres István (Új Szó)

 

ò  Hogyan látjuk Európát? – „A legtöbb megkérdezett ember jónak látja Európa jövőjét, de Litvánia, Bulgária és Szerbia polgárai különösen optimisták e tekintetben. Mindeközben a spanyolok nem túl derűlátóak Európa jövőjével kapcsolatban, s hasonlóan gondolkodik a portugálok, a görögök és az olaszok legtöbbje is” – derült ki a legújabb Európai Lista elnevezésű felmérésből, amit a brüsszeli Goethe Intézet, Szerbiában pedig az azonos elnevezésű belgrádi szervezet végzett . Az eredmények szerint a magyarországiak, a franciák, a hollandok és a belgák tanúsítják a legkisebb optimizmust az európai jövővel szemben. A gazdasági válság és az eurozóna stabilitásával kapcsolatos viták ellenére az európai válaszadók elsősorban a kultúrát, a közösséget és az utazásokat látják kapcsolódási pontnak. A polgárok legtöbbje szerint Európa leginkább a demokrácia megteremtésével járult hozzá a világ kultúrájához, de sokan a klasszikus zenét és a nyomtatást látták a legfontosabbnak. Ebben a kérdésben a franciák az emberi jogokat, az olaszok a művészeteket, a szerbek pedig az irodalmat jelölték meg legjelentősebbnek. Az európai irodalom legmarkánsabb főszereplőjének a legtöbben Cervantes hősét, Don Quijotet mondták, viszont a legjelentősebb épület esetében nemzetiségenként mást jelöltek meg, de mégis az Eiffel-torony vezet, a szerbek kiemelkedő támogatásával. A görögöknek azonban az Akropolisz, az olaszoknak pedig a Kolosszeum a legfontosabb… (Vajdaságma.info)

 

 

 

 

 

 

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:

Prága/Pozsony, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – A Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd is kedvezően fogadta, hogy a szlovák alkotmánybíróság várhatóan az őszi hónapokban dönt a kettős állampolgársággal kapcsolatos képviselői beadványról.

 

„A tárgyalás időpontja még nem ismeretes, de tekintettel az előkészületek egészének helyzetére, az őszi hónapokban várható döntés az ügyben” – közölte Ivetta Macejková, a szlovák alkotmánybíróság elnöke csütörtökön.

Macejková közleményében jelezte, hogy a vasárnap Kassán, a szlovák alkotmánybíróság székháza előtt megtartott tüntetésre reagált. A résztvevők bírálták, hogy a taláros testület már hosszú ideje halogatja a döntést a szlovák parlament több mint 40 képviselője által aláírt állampolgársági beadvány ügyében.

„Úgy tűnik, hogy három évi erőfeszítésünk végre eredménnyel járt” – reagált Macejková bejelentésére Berényi József, az MKP elnöke Emlékeztetett: az MKP már 2011 szeptemberében Révkomáromban nagygyűlést szervezett a kettős állampolgárság támogatása érdekében, amelyet tavaly, illetve most vasárnap kassai tüntetés követett. A vasárnapi kassai megmozduláson Berényi József is felszólalt.

„Természetesen nem tudni, hogy milyen döntést hoz az alkotmánybíróság, kedvező, vagy kedvezőtlen lesz-e számunkra. Mindenképpen elértük azonban azt, hogy a döntés végre megszülessen. Bízom benne, hogy a testület a szlovák alkotmánynak megfelelően a polgárokat fogja védeni, s egy olyan jellegű döntés születik, amely eltörli a Fico-féle ellentörvényt” – nyilatkozta Berényi József az MTI tudósítójának.

„Ahhoz, hogy a beadvány megszülessen a Hídnak szlovák képviselőket is meg kellett győznie, így gyűlt össze több mint 40 aláírás, holott a szabályok szerint harmincra lett volna szükség” – mondta az MTI tudósítójának Bugár Béla, a Híd elnöke. Hozzátette: másfél éve levélben is megsürgette Macejkovát, hogy gyorsítsa fel a beadvány megtárgyalását. Macejková mostani közleményében a hosszú időt az ügy bonyolultságával magyarázta.

Az alkotmánybírósághoz 2011. szeptember 22-én eljuttatott beadványt a magyar-szlovák Híd, valamint a szlovák ellenzéki pártok parlamenti képviselői írták alá.

