Halljad Izrael 2013.03.22

Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos

A beszélgetést pénteken 13:30-tól hallhatják a Kossuth Rádióban.

Március 22-én pénteken délután fél kettőkor a szerkesztő-műsorvezető Breuer Péter jelentkezik a Halljad Izrael adásával.

 Hallgassa meg!

BP: Stúdiónk vendége Izrael Állam nagykövete Magyarországon, Ilan Mor.

IM: Szép jó napot.

BP: Szabadság, függetlenség, új kormány, amerikai elnök Izraelben. Mit jelent Önnek a szabadság?

IM: A szabadság elsősorban a tudatos, független választást jelenti számomra alternatívák között, kényszer nélkül. A szabadság számomra azt jelenti, hogy olyan országban élhetek, ahol szabadon fejezhetem ki a véleményemet, anélkül, hogy valaki emiatt meg akarjon félemlíteni, vagy kényszeríteni szeretne. A szabadság számomra egy olyan országot létrehozni, ami független, pluralista és demokratikus, ami az „élni és élni hagyni” elv alapján létezik.

BP: Az Egyiptomból való kivonulás is a „Izrael népének Szabadsága” témái közé tartozik?

IM: Hét persze, hiszen meg van írva, „rabszolgasorsból lettünk szabadok”. Tehát szabadok lettünk. Ennek ellenére, a problémák is valahol itt kezdődtek el. Onnantól kezdve, hogy az ember úgymond szabad, el kell döntenie, hogy mihez kezd ezzel a szabadsággal. Egyéni emberként meg kell határoznunk, hogy hogyan fogjuk életünket élni ebben a „szabadságban”, nemzetként pedig el kell dönteni, hogy a diktatúra vagy a demokrácia irányába megyünk el. A szabadság önmagában pozitív dolog, de nem elegendő. El kell dönteni, hogy mihez kezdünk vele. Véleményem szerint Izrael népe, hosszú történelme során több irányt is váltott, de végül 2000 év után újjáépítettük a zsidó nép hazáját, és az egyben zsidó és demokratikus ország mellett tettük le a voksunkat. Demokratikus, és zsidó. Számomra ez a szabadság.

BP: Akkor egy kis számmisztika mit mond Önnek a 19-es,33-as és a 4-es szám?

IM: A 19. Kneszet, azaz az Izraeli Parlament, a 33. kormány, Netanjahu miniszterelnök harmadik ciklusa. Egyébként a kormányban jelenleg 4 nő található, mondhatni sajnos, bár előrelépés az előző, azaz a 18. Kneszethez képest, amikor csak 3 női képviselő volt.

BP: Álljunk meg egy pillanatra. Ön ugyan egy demokratikus államból jön, de mégis csak a Közel-Keletről, ahol szomszédjai talán egy kicsit kevésbé minősülnek demokráciáknak. Tud arról, hogy azokban a kormányokban szolgálnak-e nők?

IM: Szerintem nem hasonlíthatjuk össze a dolgokat, minden tiszteletem a szomszédjainké, és nem szeretném becsmérelni őket, de két különböző dologról beszélünk. Izrael a demokráciába született és abban is él, egyben őrzi is, az alapján a meghatározás alapján, amit a demokrácia Önnek, nekem és a hallgatóknak is jelent. A körülöttünk lévő országokban pedig a politikai rendszerek mások, legyenek azok művik vagy sem. Kétség sem fér hozzá, hogy ha abból a szempontból vizsgáljuk a Közel-Keletet, hogy melyik része demokratikus, akkor Izrael úgymond egy luxuslakás a dzsungel közepén.

BP: Míg itt beszélgetünk, látom a képernyőn, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke éppen a
Tel-Aviv melletti Ben Gurion repülőtéren száll le, ez Önnek mit jelent?

IM: Büszke vagyok, hogy egy olyan kis országnak, mint Izraelnek, olyan jó, erős és hatalmas barátja van, mint Amerika. És szerintem minden zsidó, akár Izraelben, akár a Galutban él, büszkeséget kell, hogy érezzen. Másfelől pedig biztonságban kell éreznie magát, hogy a zsidó nép és ország oldalán ott áll az USA. A konspirációs elméletek terjesztőire nem szabad odafigyelni, akik arról beszélnek, hogy Amerikának és Izraelnek milyen ereje van a világban, ez butaság. Egy bátor kapcsolatot ez Izrael és az amerikai nép között. A héten jelent meg egy közvélemény-kutatás, mely szerint az amerikaiak 66% támogatna egy Irán ellen folytatott katonai akciót. Emellett a népesség több mint 50% Izrael párti, és kevesebb, mint 10% áll a Palesztinok mellett. Az évek során Izrael hatalmas pénzügyi, morális és biztonságügyi segítséget kapott Amerikától, és ha ez nem barátság, akkor mi?

