Párhuzamot vonnak az ókori akkád birodalom széthullása és Szíria jelenlegi válsága között brit régészek.
A jelenlegi szíriai válság eseményei hasonlatosak azokhoz a történésekhez, amelyek megelőzték az ókori Mezopotámiában az akkád birodalom széthullását több mint négyezer éve – írták a Sheffieldi Egyetem régészei a Journal of Archeological Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az akkád birodalom a Kr.e. harmadik évezredben virágzott. Valamikor Kr.e. 2200 táján aszály kezdett pusztítani, hatalmas földterületek száradtak ki, az emberek elvándoroltak a virágzó városközpontokból. A központosított birodalom vezetése széthullott, az egykoron erős birodalom meggyengült egy sor balszerencsés esemény nyomán. Mindezt a történészek a harmadik évezredi mezopotámiai városok válságaként tartják számon.
A kor megértése eddig a régészeti feltárásokból származó kerámialeletek tanulmányozásán és a feltárt helyek méretének változásain, valamint az akkor mezőgazdasági gyakorlat ismeretén alapult.
Ellery Frahm és kollégái a Sheffield Egyetemen geokémiai technológiákkal és kőzetek mágneses elemzésével tárták fel a térség akkori kereskedelmi és társadalmi hálózatát. A kutatók elektron-mikroszkóppal és vegyi elemzéssel vizsgáltak 97 obszidián szerszámot, amelyet az akkád birodalomban létezett sűrűn lakott Urkes település en tártak fel. Az eszközök a birodalom különböző korszakaiban készültek, a koraitól a szétesés utáni évszázadokig. A település ma Tell Mozanként ismert Szíria északnyugati részén.
A Kr.e. 2200 előtti időkből származó obszidián köveket Kelet-Anatólia hat bányájából szállították a térségbe, ami arra utal, hogy Urkes kozmopolita város volt kiterjedt kereskedelemmel, amely összekötötte az akkád civilizációt az Égei-tenger és az Eufrátesz folyó középső völgyében élt népekkel.
A Kr.e. 2200 utáni időkből származó kövek csak két helyi forrásból származnak, ami azt jelzi, hogy a harmadik évezred utolsó harmadára a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódtak.
A klímaváltozással és a birodalom széthullásával a lakók gazdasági tevékenységüket a helyi termelésre és felhasználásra, saját szükségleteik fedezésére kellett hogy összpontosítsák, nem pedig távoli kereskedelemre – magyarázta Frahm, aki azt állítja, hogy párhuzam vonható az akkori és a jelenlegi szíriai események között.
Számos régész egyetért abban, hogy az akkád birodalom széthullását a militarizmus idézte elő, és az erőszak vetett véget a térségben betöltött központi szerepének. (A dinasztia egyik jelentős uralkodója Narám-Szín (Kr.e 2254-18) uralkodása szinte minden évében vezetett hadjáratokat, és egyes dokumentumok az ő uralkodása idejére teszik az akkád birodalom bukását.) A kormány összeomlása valódi lehetőség a mai Szíriában az elmúlt csaknem két év harcai nyomán – idézte a brit régészt a nature.com tudományos hírportál.
Ráadásul a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat Északkelet-Szíriában a rendszeres esőkre alapul, ahogyan annak idején az akkád birodalomban is, ám a klímaváltozás már érezteti hatását a térségben pusztító szárazságok nyomán.
www.nature.com/news/fall-of-an-ancient-empire-linked-to-crises-in-syria-1.124
