„Ezt nem megfontolni kell” – Komáromi Zoltán szerint az egészségpolitikának követnie kell a szakmát
A Pirkadat szeptember 10-i adásában Breuer Péter dr. Komáromi Zoltán háziorvossal beszélgetett a terézvárosi alapellátás mindennapjairól, a szakrendelésekhez való hozzáférésről, az egyházi fenntartású kórházak szerepéről és a háziorvosi rendszer egyre súlyosabb munkaerőgondjairól. Szóba került a várólisták csökkentése, a fiatal orvosok hátrányos praxisfinanszírozása, valamint a magzati szívhang meghallgattatásának vitája is.
Két és fél éve üres körzetet vállalt el
Komáromi Zoltán jelenleg Terézvárosban dolgozik háziorvosként, ahol egy korábban két és fél évig betöltetlen körzetet vállalt el.
Azt mondta, 43 évnyi orvosi tapasztalat után már kevés dolog lepi meg az egészségügyben, a betegellátás pedig továbbra is az a munka, amelyet egész életében végzett.
A Csengery utcai rendelőintézet hátterét kifejezetten jónak nevezte, szerinte megfelelő számú és magas színvonalon dolgozó szakorvos segíti az alapellátást.
Van, ahol tíz perc alatt elfogynak a novemberi időpontok
A szakrendelésekhez való hozzáférés azonban erősen változó.
Komáromi példaként említett olyan intézményt, ahol szeptemberben azt közlik a betegekkel, hogy egy adott októberi reggelen jelentkezzenek a novemberi időpontokért.
„Van, amikor már 8:10-kor azt mondják a betegnek, hogy elfogytak a helyek.”
Szerinte sokkal ésszerűbb lenne egy folyamatosan működő online rendszer, ahol az időpontok automatikusan tölthetők.
Akinek van rá pénze, ilyen helyzetben gyakran magánellátást választ, és több tízezer forintot fizet olyan vizsgálatért, amelyhez az állami rendszerben is hozzá kellene férnie.
Az egyházi kórházak fontos kapacitásokat adnak
Komáromi több egyházi fenntartású intézményt is pozitív példaként említett.
A Budai Irgalmasrendi Kórház mozgásszervi, kardiológiai és szívsebészeti ellátását magas színvonalúnak nevezte.
A református Bethesda Gyermekkórház szerinte országosan elismert speciális területeken is.
A zsidó Szeretetkórházról azt mondta, az utóbbi években jelentősen fejlődött a diagnosztikai háttér, és betegeitől is jó visszajelzéseket kap.
A Szent Ferenc Kórház rehabilitációs munkáját szintén méltatta.
A magyar egészségügy sokszor a dolgozók miatt működik
Komáromi szerint ahol nincs súlyos szakemberhiány, ott az ellátás sok esetben megfelelően működik, mert az orvosok és nővérek elvégzik a munkájukat.
A problémát abban látja, hogy nincs kellően megtervezett rendszer, amely a lakosság valós egészségügyi szükségleteihez igazítaná a kapacitásokat.
Egy cukorbeteg esetében például pontosan tervezhető lenne, milyen gyakran kell laborvizsgálat, szemfenékvizsgálat, EKG vagy más kontroll.
Ehhez azonban szervezett alapellátás és megfelelő személyzet kell.
Közel 150 háziorvosi körzet üres Budapesten
A helyettesítéseket Komáromi az alapellátás egyik Achilles-sarkának nevezte.
A heti egy-két alkalommal érkező helyettesítő orvosnak jellemzően arra van kapacitása, hogy az éppen megjelenő beteget ellássa, gyógyszert írjon vagy beutalót adjon.
Arra már kevésbé, hogy rendszeresen figyelje, ki maradt el laborvizsgálatról vagy éves kontrollról.
„Ehhez egy rendszert kell működtetni, és ehhez orvos is kell, nővér is kell.”
Elmondása szerint Budapesten már csaknem 150 betöltetlen háziorvosi körzet van.
A fiatal háziorvos finanszírozása rosszabb lehet
Komáromi szerint különösen visszás, hogy egy kezdő háziorvos praxisa akár közel kétmillió forinttal kevesebb finanszírozást kaphat, mint ugyanaz a körzet egy nyugdíjas kolléga vezetése mellett.
Ennek oka szerinte az, hogy a bértámogatás egyik meghatározó mutatója az, hány éve szerezte az orvos a diplomáját.
Úgy látja, ilyen rendszer mellett nehéz fiatalokat bevonzani az alapellátásba.
A külföldön dolgozó orvosok hazatérését is valószínűtlennek tartja, ha itthon nagyobb munkateher mellett kevesebb támogatást és rosszabb munkakörülményeket kapnának.
Az új minisztériumtól még konkrétumokat vár
Komáromi szerint az új egészségügyi kormányzat részéről egyelőre elsősorban ígéreteket és határidőket hallani.
Várólista-csökkentő programról is szó van, de ennek gyakorlati eredményeit még nem látja.
„Én látom, hogy van Egészségügyi Minisztérium, de még az Egészségügyi Minisztériumnak nincs honlapja.”
Azt szeretné látni, hogy az alapellátás működőképességének helyreállítása valóban kiemelt kormányzati ügy lesz.
A szívhangszabályt szakmailag nem tartja indokoltnak
A beszélgetés végén a terhességmegszakítás előtt előírt magzati szívhang meghallgattatása került szóba.
Komáromi ezt szakmailag megalapozatlannak tartja.
Szerinte a szívhang meghallgattatása nem azonos a terhesség alatt rutinszerűen alkalmazott ultrahangvizsgálattal, és az érintett vizsgálati módszernek nincs olyan szakmai hozadéka, amely indokolná kötelező alkalmazását.
Hangsúlyozta, hogy az abortuszt az egész szakma a születésszabályozás legrosszabb módszerének tartja, ezért ahol lehet, meg kell előzni.
„A politikának követni kell a szakmát”
Komáromi szerint a fogamzásgátlás, a sürgősségi megoldások és a terhességmegszakítás szabályozásában az orvosi szakmai álláspontnak kellene meghatározónak lennie.
Kifogásolta, hogy bizonyos gyógyszerekhez vallási vagy más megfontolások miatt nehéz hozzáférni.
„Ha van az orvostudománynak valamire megoldása, és annak a káros hatása vagy a veszélyei csekélyebbek, mint egy abortusznak a veszélyei, akkor én úgy gondolom, hogy a 21. században már a politikának követni kell a szakmát.”
A szívhangszabály esetében ennél is egyértelműbben fogalmazott:
„Ezt nem megfontolni kell. A szakma letette a véleményét az asztalra. Tessék elfogadni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
