Orbán: Tegyük Magyarországot a tudás földjévé!

Orbán Viktor beszédében felidézte a Time magazin összeállítását, melyben a XX. század száz legjelentősebb tudósáról emlékeztek meg, köztük Erdős Pál matematikusról. Erdős Pál zsenialitása legalább annyi világhírt hozott a magyar leleményességnek, mint Puskás Öcsi pazar góljai – fűzte hozzá a kormányfő. Mint mondta, a tudós azért juthatott olyan messzire, mert rendelkezett a fontos problémák meglátásának képességével, és képes volt felismerni és megnevezni, hogy hol rejlenek a valódi kérdések. A nagy koponyákat mindig ugyanaz a nyughatatlanság viszi előre, a mindenkit foglalkoztató kérdés: miért – jelentette ki, megjegyezve, ez a hajthatatlan kíváncsiság a világmotor üzemanyaga, a tudósok bátorsága hajtja előre a világ kerekét.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy az unió adja a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, és az EU költi el a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Az unió tagállamainak adóssága 11 milliárd euró, az éves adósságterhe 2000 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy minden évben 400 milliárdnyi új adósság jön létre, tehát naponta 1,2 milliárd eurónyi új adósság keletkezik abban a gazdasági közösségben, ahová mi tartozunk – mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy a kontinensünk biológiailag sem képes önmagát fenntartani. Világosan láthatjuk, nagy változások előtt állunk – szögezte le.

Európa nem maradhat úgy, ahogy van, és többé sohasem lesz olyan, mint amilyen a válság előtt volt – hangsúlyozta. Orbán Viktor úgy fogalmazott, azokban a bizonytalan időkben, amikor úgy érezzük, hogy kifogytunk a lehetőségekből, mindig megnő azok jelentősége, akik kíváncsisággal fürkészik az életet, mert azt akarják meglátni benne, amit előttük még soha senki. Hiszen a világ mindig több, mint amennyit éppen látunk vagy ismerünk belőle, ezért a kíváncsiságától hajtott ember mindig kész arra, hogy új kérdéseket tegyen fel, és új válaszokat találjon – jelentette ki, hozzátéve, régen volt ilyen emberekre akkora szükség, mint napjainkban.

Mi, magyarok, ezen a területen ma sem állunk rosszul; az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példáinak – szögezte le, példaként említve több jeles világhírű magyar tudóst is. Szavai szerint a magyar tudomány szelleme és géniusza él.

„Köszönet azoknak, akikre büszkék lehetünk”

A miniszterelnök kiemelte, elismeréssel kell szólni számos olyan kezdeményezésről, amelyeket az elmúlt években az MTA indított el. Azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy az Európai Kutatási Tanács versenypályázatain a közép-európai országok közül a magyar kutatók nyerik el a legtöbb díjat. Köszönet azoknak, akikre büszkék lehetünk, és akik büszkévé tesznek minket – folytatta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott, manapság „késhegyre menő verseny folyik” a legjobb tudósokért. A kormányfő hozzátette, ebben a versenyben akkor érhetünk el sikereket, ha egyfajta „tudományos merkantilizmus szellemében képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”.

Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy a legjobb magyar koponyák magyar földön boldoguljanak. Egy nemzet sikerességét nemcsak a gazdasági mutatók bizonyítják, hanem az is, mennyire tudja megtartani legkiválóbb elméit, képes-e számukra valódi lehetőségeket, megfelelő szellemi közeget, közösséget biztosítani – mondta Orbán Viktor, aki üdvözölte a Pálinkás József által elindított Lendület-programot, amelyről azt mondta: nemzetgazdasági szempontból is „felbecsülhetetlen reményekkel és eredményekkel kecsegtet”.

