Zsidó kulturális zarándoklat:Budapest-Szeged-Szabadka

Zsidó kulturális zarándoklat:Budapest-Szeged-Szabadka

Cél: a zsidó közösségek megismertetése, amelytől a szervezők szerint a huszadik század két diktatúrája generációkat fosztott meg.

A Mazsike zarándoklata Budapestről, a Hősök teréről indul október 4-én, és egyből aVajdaságba utaznak a kulturvándorok. Útjuk elsőként Zentára vezet, ahol helyi múzeulógosok sétával, előadásokkal, gasztonómiai túrával, koncertekkel a helyi zsidóság történetét ismerteik meg a résztvevőkkel.

Október 5-én szintén helyi szakember kalauzolja az érdeklődőket a szabadkai magyar zsidó emberek, épületek emlékekeit felidézendő sétán. Este a szabadkai zsinagóga udvarán a holokauszt emlékművet koszorúzzák meg a vándorok Markovics Zsolt szegedi rabbi közreműködésével. Ezt a napot nagyszabású világzenei koncert zárja a zsinagógában, nemzetközi hírű művészek fellépésével.

Az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án reggel közös imát tartanak Markovics Zsoltszegedi rabbi vezetésével a vándorok és a helyiek, majd a zsidó-magyar együttélés történetét elemző előadások hangzanak el.

Többek közt Mészáros Zoltán történész feleleveníti a zsidó, magyar és sváb embereket egyaránt érintő 1944-es bácskai vérengzések  eseményeit, míg Beszédes Valérianéprajzkutató a Szabadkán született, és egy ideig itt dolgozó Kosztolányi Dezsőről értekezik majd.

Ezt követi az az irodalmi séta, amelyen a zarándokok Hicsik Dóra könyvtáros segítségével felfedezhetik Csáth Géza vagy Kosztolányi Dezső szabadkai életének máig élő nyomait. EsteBogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész ad koncertet.

A négynapos, élményekkel teli program utolsó napján, október 7-én, zárásképp főleg a gasztronómiának hódolhatnak a zarándokok, némi betyáros romantikával fűszerezve a híres bácsaki Róka-tanyán, amelyhez a Horvát Művelődési Központ tambura zenekara és aBunjevačko kolo szolgáltatja a hangulatot.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnél azt hangsúlyozták: zarándoklataikkal küldetésének tekintik, hogy az 1920-as trianoni békeszerződéssel a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsák a kapcsolatot, bemutassák a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, valamint azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, így gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a mai közvélemény.