Bugár úgy véli: az alkotmánybíróság elnöke a közeli döntés jelzésével nagy valószínűséggel a vasárnapi kassai tüntetésre reagált, amelyet a civilek, Boldoghy Olivér és társai szerveztek, s amelyen a Hídon és az MKP-n kívül mások mellett még két szlovák parlamenti párt – Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokratikus Párt (SDKÚ-DS) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – is részt vett.

„Boldoghy Olivérrel egyeztetve szólítottam meg a két párt parlamenti frakcióját, s mindketten képviselőt küldtek a tüntetésre, akik ott fel is szólaltak. Ezek alapján úgy vélem, hogy az alkotmánybíróság elnöke most azért gyorsít a dolgokon, mert két szlovák párt is csatlakozott a követelésünkhöz” – jelentette ki Bugár.

Robert Fico első kormányának idején, 2010. júniusában a szlovák parlament a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva úgy módosította a szlovák állampolgársági törvényt, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát. Ennek alapján idén augusztus közepéig 591 személy veszítette el szlovák állampolgárságát. Legtöbben – 260-an – a cseh állampolgárság felvétele következtében. Magyar állampolgárság felvétele miatt 36 személy veszítette el szlovák állampolgárságát. Ûvissza

 

 

Budapest, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – A kormány támogatja a Konfuciusz Intézetek közép- és kelet-európai regionális oktatási centrumának létrehozását – olvasható a kormány erről szóló határozata a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

 

A kabinet egyetért azzal, hogy Budapest központtal nem anyanyelvi kínainyelv-tanároknak anyanyelvi tanárok által vezetett, kihelyezett kínainyelvtanár-képzéseket, egyéb szak- és továbbképzéseket tartsanak, illetve konferenciákat rendezzenek, amelyek egyben a kínai-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésében és erősítésében kiemelt szerepet játszanak.

A kormány felkérte a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy a központ megvalósításáért az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek 2014-től 2017 végéig évente 20 millió forint költségvetési támogatási forrást biztosítson.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár néhány héttel ezelőtt jelentette be a központ létrehozásának kezdeményezését, amikor Vang Fanggal, a Pekingi Vegyipari Egyetem rektorával közösen aláírta a miskolci Konfuciusz Intézet megnyitásáról szóló nyilatkozatot.

Az államtitkár akkor elmondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézete 2006 decemberében alakult, és a kínai nyelvoktatási tanácstól háromszor „kiváló” minősítést kapott.

Szegeden is működik Konfuciusz Intézet 2012 októbere óta, öt anyanyelvi oktatóval.

A Konfuciusz Intézetek világszerte letéteményesei a kínai nyelv oktatásának és a kínai kultúra megismertetésének – jelezte Szijjártó Péter. Ûvissza

 

 

Berlin, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – A német kormány hajlandó felülvizsgálni az Európai Bizottság jogköreit, és ésszerű felvetésnek tartja, hogy a brüsszeli bizottságtól nemzetállami szintre helyezzenek vissza egyes döntési jogosítványokat.

 

Steffen Seibert kormányszóvivő a Die Welt című lap online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, hogy meg kell vizsgálni „a szabályozási jogkörök nagymértékű koncentrációját” az Európai Bizottságnál.

Hozzátette: „értelmes gondolat” a kompetenciák visszatelepítése a tagállami kormányokhoz, és Németország nem zárkózik el, ha más tagállamok ilyen megfontolásokat emelnek napirendre. Megjegyezte: Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóan látja a helyzetet.

 

A brüszeli jogkörök esetleges megnyirbálásáról Angela Merkel kancellár is beszélt egy augusztusi interjúban, amellyel megnyitotta a választási kampányt. A német kormányfő azt mondta: lehetséges, hogy a „több Európa” gondolata úgy válhat valósággá, ha egyes jogkörök a közösségi szintről visszakerülnek a tagállamokhoz.

Ezt a kérdést a szeptember 22-ei parlamenti választás után Németországban is meg kell vitatni – tette hozzá a konzervatív politikus.

Steffen Seibert a Bloomberg-interjúban tett kijelentésének hátterét firtató kérdésre a Die Weltnek hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy Németország „összefogna bárkivel is Brüsszel ellen”. A német kormány álláspontja változatlan, továbbra is azt tartja fontosnak, hogy a közösség megvitassa, „miként működhetne az Európai Unió a legjobban”, és a berlini vezetés „konstruktív hozzáállással vesz részt ezekben a vitákban”.

