Megjelent a MúzeumCafé 36. száma
Mravik László mûvészettörténész a restitúció problémáiról, Galambos Ádám evangélikus teológushallgató-kurátor elmaradt 20. századi bocsánatkérésekrõl; mozgófilmek múzeumi bemutatásának módjairól és a múlt századfordulón az Országos Képtár gyûjteményébõl vidéki városokba kölcsönadott mûtárgyak sorsáról; a megyei múzeumok utódintézményei gyûjteményeinek tulajdonjogi és nyilvántartási kérdéseirõl és szárnyasoltárok költöztetésének technikai megoldásairól; a jeruzsálemi Izrael Múzeumról és a pannonhalmi Bencés Apátságról – minderrõl és még még sok minden másról a most megjelent új MúzeumCaféban.
A címlapon ezúttal Kõnig Frigyes Murány váráról készített rajza utal a lap súlyponti témájára, a hazai várak, vármúzeumok helyzetére. A szokásos bevezetõ színes-képes hírcsokor, valamint a kiállítás-, honlap- és könyvajánló után a Múzeumguide rovat Amszterdamba, a tavaly megnyílt új EYE filmmúzeumba kalauzol, ahol a szerzõ egy Oskar Fischinger-kiállítás kapcsán arról elmélkedik, hogy milyen módjai lehetnek egy múzeumban a képzõmûvészeti mozgóképek bemutatásának. A Disputában a mosonmagyaróvári Hanság, a székesfehérvári Szent István, a salgótarjáni Dornyai Béla és a túrkevei Finta Múzeum igazgatója mondja el, hogy szerintük hogyan kellene megnyugtatóan megoldani a megyei múzeumok utódintézményeiben a gyûjtemények tulajdonjogi kérdéseit, illetve a nyilvántartások változásainak problémáit.
A Mûhelyben új sorozat indul: az egykori Országos Képtárból a múlt századforduló idején vidéki városokba kikölcsönzött mûtárgyak történetét követi végi Murádin Jenõ erdélyi mûvészettörténész; az elsõ írás a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeumba került mûvek sorsát foglalja össze. A tiszadobi Andrássy-kastély ebédlõjének berendezését Rippl-Rónai József tervezte; ezúttal a restaurátor az üvegablak és az üvegmennyezet rekonstrukciójának nehézségeit meséli el. A Szépmûvészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria újbóli szervezeti összeolvadása kapcsán sok aggódó szó esett a jelenleg a Budai Várban lévõ szárnyasoltárok majdani költöztetésérõl; a lap most egy belgiumi példával mutat be egy sikeres megoldást. Végül a Miskolci GalériaNagy Kunszt programját ismerhetik meg az olvasók, amelyben kortárs mûvészek munkáit használják fel egy különleges múzeumpedagógiai kísérletben.
A Posztamensben határon inneni és túli magyar várak példáin keresztül bontakozik ki a múltban fontos hadi szerepet játszott erõdítmények mai kulturális felhasználásának sokszínû lehetõsége. A Múzeumnegyedben elõször a jeruzsálemi Izrael Múzeum változatos gyûjteményeit és az intézmény mûködési kereteit lehet megismerni, onnan a szentendrei felújított Pajor-kúriába, az ezen a helyen újonnan megnyílt Ferenczy Múzeumba vezet az út, végül pedig a pannonhalmi Bencés Fõapátság gazdag gyûjteményeiben lehet sétát tenni, megismerve az ezeréves emlékek 21. századi bemutatási formáit.
A Múzeumõrben Mravik László, a restitúció legnagyobb hazai szakérõje beszél a kérdés történetérõl és megoldásának sokféle buktatójáról; Denis Coutagne, az aix-en-province-i Granet Múzeum volt igazgatója, a Cézanne Társaság elnöke visszatekint a festõ budapesti kiállítására; Kovács Ida, a Petõfi Irodalmi Múzeum Mûvészeti tárának vezetõje kedvenc kiállításairól és bennük kedvenc „kis vackai”-ról mesél; végül pedig Galambos Ádám evangélikus teológushallgató, az Ámos Imre és a 20. század címû kiállítás-sorozat kurátora mondja el véleményét mûvészet és etika kapcsolatáról, valamint az elmulasztott bocsánatkérésrõl. A lapot szokás szerint minden anyagának angol nyelvû összefoglalói zárják.
A többszörös hazai és nemzetközi dizájndíjas MúzeumCafé legújabb száma kapható az Inmedio és a Relay kiemelt újságos boltjaiban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a múzeumshopokban.
