Miképpen kezeli az EU és a tagállamok a migrációval kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket? A Bizottság ma közzétett jelentése, amely a bevándorlás és a menekültügy terén 2012-ben és 2013 elején bekövetkezett fejleményeket elemzi, koherensebb uniós válaszadásra szólít fel.
Mindez magában foglalja a megfelelően irányított legális bevándorlást és az integrációs politikákat, valamint az utasforgalom korszerűbb és hatékonyabb kezelését az Unió külső határain. Emellett szükség van az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozására és az illegális migráció jobb kezelésére, biztosítva ugyanakkor a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogainak védelmét.
„A közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának küszöbén állunk, amely biztosítja a legkiszolgáltatottabbak védelmét és a velük vállalt szolidaritást. Sokan közülük magasan képzettek, akik számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy új hazájukban teljes mértékben kihasználhassák tehetségüket. Ugyanez érvényes a migránsok más csoportjaira is” – nyilatkozta Cecilia Malmström, uniós belügyekért felelős biztos. „A migráció vonatkozásában alkalmazandó megközelítési módnak tükröznie kell a közös prioritásokat és a jövőbeli igényeket is. Előretekintő szakpolitikákra és politikai vezetésre van szükség ahhoz, hogy a migráció dinamikusan ösztönözze a növekedést és a fejlődést”– tette hozzá.
Migráció, mint a növekedés eszköze
Európa nemsokára érezni fogja a népesség elöregedése és a munkaerő csökkenése okozta hatásokat. Már ma, a magas munkanélküliség ellenére is megközelítőleg 2 millió betöltetlen álláshely van szerte az Unióban, többek között az egészségügy, az informatikai és kommunikációs technológia, a műszaki tudományok, a kereskedelem és a pénzügy ágazatában. Ugyan a bevándorlás nem jelent kizárólagos megoldást a meglévő készséghiányok betöltésére, mégis mindenképpen része az uniós gazdasági növekedési stratégiát támogató közös megoldásnak.
Az olyan uniós migrációs jogszabályok – mint például a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás esetén a harmadik országbeli állampolgárok belépését és tartózkodását lehetővé tevő kékkártya irányelv – vonzerőt jelentenek a migránsok egyes kategóriái számára. A vállalaton belül áthelyezett személyekről és az idényjellegű munkavállalásról szóló irányelvekre vonatkozó tárgyalások terén 2012-ben előrelépés történt, azonban további erőfeszítésekre van szükség az Európai Parlament és a Tanács részéről a jóváhagyás érdekében.
A Bizottság gyors előrelépést remél a tanulmányi vagy kutatási célból, illetve más csereprogram keretében az EU-ba látogató harmadik országok polgáraira vonatkozó világos és konzisztensebb szabályokra irányuló javaslat terén is.
Legelsősorban valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy hatályban legyenek az integrációt segítő hatékony intézkedések. A migránsoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy egy olyan közegben tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, ahol alapvető jogaikat teljes mértékben tiszteletben tartják, és ahol hozzájárulhatnak társadalmunk jólétéhez. A harmadik országbeli állampolgárok számára bizonyos egyenlő jogokat adó, összevont engedélyről szóló irányelv helyes végrehajtása szintén nagy jelentőséggel bír majd.
A nemzetközi védelem előtt álló kihívásoknak való megfelelés
A védelmet kérők fogadására vonatkozó új szabályok és normák elfogadásával az EU közelebb került a védelem és szolidaritás közös területének a legkiszolgáltatottabbak számára való kialakításához. Nagy erőfeszítéseket kell tenni a jogszabályok végrehajtása és e közös rendszer kellő és egységes működése terén.
2013-ban a Bizottság tervezi többek között az Európai Menekültügyi Támogató Hivatalon keresztüli gyakorlati együttműködés, valamint az Unión belüli szolidaritás (például Görögországgal a szíriai menekültek, valamint a nemzetközi védelemben részesülők Unión belüli áthelyezése tekintetében) további támogatását.
A szolidaritás nem korlátozódhat az EU határain belülre. 2012-ben az Európai Menekültügyi Alap keretében létrejött a közös uniós letelepítési program. A tagállamok első ízben jutottak megállapodásra a konkrét közös uniós letelepítési prioritások jegyzéke tekintetében. E rendszer keretében a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2013-ban 3 962 menekült áttelepítésére törekszenek majd (összevetve a 2012-re vállalt 3 083 letelepítési hellyel). Az Unió 2014-től kezdődő áttelepítési programjának főbb vonalairól az új Menekültügyi és Migrációs Alap keretében folynak tárgyalások. A Bizottság célja, hogy több nemzeti letelepedési program jöjjön létre, valamint bővíteni kívánja a már meglévő programokat.
