Izrael Állammagyarországi nagykövete
Izrael Állammagyarországi nagykövete, Ilan Mor 2012. május 25-én, pénteken délután 2 órakorvirágot helyez el a meggyalázott Wallenberg szobornál. Minden jóérzésű embertvárunk egy szál virággal!
Disznólábakat kötöttek Raoul Wallenberg budapesti emlékművére. Hogy kik és miért, azt nem tudni. A rendőrség garázdaság miatt indított eljárást.
Külföldiek vették észre mindezt kedden délelőtt. A New Yorkból érkezett vendégeket kísérő idegenvezető szólt a második kerületi Városfejlesztő Irodának a történtekről. Azt még nem tudni, kik és miért követték el az akciót. Az esetről beszámoló magyarnarancs.hu úgy tudja, hogy kora este még mindig nem tüntették el a disznólábakat a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban álló szoborról.
Raoul Wallenberg sok ezer zsidót mentett meg a biztos haláltól Budapesten, emellett a svéd diplomata élelmiszert, gyógyszert juttatott el a rászorulóknak 1944 nyara és 1945 januárja között. A Szovjetunióba hurcolták, ahol máig tisztázatlan körülmények között1947-ben meghalt.
A svéd kormány 2012-t Wallenberg-évnek nyilvánította, a skandináv országban és idehaza is számos kiállítással és rendezvénnyel emlékeznek meg tevékenységéről.
A fővárosnál volt a labda
A II. kerület illetékes irodája – amint értesült a szobor meggyalázásáról – azonnal értesítette a terület tulajdonosát, a fővárosi önkormányzatot, ám miután érdemi lépés nem történt, a kerület munkatársa bejelentést tett a kerületi rendőr-kapitányságon és intézkedett az emlékmű megtisztításáról – olvasható a városrész önkormányzatának közleményében.
A Külügyminisztérium elítélte a Wallenberg-szobor meggyalázását. A rendőrség garázdaság miatt indított eljárást.
Navracsics Tibor: Magyarország minden jóakaratú ember otthona
Mindannyiunk dolga hitet tenni amellett, hogy Magyarország minden jóakaratú ember otthona – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) megújított kuratóriumának ünnepélyes alakuló ülésén szerdán Budapesten.
A kormányfő helyettese elmondta: a magyarországi zsidó közösség a társadalom megbecsült része, minden tagját értékeli, és tradíciójának megtartására neveli a fiatal generációkat is. Mint mondta, a kuratórium eredeti küldetése érvényes továbbra is, de meg kell vizsgálni, hogy „mi adhat a jövőben többletjelentést” a testületnek.
Navracsics Tibor kijelentette: a hagyományok és a kultúra ápolásával a Mazsök nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sokszínű kultúrájú ország maradjon a jövőben is. Hozzátette: a toleranciának, egymás elfogadásának meg kell jelennie a kuratórium munkájában.
Közölte, konszenzus alakult ki a Mazsök kuratóriumának összetételét illetően, a testület pedig „a sokszínűség erejét sugározza”, és „lehetővé teszi, hogy a zsidóság a magyarországi közösségek között megkülönböztetett helyet foglaljon el”.
Negatívumként említette, hogy a legutóbbi időkben több esemény sértette a zsidóságot a magyar közéletben. Megjegyezte: bármilyen ismérvek mentén különülnek is el egymástól a társadalom különböző részei, abban meg kell egyezniük, hogy jót akarnak Magyarországnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben üdvözölte az eseményt; azt írta, hogy a Mazsök feladata egyebek mellett a zsidó közösségi élet újjászervezése, a zsidó identitás megőrzésének elősegítése és a holokauszt-túlélők támogatása. A Mazsök összetétele sokszínű: három, államilag bejegyzett izraelita egyház is van soraiban, munkáját pedig tekintélyes grémium segíti – fűzte hozzá.
Arról is írt levelében, hogy sokszínűség nélkül nem lehetséges a társadalmi megújulás. Fontos kötelességnek nevezte, hogy „közös múltunk szégyenteljes periódusa után is” elősegítsék a zsidó közösség újjáéledését a sokszínű közösségi élet megújítása érdekében. Annak a reményének is hangot adott, hogy a Mazsök megújulásával „a nemes elődök által ránk hagyott örökséget átvéve újabbakkal fogunk színesedni”.
Gál András Levente kormánybiztos beszédében kiemelte: kétszeri bírósági eljárás után tudott megalakulni a Mazsök kuratóriuma. „Akkor tudunk történelmi hivatásunknak megfelelni, ha hatékonyan, vitákon felülemelkedve tudunk dolgozni” – fogalmazott. Elmondta, hogy csütörtökön az új összetételű kuratórium megtartja első ülését. Céljuk, hogy „zsidó reneszánszot” teremtsenek, illetve hogy a magyar származású zsidóság hazájának tekinthesse Magyarországot.
Szabó György, a Mazsök kuratóriumi elnöke elmondta: a bíróság bejegyezte a kuratóriumot, és ezzel le kell zárulnia a grémiummal kapcsolatos korábbi vitáknak. Közölte, szerkezeti átalakulásuk célja a teljes átláthatóság megteremtése. Kitért arra, hogy szeretnék intenzívebbé tenni nemzetközi kapcsolataikat, és tervezik „ingatlanstruktúrájuk hasznosításának újragondolását”.
Beszédében elutasította, hogy a Wallenberg-emlékművet ismeretlen szélsőségesek meggyalázták. Hozzátette: meg kell állítani a szélsőséges, rasszista kirekesztő megnyilvánulásokat. Mint mondta, nem adhat okot szélsőséges megnyilvánulásokra az, hogy vitatott történelmi személyiségeknek szobrot állítanak.
Az ünnepség végén Navracsics Tibor átadta a megbízóleveleket a Mazsök kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak. A kuratórium tagjai: Szabó György és Bőhm Dávid a kormány delegáltjaként, Feldmájer Péter, Zoltai Gusztáv és Streit Sándor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének részéről, Köves Slomó és Bodnár Dániel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Oberlander Baruch a Chabad-Lubavics irányzat, Balázs Gábor a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség képviseletében.
A Mazsök kuratóriumának további tagjai: Gárdos Bernadett (Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség), Or-Csillag-Shai (World Jewish Restitution Organization), Sessler György (Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete), Csomó Shaul Taly (Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány), Szeszler Anna (Világi Zsidó Iskola Alapítvány), illetve a tudomány és a közélet területéről Moskovits Dávid, Megyeri András és Michael Kalman.