A miniszterelnök szerint az MTA-t tisztelet és elismerés illeti azért is, mert elindította azt a szerkezeti-megújítási folyamatot, amelyet a kiválóság elve, a tudományos teljesítmény ösztönzése, a hatékonyság és a következetesség határoz meg. Úgy folytatta, a kutatásra és fejlesztésre irányul programok biztató jövőt ígérnek Magyarország számára Európában és a nagyvilágban egyaránt.

Rajtunk múlik a siker

Orbán Viktor elmondása szerint minket, magyarokat az a vágy tüzel, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Az a cél visz minket előre, hogy a magyarok politikai közössége, a magyar nemzet újra az őt megillető helyre kerüljön, a sikeres nemzetek közé. Munkál bennünk egy érzés, hogy szorgalmunk, teljesítményünk, intelligenciánk, a világ jobbik részéhez való hozzájárulásunk alapján nekünk, magyaroknak előbbre kellene tartanunk, jobb minőségű élet illetne meg bennünket – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, ez az igazságérzet éltetett minket a nyolcvanas évek második felében, amikor azt hittük, „kiszabadulva a diktatúra vasmarkából, helyrebillen a világ rendje a magyarok számára is”. Nemcsak az derült ki, hogy a kommunizmus pusztításait nem lehet könnyen kiheverni, hanem az is, hogy a szabad világ kapui sem tárulnak ki automatikusan – mutatott rá a miniszterelnök.

Orbán Viktor kitért rá, ezt követően abban hittünk, hogy „majd Európa segít nekünk”, ezért az unióhoz való csatlakozásunk után joggal reménykedhettünk abban, hogy Európa rokonszenve és támogatása előre viszi majd a magyarok ügyét. Ez a gondolat is illúziónak bizonyult. Európának épp elég gondja-baja van, a magyarok nélkül is. A kontinens minden erejét leköti, hogy kezelni tudja annak súlyos következményeit, hogy elvesztette gyökereit, és homályba vesznek eredeti eszméi – állapította meg a kormányfő, aki szerint ideje, hogy megértsük, nekünk, magyaroknak magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban.

Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg, ezt a munkát senki sem fogja elvégezni helyettünk. Csak és kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e, vagy leszakadunk a nemzetek versenyében, ezért a kormányzat hiánytalanul megteremti az önök munkájának feltételeit – intézte szavait a jelenlévőkhöz Orbán Viktor. Elmondta, még az idén átadják Wigner kutatóközpontot, amely mintegy 8,5 milliárd, valamint a Természettudományi Kutatóközpontot, amely 9,5 milliárd forintos beruházás.

Orbán Viktor kitért rá, Pálinkás Józseffel megállapodtak abban, hogy létrehozzák a Bölcsész és Társadalomtudományi Kutatóközpontot, mintegy 8 milliárd forintért. Ha ezt is sikerül megvalósítanunk, azt mondhatjuk, hogy XXI. századi infrastruktúrája lesz a Magyar Tudományos Akadémiának – jelentette ki a kormányfő, aki hangsúlyozta, mindezt egy „tektonikus erejű gazdasági válság idején sikerül teljesítenie Magyarországnak”.

„Mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét”

Önöktől, magyar tudósoktól azt kérem, álljanak ki a magyar ügy mellett, segítsenek megtalálni méltó helyünket a világban, hogy Magyarország újra az erős és sikeres nemzetek közé emelkedhessen. Azt kérem önöktől, hogy keresve azt, ami még feltáratlan, újabb és újabb inspirációkkal segítsék munkánkat, hogy új és sikeres utakat nyithassunk meg a magyarok előtt. Azt kérem az akadémiától, hogy tegyük Magyarországot a tudás földjévé – mondta Orbán Viktor, akinek meggyőződése szerint, ha ez a cél nem teljesül, „akkor ebben, a régi világ tartópilléreit megrengető, nagy átrendeződésben mi, magyarok nem fogunk nyerni”.

Mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét, hogy ebből a válságból győztesen kerülhessünk ki – zárta szavait a kormányfő.