2012-ben jelentős előrelépés történt az emberkereskedelem felszámolása, valamint az EU-ba folyamatosan érkező, kísérő nélküli kiskorúak védelmének biztosítása terén.
Az EU szakpolitikai válasza a migrációs nyomásokra
Az illegális migráció visszaszorításának koherens megközelítése a hiteles legális migrációs és mobilitási politika előfeltétele.
2012 végéig Izland kivételével valamennyi a visszatérési irányelv által kötelezett állam1 értesítette a Bizottságot az irányelv teljes átültetéséről. Az Unióban nemsokára közös visszatérési szabványok lesznek érvényben, amelyek teljes mértékig tiszteletben tartják az alapvető jogokat. A Bizottság – várhatóan 2013 decemberében – a visszatérésről szóló közleményt tesz majd közzé. Emellett biztosítani fogja, hogy valamennyi tagállam megfelelően végrehajtsa a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelvet.
A Bizottság továbbra is azon fog munkálkodni, hogy az alapvető jogokat beillessze az uniós határigazgatási tevékenységekbe. Ezzel összefüggésben az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) életmentő eszköznek bizonyulhat azáltal, hogy elősegíti a kis hajók észlelését és nyomon követését. A Bizottság ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy hivatalosan állapodjanak meg arról a javaslatról, amely az EUROSUR-t 2013 végére működésbe állítaná.
Intelligensebb vízum- és határellenőrzés a növekedés érdekében
A harmadik országbeli állampolgárok határátlépésének javítása további módja annak, hogy az Unió vonzóbb célponttá váljon.
A Bizottság javaslatokat terjesztett elő az EU-ba utazó külföldiek esetében alkalmazott határellenőrzési eljárások elősegítése és megerősítése tekintetében (az intelligens határellenőrzésről szóló csomag. Javasolni fogja továbbá, hogy vízumpolitikánk elősegítse a gazdasági növekedést és a kulturális cserét azáltal, hogy megkönnyíti a jogszerűen utazók, például üzletemberek, turisták, diákok és fiatalok utazását.
A migrációról szóló nemzetközi párbeszéd elmélyítése
A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés 2011-es közzétételét követően 2012-ben intenzívebbé váltak a párbeszédek mind nemzetközi szinten, mind pedig a kétoldalú megállapodások kidolgozása terén (Marokkóval mobilitási partnerség megkötésére került sor.
A év folyamán a Bizottság elfogadja a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés végrehajtásáról szóló jelentést, amely az uniós migrációs politika külső dimenziójára összpontosít. A Bizottság nemrégiben előterjesztette véleményét azzal kapcsolatban, hogy a migráció és a mobilitás miként járulhat hozzá a fejlődéshez, és a világszintű együttműködést miként lehet e téren megerősíteni.
Az éves bevándorlási és menekültügyi jelentéseket az Európai Tanácsnak a 2008. évi Bevándorlási és Menekültügyi Paktum elfogadásakor tett kérelme nyomán készítik el.
A negyedik jelentés kiemeli egyrészt azokat a fő előrelépéseket, amelyek 2012-ben az e területeken jelentkező kihívásokat kezelték, másrészt az uniós migrációs helyzet kulcsfontosságú számadatait. A jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum átfogó tényszerű áttekintést nyújt mind az uniós, mind a nemzeti szinten tett lépésekről.
Néhány kulcsfontosságú számadat:
- Az Eurostat adatai szerint 2012. január 1-jén az EU összlakossága 503,7 millió volt, ami 2011-hez képes 1,3 milliós növekedést jelent.
- Az EU munkaképes korú (15–64 év közötti) lakossága 2012-ben 335,4 millió fő volt, amely szám a következő 50 év során csökkenni fog: 2060-ra várhatóan 290,6 millió főre.
- Az egy keresőre jutó időskori eltartottak aránya 2012-ben 26,8% volt, és a várakozások szerint 2060-ra 52,6%-ra, azaz jelentős mértékben emelkedik.
- Az EU-ban élő 20,7 millió harmadik országbeli állampolgár az EU népességének 4,1%-át teszi ki.
- A harmadik országbeli állampolgárok számára első alkalommal kiállított tartózkodási engedélyek száma 2011-ben megközelítőleg 2,5 millió volt.
- 2011-hez képest 2012-ben 9,7%-kal nőtt az összes menedékjog iránt benyújtott kérelmek száma, amely így éppen meghaladta a 330 000 kérelmet, jóval elmaradva a 2001-ben rögzített csúcsértéktől (425 000).
Forrás: Europa.eu Sajtóközlemény
