Policy Solutions: Kósa Ádám és Göncz Kinga az év magyar európai parlamenti képviselői
A szakpolitikai kategóriában a fideszes Kósa Ádám, a politikai munkát tekintve a szocialista Göncz Kinga lett az év magyar európai parlamenti képviselője a Policy Solutions elemzése szerint. A politikai elemző intézet a magyar EP-képviselők elmúlt egy évi brüsszeli és strasbourgi teljesítményét értékelte.
Kósa Ádám a szakpolitikai kategória győztese
2011-12-ben a magyar európai parlamenti képviselők közül a fideszes Kósa Ádám nevéhez fűződött a legjelentősebb szakpolitikai munka. A képviselő a fogyatékkal élők helyzetéről készített átfogó jelentést, mely dokumentum az egyik legégetőbb kérdésnek a munkaerő-piaci integrációt jelöli meg. Kósa Ádám két véleménye közül az idén májusban elfogadott az európai statisztikai programról szólt, a júliusban elkészített véleménytervezete pedig az ún. Közös Stratégiai Keretről, mely a különböző európai pénzügyi alapok felhasználásának közös szabályait tartalmazta. Kósa emellett 26 különböző témában módosító indítványokat is benyújtott az elmúlt egy évben.
Göncz Kinga a politikai kategória győztese
A szocialista Göncz Kinga tudhatja maga mögött a politikailag legaktívabb évet a magyar európai parlamenti képviselők közül. A képviselő négy különböző parlamenti állásfoglalást indítványozott, többek közt – Tabajdi Csabával közösen – az új magyar Alaptörvénynek és a magyar demokrácia helyzetének vizsgálatát követelő állásfoglalásokat. Göncz más témákban is aktív volt: a közép- és kelet-európai munkavállalók ellen uszító diszkriminatív internetes oldalakkal, valamint a bolgár és román munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban is előterjesztett határozatot. Emellett 40 felszólalásával (az euróválságtól a hajléktalanok védelméig) és 18 parlamenti kérdésével hívta fel magára politikus társai és a közvélemény figyelmét. Mindemellett Göncz Kingát ismét megválasztották az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökének.
További kiemelkedő teljesítmények: Gurmai Zita és Pelczné Gáll Ildikó
2011 júliusa és 2012 júliusa között a megelőző évekhez képest több, összesen hét magyarországi képviselő kapott – a szakpolitikai megbízatások csúcsának minősülő – jelentéstevői feladatot. A jelentések közül négyet fideszes, hármat szocialista politikus jegyez – a jobbikos és az MDF-es politikusok nem kaptak ilyen megbízatást az elmúlt időszakban. A szocialista Gurmai Zita még 2010 végén készítette el a ciklus egyik legfontosabb jelentését, az Európai Polgári Kezdeményezésről szóló dokumentumot, az elmúlt egy évben pedig ő jegyezte ennek a kezdeményezésnek a végrehajtásáról szóló javaslatot. Gurmai többek között emiatt a megbízatás miatt végzett a szakpolitikai kategóriában a második helyen, Kósa Ádám mögött a Policy Solutions értékelésében.
Az Európai Parlamentben elhangzott viták közül két témában voltak kiemelkedően aktívak a magyar képviselők: 2011 szeptemberében az euróövezet jövőjéről szóló diskurzusban, illetve 2012 elején a hazánkban lezajló politikai fejleményekről folyó parázs vitában. Míg korábban a plenáris ülésen való felszólalás tipikusan „ellenzéki” műfaj volt, addig az elmúlt egy évben a többségben lévő néppárti képviselők aktivizálták magukat. Pelczné Gáll Ildikó rekordszámban, 83 alkalommal szólalt fel az elmúlt egy évben, így a más politikai eszközökkel még nála is gyakrabban élő Göncz Kinga mögött második helyen végzett a politikai kategóriában.
Módszertan
A Policy Solutions 2009 óta rendszeresen nyilvánosan értékeli a magyar európai parlamenti képviselők brüsszeli és strasbourgi teljesítményét. Elemzéseinkben két szempont szerint vizsgáljuk az uniós képviselőink munkáját. Külön elemezzük azokat az eszközöket, amelyekkel az egyes képviselők az Európai Unióban folyó jogalkotási folyamatokra tudnak hatással lenni, illetve azokat a fórumokat, amelyek a szélesebb értelemben vett politikai munkának adnak teret. A magyar EP-képviselők elmúlt egy évét összefoglaló kutatásunk ugyanezen logika mentén halad. Ennek megfelelően az elmúlt egy évet átfogó elemzésünk szakmai munkát vizsgáló részében egyenként áttekintettük, hogy kik voltak a legtöbbször foglalkoztatott jelentéstevők, véleményezők, illetve kik adták be a legtöbb sikeres módosító indítványt. A második nagy fejezetben a politikai aktivitás négy legfőbb formáját – az állásfoglalási indítványokat, a plenáris felszólalásokat, az írásbeli nyilatkozatokat és a parlamenti kérdéseket – vizsgáltuk egyesével.
A teljes elemzés, a további helyezettek felsorolása és a pontos módszertan letölthető a www.policysolutions.hu oldalról.
