Nem csökkenthetik a NATO európai tagjai a katonai kiadásokat 2014 után azzal az ürüggyel, hogy véget ért az afganisztáni küldetés – figyelmeztetett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.
Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: az utóbbi tíz évben az amerikai részarány 63 százalékról 72 százalékra emelkedett a NATO összesített kiadásaiban, miközben a szövetség legtöbb európai tagja jelentősen visszafogta védelmi költségvetését. Ennek a politikának a folytatása vonzó lehetőségnek tűnik „a megszorítások korában”, pedig valójában a biztonságot veszélyeztető, rossz döntés. Nem lehet halogatni a választ az újabb biztonsági kihívásokra addig, amíg mindenki rendbe hozza a pénzügyeit – mondta a szervezet főtitkára.
A kiadások visszafogásából egyszer már súlyos probléma keletkezett, hiszen a NATO-t éppen azért érték felkészületlenül a balkáni háborúk a kilencvenes évek elején, mert a hidegháború végeztével a szövetség számos tagja csökkentette a kiadásait – mutatott rá Anders Fogh Rasmussen.
Hozzátette: az Egyesült Államok elköteleződését a NATO mellett csak „komoly európai hozzájárulással lehet biztosítani”. Az afganisztáni NATO-erő elnevezésére utalva hangsúlyozta: a kivonulással keletkező „ISAF-osztalékot” újra be kell fektetni a védelembe.
Rasmussen szerint a küldetés befejezése kiváló lehetőség a közös képességek fejlesztésére. Mindenekelőtt egy állandó készenlétben álló nemzetközi egységre van szükség. Az afganisztáni misszió végeztével felszabaduló forrásokból egyebek között a kiberbiztonság és a rakétaelhárítás területén is fejleszteni szükséges a NATO képességeit, hogy csökkenjen a függőség az Egyesült Államoktól – mondta a szervezet főtitkára.
