Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország részleteikben ismertették már korábban közölt javaslataikat Iránnal hétfői isztambuli találkozójukon az iráni nukleáris programról szóló tárgyalássorozat keretében – közölte a nagyhatalmakat képviselő Európai Unió.
Az EU Brüsszelben kiadott rövid közleménye nem szól arról, hogy az iráni küldöttség hogyan fogadta ezeket a részleteket, illetve hogy van-e előrelépés a vitában. A közleményt Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egyik szóvivője, Michael Mann adta ki. Megerősítette azt, amit már korábban terveztek, hogy a hétfői, szakértői jellegű találkozó után április 5-6-án Almatiban politikai szintű találkozót tartanak. Nyugati diplomaták elmondták: szeretnék, ha azon a találkozón Irán már lényegre törő választ adna a nagyhatalmak javaslataira.
A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy polgári célú nukleáris programjának leple alatt atomfegyver létrehozására törekszik. Teherán ezt következetesen tagadja, kérdéses nukleáris létesítményeinek ellenőrzését azonban nem teszi lehetővé. Az iszlám köztársasággal szemben emiatt ENSZ-szankciók egész sora van érvényben, amelyeket az EU és az Egyesült Államok egyoldalú banki és olajkereskedelmi embargóval egészít ki.
A felek tárgyalásai nyolc havi szünet után idén februárban kezdődtek újra a kazahsztáni Almatiban.
A Hatok itt módosított ajánlattal álltak elő, nem követelve már az urán 20 százalékosra történő dúsításának teljes leállítását, csak felfüggesztését. Emellett a már meglévő 20 százalékos dúsítottságú uránkészletek korlátozását és a fordói föld alatti urándúsító leállítását kérték. Cserébe felajánlották, hogy enyhítenek egyes szankciókat, így az arany és más drágafémek kereskedelmére, illetve az olajipari termékek importjára vonatkozó korlátozásokat.
Irán fordulópontként emlegette az almati találkozót, mindazonáltal fontosabb szankciók feloldását szorgalmazta a megállapodás érdekében.
