Az egyiptomi alkotmánybíróság érvénytelennek minősítette csütörtökön a Mubarak-korszak vezetőit politikai tisztségekből kizáró törvényt, s ezzel lehetővé tette, hogy a tavaly megbuktatott rendszer utolsó kormányfője esetleg megnyerje az elnökválasztás hét végi második fordulóját.
Ahmad Safík, aki a légierő főparancsnoka is volt a Mubarak-rendszerben, és a választás egyik versenyben lévő jelöltje, úgy vélekedett, hogy ezzel lezárult a „politikai leszámolások” korszaka. „Az alkotmánybíróság megerősítette a jogomat a választásban való részvételre, s megerősítette e választás legitimitását is” – hangoztatta Safík egy sajtótájékoztatón.
A bíróság egy másik határozatában azt állapította meg, hogy tavaly év végén szabálytalanul választották meg a parlamenti képviselők egyharmadát, így az ő helyükért pótválasztást kell kiírni, vagy – az alkotmánybíróság elnökének véleménye szerint – az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és új törvényhozást kell választani helyette.
A politikai hatalmat átmenetileg tavaly február óta gyakorló hadsereg egyik szóvivője be is jelentette, hogy az értelmezésük szerint az alkotmánybíróság döntése alapján ismét rájuk száll a törvényhozás joga mindaddig, amíg az új parlamentet meg nem választják.
Az elnökválasztáson induló, de a második fordulóba be nem jutó egyik politikus szerint az utóbbi két nap fejleményei azt bizonyítják, hogy Egyiptomban politikai hatalomátvétel zajlik.
Az alkotmánybíróság két csütörtöki döntése mellé besorolta azt is, hogy az egyiptomi igazságügyi minisztérium előző nap ismét engedélyt adott a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe. „Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják” – mondta Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus a brit hírügynökségnek.
A legerősebb politikai mozgalom, a Muzulmán Testvériség egyik vezetője is úgy vélekedett, hogy Egyiptom „sötét alagútba” jut, ha tényleg feloszlatják a parlamentet, amelyben a képviselők fele a hozzájuk kötődő párt tagja.
Az elnökválasztáson Mohamed Morszi, a testvériség jelöltje vetélkedik Safíkkal, akit viszont a katonák támogatnak. A két jelölt mélyen megosztja az egyiptomiakat. Safíktól azért félnek, mert azt gyanítják, hogy „visszaépíti” Mubarak autoriter rendszerét, Morszira viszont azok gyanakszanak, akik szerint a Muzulmán Testvériség iszlamista államot akar, és korlátozná a szabadságjogokat, ha hatalomhoz jut.
A bíróság kairói épületét erős katonai védelem alá helyezték a feszült helyzet miatt. A bírákat még Mubarak alatt nevezték ki – emlékeztetnek a hírügynökségek.
