A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
A bukaresti tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot. Mint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek kifejtette: Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a felzárkóztatásra fordítható uniós támogatás ne csökkenjen a 2014-2020-as költségvetési időszakban.
„Semmifajta olyan növekedésösztönző politikához nem járulnánk hozzá, amely államadósságokat növel. De a kohéziós politika úgy teremt gazdasági növekedést, hogy nem növeli az államadósságot, ezért a kohéziós politika mellett elkötelezettek vagyunk. Akik itt voltak, a „kohézió barátai” azt szeretnék, hogy a kohéziós politika az unió következő költségvetésében fontos szerepet játsszon. Az uniós források felhasználásának hatékonyságán javítani kell, de ez nem jelentheti a kohéziós források csökkentését” – összegezte Szijjártó Péter.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014-2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.