BP: Megérkezik az USA elnöke a repülőtérre, és nagyon sok a fegyver. Nem is akármilyen fegyver, hanem olyan, amely részben az izraeli katonai fegyveriparból származik. Az állam elnöke és miniszterelnöke egy ajándékkal kedveskedik az amerikai elnöknek. Talán valami új technológiát, vagy információt?

IM: Természetes, hogy a barátság nem csupán pénzügyi és katonai adományok formájában jelenik meg, hanem az együttműködésben is, ami elsősorban technológia alapú. A kettőnk tapasztalatai elképesztő eredményekhez vezet, mint például Vaskupola, amit az amerikai elnök rögtön leszállás után fog megvizsgálni.

BP: És biztonságban fogja magát érezni?

IM: Mindentől függetlenül is biztonságban érezheti magát, de amikor megálltja az Vaskupolát, akkor tudni fogja milyen mértékű az amerikai segítség Izrael állama és népe biztonságának ügyében, hiszen ez egy Izraeli ötlet és fejlesztés, amerikai finanszírozással, elvégre az amerikai érdekeket is szolgálja. Netanjahu ajándéka egy jeruzsálemi kő, benne egy számítógépes chip. Hiszen mi tudná ennél jobban kifejezni a múltat és a jövőt. Múlt, mert Jeruzsálem rejti a gyökereinket, a jövőnk pedig a technológiában rejlik. Szerintem remek ajándék. Alapvetően boldogok vagyunk, hogy ellátogat hozzánk, és ez az első látogatása Amerikán kívülre mióta megkezdte második elnökségét. Lesz miről beszélgetni, mint a szír, az iráni meg a palesztin helyzetek, és ha nem is értünk mindenben egyet, ez családon belül marad, az meg előfordulhat.

BP: Nagykövet Úr, megemlítette a szíriai helyzetet. Izraeltől pár szár kilométerre, északra az úgymond „nem-tiszta” fegyvereket használtak.

IM: Igaz, én még nem láttam a bizonyítékokat, de vannak olyan tanúvallomások, melyek szerint az Asszad diktatúrája alatt szolgáló szír hadsereg saját polgárai ellen használt vegyi fegyvereket. Nem mondhatom, hogy meg vagyok lepve, hiszen köztudott, hogy Szíriának nem-konvencionális, azaz vegyi és biológiai fegyverzete van, a Közel-Keleten a legnagyobb, világszerte pedig második-harmadik. Mindig attól féltünk, hogy a polgár-háborúban ezt használni is fogja. El is jött ez a pillanat, amikor irracionális kezekbe kerül vegyi fegyver, Asszad kezébe, aki ezeket Ítélet Napja fegyverként használhatja.

BP. : Akkor most pár mondatot az izraeli-magyar kapcsolatokról.

IM: A kapcsolat erős, fejlődik is. Én részemről mindent megteszek a nagykövetségen szolgáló csapatommal együtt, hogy minden téren előrébb mozdítsuk ezeket a kapcsolatokat, nem csak a politikai szállakat, hanem az oktatás és kultúra témáit is, illetve a gazdaság, a tudomány, a kutatás, a középiskolák és egyetemek közti együttműködéseket is. Rendkívül elégedett vagyok itt Budapesten, és haza sem szándékozom menni a közeljövőben. Megragadnám ezt az alkalmat, hogy kóser, kellemes Szabadság Ünnepet kívánjak minden hallgatónak, ne feledjük, hogy Izraelben ott a zsidó nép országa, ami fő biztosítéka a zsidó népnek a Galutban is. Folytassuk a párbeszédet és az egymáshoz való közeledést, a nagykövetség minden kérdésre és kérésre rendelkezésre áll, írhatnak is nekünk, a párbeszéd meg folytatódni fog. Boldog és kóser ünnepet kívánok.