A Bloomberg más német politikusokat is idézett. Michael Link külügyi államminiszter, a konzervatívok koalíciós társa, a liberális FDP politikusa úgy vélte: a bizottság „túlságosan kiterjesztett” szabályozási jogkörrel rendelkezik, Németország pedig azt szeretné, hogy a brüsszeli testület „az alapvető politikai területekre koncentrálna, mint például a belső piac és az energia”.

Markus Ferber, a konzervatív CSU európai parlamenti képviselője szerint Merkel – a testvérpárt CDU elnöke – a brüsszeli kompetenciák ügyében „hangnemet váltott”.

Törekvésének célja az, hogy Nagy-Britannia ne lépjen ki az Európai Unióból, az eszköz pedig az Európai Bizottság jogkörének csökkentése, ami megfelel a brit igényeknek és az euróövezeti integráció erősítésére irányuló német szándéknak is – mondta Markus Ferber. Ûvissza

 

 

Kecskemét, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – Közös kamarai vegyesvállalatot alapított az újvidéki, a szabadkai és a zombori regionális kamara, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – közölte a megyei kamara csütörtökön az MTI-vel.

 

A közlemény szerint a 14 millió forint jegyzett tőkével megalapított cégben a magyar tulajdoni hányad részaránya 33,5 százalék.

A vállalat célja a Bács-Kiskun megyei iparvállalatok európai uniós tapasztalatainak átadása a kamarák közreműködésével a szerb iparvállalatoknak, továbbá magyar technológiatranszfer megvalósítása a Vajdaság területén.     Kiemelt cél a gépipari, a mezőgazdasági feldolgozóipari és a logisztikai kapacitások modernizációja, különös tekintettel Szerbia közelgő csatlakozási felkészülésére.     A cég a Vajdaság területén „leszállópályát” épít ki a magyar tudás és tapasztalat felhasználásával az európai uniós előcsatlakozási források korszerű és hatékony felhasználásához a következő években.     A gazdasági társaság központja Újvidék, míg telephelyekkel rendelkezik minden alapítói székhelyen, így Kecskeméten is. Ûvissza

 

 

Brüsszel, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő csütörtökön üdvözölte a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában eddig elért eredményekről szóló európai bizottsági közleményt, valamint a további hatékony tagállami intézkedésekről szóló bizottsági javaslatcsomagot, de hangsúlyozta, hogy az uniós keretstratégia sikeréhez még számos alapvető hiányosságot kell orvosolni.

 

Az uniós végrehajtó testület dokumentumait várhatóan decemberben tűzi napirendre az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács.

Az eddigi eredményekről szóló áttekintésben Magyarországról szólva az Európai Bizottság kiemelte: az ország több területen is jelentős előrelépést tett a romák társadalmi befogadása terén, így például a hátrányos helyzetű mikrorégiókat célzó intézkedések révén.

Járóka Lívia – aki az EP-ben az európai romastratégia jelentéstevője – üdvözölte a tagállamokhoz intézett bizottsági észrevételeket, kritikákat és konkrét javaslatokat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: bár mindegyik szakpolitikai területen hoztak pozitív intézkedéseket a tagállamok, a roma közösségek szinte alig vesznek észre pozitív változást saját mindennapi életükben. Hangsúlyozta ezért, hogy a keretstratégia számos kezdeti hiányosságát és hibáját szükséges még orvosolni ahhoz, hogy a romatelepeken is érezhető javulás legyen az évtized végéig. A képviselő hiányolta a számszerű célok kitűzését, a tagállami tervek megfelelő finanszírozását, a roma közösségek és a civiltársadalom erőteljesebb bevonását, valamint a területi megközelítés markánsabb hangsúlyozását. Ûvissza

 

 

Készítette: Boér Krisztina

CEC ©  – Minden jog fenntartva

 

 

 

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:	– Nsz =	Népszabadság
	– MN =	Magyar Nemzet
	– MH =	Magyar Hírlap
	– Nszv =	Népszava
	– KMS =	Külhoni Magyar Sajtószolgálat
	– MaNcs =	Magyar Narancs
	– ÉS =	Élet és Irodalom
	– VH =	Vasárnapi Hírek
	– Vg =	Világgazdaság
	– Ng =	Napi Gazdaság
	– MR =	Magyar Rádió
	– NYEST=	Nyelv és Tudomány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Románia	Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap, Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Szlovákia	Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Szerbia	Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Horvátország	Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Szlovénia	Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Ukrajna	Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Ausztria	Bécsi Napló