Orbán Viktor miniszterelnök és Boross Péter volt miniszterelnök beszédet mond hétfőn 10.00 órakor a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő emlékoszlop és Magyarország nemzeti zászlajának felavatásán a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájában.A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, a Miniszterelnökség szervezésében megemlékezésre kerül sor a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájában, amely alkalomból Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke felavatja a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő emlékoszlopot és Magyarország nemzeti zászlaját. A rendezvényen Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök mondanak beszédet. Az ünnepélyes avatást követően gyertyagyújtással emlékezünk az áldozatokra.
Időpont: 2013. február 25., hétfő, 10:00 óra
Helyszín: Rákoskeresztúri Újköztemető (Budapest, X. ker., Kozma utca 8-10.), 300-as parcella
A nemzeti emlékhelyek olyan Magyarország történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek, amelyek a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegüknél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bírnak, továbbá országos jelentőségű állami megemlékezés színhelyei lehetnek. Jelenleg 11 nemzeti emlékhelyet tartunk nyilván: Budapest, Hősök tere; Budavár; Magyar Nemzeti Múzeum; Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája; Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium; Mohács, Történelmi Emlékpark; Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark; Pákozdi Katonai Emlékpark; Székesfehérvár, középkori romkert; Somogyvár-Kupavár, valamint a Budapest, Kossuth tér, amely kiemelt nemzeti emlékhely.
A Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugosznak. Sírjaik a Nemzeti Sírkert részei. A nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere. 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések színhelye. Napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színtere.
Az emlékhelyekről szóló jogszabályok alapján a Miniszterelnökség keretein belül működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe tartozik a nemzeti emlékhelyek egységes megjelölésének koordinálása.
A nemzeti emlékhelyeket a területükön elhelyezett sztélék fogják méltó módon megjelölni, amelyre bronztáblákon rövid tájékoztató szövegek kerülnek a Kormányrendeletben előírtak szerint, magyar és angol nyelven. A Zsigmond Attila által tervezett sztéléket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatja.
A sztélék közül ezidáig 3 felavatására került sor. 2012. november 27-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mohácson; 2013. január 4-én Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a Szent István Emlékév nyitányaként Székesfehérváron; január 12-én, a doni áttörés 70. évfordulóján pedig Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke Pákozdon leplezte le az nemzeti emlékhelyet jelölő oszlopot.
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság
