Felforgatta a regionális erőviszonyokat az egyiptomi válság
Két hónapja annak, hogy a hadsereg a „nép akaratának” eleget téve eltávolította a hatalomból Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét. A véres összecsapásokkal, majd iszlamisták százainak megölésével és bebörtönzésével kísért politikai fordulat azonban nemcsak az észak-afrikai országban változtatta meg az erőviszonyokat, hanem az egész arab térségben is – mutatott rá elemzésében a Le Monde című francia napilap.
A Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi távozása az államfői székből a régió országai közül a legnagyobb arculcsapást az iszlamista mozgalmat – a perzsa-öbölbeli államok közül egyedüliként – támogató Katarnak jelentette. Az arab tavasz beköszöntével megindult folyamatok láttán a kis emírség ugyanis azzal számolt, hogy a térségben a belátható jövőben a politikai iszlám lesz a meghatározó. Doha ezen feltevése alapján a rezsimváltásokban aktívan részt vevő Muzulmán Testvériség különböző csoportjainak felkarolása mellett döntött Egyiptomtól, a legnépesebb arab országtól kezdve Líbián át Tunéziáig. A befektetett energia megtérülni látszott, hiszen Katart megfigyelők már az arab világ új hatalmaként emlegették. Az emírség csillaga az egyiptomi fejlemények nyomán azonban máris leáldozóban van – írja a lap.
A július 3-i kairói történések másik nagy vesztese a török kormányfő, aki több mint tíz éve tartó uralmát éppen a politikai iszlám sikertörténeteként igyekszik feltüntetni. Így azután Recep Tayyip Erdogan élesen bírálta az egyiptomi hadsereg iszlamisták elleni erőteljes fellépését, és válaszul visszahívta kairói nagykövetét. A török miniszterelnök még annak a véleményének is hangot adott, hogy Izrael áll Mohamed Murszi eltávolítása mögött.
Kedvezőtlenül érintette az észak-afrikai országban bekövetkezett fordulat a Gázai övezetet irányító Hamász szélsőséges mozgalmat is, amely Murszi személyében egy nagyon fontos szövetségest veszített el.
Tunéziában a hatalmon lévő en-Nahda párt szintén nem nézi jó szemmel az egyiptomi eseményeket, és azoknak az országon belüli megismétlődésétől fél a két ellenzéki politikus meggyilkolása óta tartó belpolitikai válság közepette.
Augusztus közepén Marokkóban a testvériséghez közel álló Igazság és Fejlődés Pártja (PJD) vezette kormány felhívására a fővárosban, Rabatban tízezren vonultak utcára az egyiptomi hadsereg lépése ellen tiltakozva. Mindeközben viszont a királyi palota örömmel konstatálta az egyiptomi iszlamisták elhallgattatását.
Murszi elűzésének hírén a szaúdi királyság örvendezhetett a legjobban, amely a régióban betöltött vezető szerepének elvesztésétől tartva az arab tavasz kezdete óta távol tartotta magát a Muzulmán Testvériségtől. A hosszú időn át a mozgalom védelmezőjeként ismert Rijád azután szakított az iszlamistákkal, hogy azok Szaddám Huszein volt iraki diktátor pártját fogták Kuvait 1990-es megszállásakor. Szaúd-Arábiának a vallási alapú mozgalommal szembeni ellenséges viszonyulását jól példázza, hogy Abdallah bin Abdel-Aziz király nemrég támogatásáról biztosította az egyiptomi népet „a terrorizmus elleni bátor küzdelmükben”. A sivatagi királyság vezetői a legutóbbi változások üdvözléseképpen 5 milliárd dollárt (1 dollár = 227,40 forint) ígértek az új egyiptomi kormánynak.
A francia lap felhívta a figyelmet arra, hogy Mohamed Murszi eltávolítása kedvez a polgárháborúba süllyedt szíriai rezsimnek is, hiszen az új kairói vezetés ugyanazt a terrorizmus ellenes retorikát használja az iszlamisták elleni fellépésekor, amelyről 2011 márciusa óta Bassár el-Aszad szíriai elnök is beszél.
Miközben az egyiptomi puccsot látva a régió egyik fele nyíltan örül, a másik meg hangosan bosszankodik, az észak-afrikai országgal szomszédos Izrael a hallgatást választotta – írta a Le Monde. A francia újság szerint az izraeli hatóságok most mindenekelőtt arra törekednek, hogy lehetőleg ne szélesedjen ki a „drónügy”, amely csak tovább táplálta az egyiptomi iszlamisták hadsereg elleni haragját. Augusztus 9-én egy pilóta nélküli izraeli repülőgép (drón) ugyanis egybehangzó források szerint a Sínai-félszigeten, egyiptomi területen halálos csapást mért öt iszlamistára. A francia és brit hírügynökségek azt jelentették, a légitámadás arról tanúskodik, hogy feltehetően új szintre emelkedett az izraeli-egyiptomi együttműködés Mohamed Murszi iszlamista elnök július 3-i megbuktatása óta. Az egyiptomi hadsereg határozottan cáfolta az izraeli dróntámadásról szóló híreket.
Josszi Melman izraeli katonai elemző szerint a zsidó állam most azért „lobbizik”, hogy szövetségesei, mindenekelőtt az Egyesült Államok, enyhítsék az egyiptomi hadsereggel szembeni bírálatokat. Washington az észak-afrikai ország katonasága által augusztusban a Murszi-párti tüntetők ellen végrehajtott, több száz emberéletet követelő vérontásra válaszul lemondta a kétévente megtartott amerikai-egyiptomi közös hadgyakorlatot, ezenkívül a Fehér Ház megkezdte az Egyiptomnak nyújtott, évi 1,5 milliárd dolláros gazdasági és katonai segély felülvizsgálatát is.
Melman szerint Izrael szempontjából óriási a tét: az izraeli kormány úgy véli ugyanis, hogy az egyiptomi hadsereg amerikai támogatása alapvető eleme az 1979-es izraeli-egyiptomi békemegállapodásnak, és a segélyek befagyasztásának Izrael lenne a „másodlagos áldozata”.
