„A terrorizmusról nem lehet azt mondani, hogy ennek vége van” – Kis-Benedek József szeptember 11. örökségéről és az új fenyegetésekről
A Pirkadat szeptember 11-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral emlékezett a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulójára. A beszélgetés arról szólt, hogyan változott meg a világ biztonsági rendszere a World Trade Center elleni támadás után, milyen formákban él tovább a terrorizmus, hogyan működik a radikalizáció, és milyen kockázatot jelentenek ma az Iszlám Államhoz kötődő szervezetek, Irán és a jemeni húszik.
„Ami történt, az megrendítette a világot”
Kis-Benedek József pontosan emlékszik arra a napra, amikor a hírek egymás után érkeztek New Yorkból.
„Amikor hallottam a híreket egyiket a másik után, akkor megjegyeztem, hogy na, ebből nagyon nagy lesz.”
A szakértő szerint a támadás következményei beláthatatlanok voltak, és negyedszázaddal később sem tekinthető lezártnak az a folyamat, amely akkor új korszakot nyitott a nemzetközi biztonságpolitikában.
„A terrorizmusról nem lehet azt mondani, hogy ennek vége van.”
A terrorizmus formája megváltozott
Kis-Benedek szerint a nagy, összehangolt robbantások ma már kevésbé jellemzőek Európában, részben azért, mert a hatóságok egyre nehezebbé tették a nagy szervezetek működését.
A terrorista csoportok ugyanakkor alkalmazkodtak.
Megjelentek a magányos elkövetők, a gépkocsival végrehajtott támadások, a késes merényletek és a kisebb fegyveres akciók.
A szakértő szerint a szervezetek különösen innovatívak abban, hogyan találjanak új módszereket a biztonsági rendszerek kijátszására.
Az interneten keresztül zajlik a radikalizáció
A radikális szervezetek ma már erősen támaszkodnak az online térre.
Kis-Benedek szerint fiatalokat is próbálnak megszólítani és behálózni, olyanokat is, akik korábban nem tartoztak szélsőséges közösségekhez.
A veszély Magyarországon sem zárható ki teljesen.
Úgy látja, a megelőzésben a titkosszolgálatok és a rendőrség mellett az oktatásnak és a családnak is szerepe van.
Az ideológiai radikalizációval szerinte nem kizárólag fegyveres eszközökkel lehet szembeszállni.
Október 7. is megmutatta, hogy a terror tovább él
Kis-Benedek az Izrael elleni 2023. október 7-i támadást is annak bizonyítékaként említette, hogy a terrorizmus továbbra is képes súlyos geopolitikai következményeket előidézni.
A támadás hatása szerinte messze túlmutatott Izraelen: átrendezte a nemzetközi kapcsolatokat, és újra központi kérdéssé tette a terrorfenyegetést.
Amerika elvesztette a sérthetetlenség érzését
Breuer Péter saját amerikai tapasztalatait is felidézte: a támadások előtti napon még a World Trade Center tornyainál járt, majd Kanadából indult volna vissza Európába.
Kis-Benedek szerint szeptember 11. egyik legfontosabb következménye az volt, hogy megszűnt az Egyesült Államok sérthetetlenségébe vetett hit.
A repülőtereken, pályaudvarokon és köztereken megerősödött a rendőri és katonai jelenlét, a biztonsági ellenőrzések pedig a mindennapi élet részévé váltak.
Európában sincs teljes biztonság
A szakértő szerint Európában is számos terrortámadást hajtottak végre vagy sikerült az utolsó pillanatban meghiúsítani.
Úgy fogalmazott, nincs olyan ország, amely teljes biztonságban érezhetné magát.
Az Európai Unió és a tagállamok ugyanakkor szerinte jelentős erőforrásokat fordítanak a megelőzésre.
A letartóztatások száma az elmúlt években növekedett, a hatóságok pedig egyre szorosabban ellenőrzik a pénzügyi mozgásokat és a szélsőséges hálózatokat.
A vallási indíttatású terrorizmus továbbra is a legveszélyesebbek között van
Kis-Benedek különbséget tett a jobboldali, baloldali és vallási eredetű terrorizmus között.
Szerinte világszinten továbbra is a radikális iszlamista szervezetek okozzák a legtöbb áldozatot.
Afrikában és a Közel-Keleten az Iszlám Állam különböző leányszervezetei és az al-Káida utódszervezetei területeket próbálnak ellenőrzésük alá vonni, és ezekről a bázisokról további támadásokat szerveznek.
Irán továbbra is kulcsszereplő
A beszélgetésben Irán szerepe is előkerült.
Kis-Benedek szerint Teherán több olyan szervezetet támogat, amelyek terrortevékenységben vagy destabilizáló műveletekben vesznek részt.
Ide sorolta a jemeni húszikat is, akik szerinte egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros hajóforgalmára.
Egy esetleges tartós lezárás súlyos gazdasági következményekkel járna az Ázsia és Európa közötti kereskedelemre.
Trump iráni jóslatát nem tartja reálisnak
Breuer Péter arra is rákérdezett, mennyire vehető komolyan Donald Trump kijelentése, amely szerint a félidős választások után Irán kapitulálhat.
Kis-Benedek röviden válaszolt:
„Nem lehet komolyan venni.”
Szerinte Irán továbbra is folytatja nukleáris programját, új centrifugákat telepít és új létesítményeket épít.
Ezért egyáltalán nem zárja ki, hogy belátható időn belül újabb támadás történjen iráni nukleáris célpontok ellen, akár izraeli, akár amerikai, akár közös műveletként.
Huszonöt év után sincs lezárva szeptember 11. története
Kis-Benedek szerint szeptember 11. emléke ma is azért aktuális, mert az akkori alapvető probléma továbbra is velünk él.
A módszerek, a szervezetek és a célpontok változtak, a politikai és vallási radikalizáció azonban továbbra is képes embereket erőszakra ösztönözni.
A beszélgetés Ros Hásáná és Sábesz közeledtével jókívánságokkal zárult. Breuer Péter békés új esztendőt kívánt vendégének és az egész emberiségnek, Kis-Benedek József pedig ugyanezt kívánta a Heti TV nézőinek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
