Aki elbitorolta Stadler József akasztói „királyságát”…
A Bács-Kiskun megyei Akasztót a környéken csak aranyvárosnak hívják, hiszen innen nőtte ki magát egykor a csodajuhász, Stadler József birodalma, aki rengeteg munkahelyet, futball stadiont, és saját, nb1-es focicsapatot is adott Akasztónak. Sokáig Stadler Józsefet nevezték Akasztó „királyának”, ám napjainkra új „királya” lett a településnek: – a többszörösen borhamisítással, környezetszennyezéssel is vádolt Bognárvin Kft. vezetője, Bognár Gábor, aki gyártó és kereskedőcége révén, mára piacvezetővé nőtte ki magát Magyarországon – írja awww.ahirlap.hu
A Bognárvin Kft. illetve, kereskedőcége az Italmagyarország Kft. egykor belső köreihez tartozó munkatársának információi szerint, 2013. január 1-től az Italmagyarország Kft. termékei eltűnőben vannak a polcokról. A borhamisítási botrányok után, most a gyártó Bognárvin Kft. egy újabb terméke is célkeresztbe került, az Ági gyümölcsszörp termékcsalád, melyről két független szakértői laboratórium, egy hazai és egy osztrák is megállapította, hogy a feltüntetett 33 százalékos gyümölcstartalmú prémium minőség helyett mindössze 5-7 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik. Az első vizsgálatot követő 3-4 hónap elteltével közjegyző bevonásával került megismétlésre, tehát nem lehet még azt sem mondani, hogy csak egy hibás gyártási sorozatról lenne szó, hangsúlyozta neve elhallgatását kérő informátorunk. Informátorunk még hozzátette, hogy Bognár Gábor egykori barátja, és mentora, Stadler József egykor felszámolás alatt álló birodalmából is kihasított egy szeletet, miután fillérekért hozzájutott egy nagyértékű ingatlanjához, az akasztói stadionhoz tartozó vendégházhoz, a felszámoló közreműködésével.
-Felháborítónak tartom a fogyasztók ilyen szintű félretájékoztatását. A Bognárvin Kft. és kereskedőcége az Italmagyarország Kft., most a borhamisítás után, egy újabb termékkel is megdőlt, nevezetesen az Ági szörp termékcsaláddal. Prémium minőséget, 33 százalékos gyümölcstartalmat tüntetnek fel a terméken, ami a legjobb minőséget feltételezi, mely a magyar élelmiszerkönyv meghatározása alapján a gyümölcsszörp kategóriának felelne meg. Tehát a gyümölcstartalom határozza meg, hogy a termék hány százaléktól, milyen kategóriában sorolható. Gyümölcsszörpről csak 33 százalékos gyümölcstartalom felett beszélhetünk, ez alatt csak gyümölcs ízű szörpökként lehetne megnevezni a terméket – kezdte a szörpharcosként elhíresült V. Zsolt.
-Elképesztő a fogyasztók tudatos megtévesztése, amikor a gyümölcssürítmény valójában nincs a termékben, csak nyomokban található meg benne. Természetesen így, a gyártó Bognárvin Kft. számára még nagyobb a profit – tette hozzá.
-2012. január 1-én lépett életbe az úgynevezett NETA törvény, közismertebb nevén a chipsadó, ami kimondja, hogy az a termék, amely nem éri el a 25 százalékos gyümölcstartalmat, bruttó 254 forint/liter adóval terhelendő. Tehát a Bognárvin Kft., mint gyártó ezt a törvény is kijátszotta, mellyel több százmillió forint adóbevételt vont el az államkasszától. Hozzátenném még, hogy több multicég saját logós termékeinek gyártásánál, ugyanígy járt el a Bognárvin. Az Ági gyümölcsszörp ugyan az Ági Nektár Kft.-n keresztül jut el az Italmagyarország Kft. kinálatába, de a csalás akkor is a Bognárvin Kft. részéről valósul meg, mert ott nem kerül bele a megfelelő gyümölcstartalom – fejtegette.
-Az anyacég a Bognárvin Kft. és kereskedőcége az Italmagyarország mellett még további kft-k szerepelnek az értékesítési folyamatban, valamennyiben Bognár Gábor rokonai, vagy az anyacég Bognárvin Kft. tisztségviselői, vezetői a tulajdonosi kör melynek csúcsán nem meglepő módon offshore cég található. Az Italmagyarország Kft. a Raikerrel való fúziójával vált piacvezetővé a hazai piacon. Amin még érdemes elgondolkodni, hogy az Italmagyaroszág Kft. előtt Bognáréknak volt egy másik kereskedőcége is, a Drink Hungária Kft., amelyet melegváltással követett az Italmagyarország Kft., és amelyet 2,5 milliárd adóhátralékkal eladtak szerb állampolgároknak, majd az adóhatóság felelősségre vonás nélkül megszüntette a Drink Hungária Kft-t – hangsúlyozta V. Zsolt magánnyomozásának eredményeit.
-Amikor a minőség-ellenőrzés a multik részéről, vagy akár a hatóság részéről kiszáll a gyártókhoz a vizsgálat az okmányok ellenőrzésére korlátozódik. Az ellenőrzés megnézi a gyártási naplókat, és az ennek megfelelő számladokumentációkat a beszerzésekről. Amennyiben ezek összhangban vannak, úgy a vizsgálat nem állapít meg szabálytalanságot. Ez újabb kérdéseket vet fel, ugyanis ha a gyümölcssürítmény a számlákon szerepel, de a termékben mégsincs benne, akkor hol van? Vagy ha nincs, akkor hogyan szerepelhet a számlákon? – fejezte be V. Zsolt.
Bagi László/Ahirlap.hu
