Molnár Gyula grafikusművész plakátjai a Fészekben
Molnár Gyula Ferenczy Noémi-díjas grafikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) tanára Hommage á Poster címmel állítja ki mintegy száz munkáját a Fészek Galériában keddtől augusztus 31-ig.
Molnár Gyula elmondta az MTI-nek, hogy a Nyíregyházán megrendezett márciusi életmű-kiállításából a munkák mintegy felét mutatja be, a műtárgyak másik fele azóta készült. A tárlat tisztelgés a plakátművészet funkcionális és vizuális kultúrája és annak régi és új művelői előtt, köztük van például Vaszary János, Iványi-Grünwald Béla, Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Molnár-C. Pál, Konecsni György, Reich Károly, Kass János, Csernus Tibor, Schmal Károly és Wahorn András.
Plakátképein olyan művészeket is megidéz, mint Georges Braque vagy Pablo Picasso, azt rajzolja meg, amit gondol róluk illetve képeikről, „valami kéket Picassóról” – jegyezte meg, utalva a katalán művész kék korszakára.
Molnár Gyula plakátjai közt vannak eseményekre készült munkák, mint az Örkény Fesztivál vagy Oskar Schlemmer német festő, dizájner, a weimari Bauhaus iskola vezető tanára tiszteletére rajzolt poszter.
A grafikus ceruzahegyre vette Dan Reisingert, az izraeli plakát magyar gyökerű atyját, Bányai Istvánt, aki az Egyesült Államokban lett nagyon sikeres, a New Yorker és az Atlantic magazin állandó rajzolója és Kálmán Tibort, aki ugyancsak az Egyesült Államokban futott be nagy karriert, folyóiratokat szerkesztett, és lapok művészeti vezetője volt, provokatív, újító szemlélete alapvetően meghatározta a 90-es évek kommunikációját.
Reisinger és Bányai a MOMÉ-től címzetes egyetemi tanári rangot kapott, Kálmán Tibort pedig posztumusz Moholy-Nagy díjjal tüntette ki az egyetem – ezeket az eseményeket örökítette meg plakátokon finom humorral Molnár Gyula.
Emellett a grafikus nem megy el rajz nélkül a hétköznapi történések előtt sem. Az egyik nagy budai húsbolt előtt az árut és az árat közlő palatáblán olvasottak is megihlették: a mell-filé 1500-ra egy csipkés papírtálcára egy női mellett rajzolt, a far-hát 1200 kiírásra Molnár Gyula válasza egy hungarocellből kifaragott női torzó hátsó fele, földíszítve színes pöttyökkel és lepkékkel.
„A plakát ma is a legkorszerűbb vizuális nyelv, játék, öröm, emellett társadalmi felelősség és művészi reakció a körülöttünk levő világra” – foglalta össze hitvallását Molnár Gyula, aki tagja a Magyar Plakát Társaságnak.