Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidókdeportálása Auschwitzba
Vándorkiállítás a tömegesdeportálások megindulásának 68. évfordulójára
Falak,jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba címmel nyíltkiállítás 2012. május 14-én 14 órakor a HolokausztEmlékközpontban. 1944-ben e napon indult meg a magyar zsidók tömegesdeportálása az auschwitz-birkenaui haláltáborba, a tárlat a tragédia68. évfordulójára készült. A vándorkiállítás létrehozásával azEmlékközpont célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik és a témairánt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyiklegtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944tavaszán és nyarán történt elpusztítását.
56 nap alatt 437 ezer ember
1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges deportálásaMagyarországról. A következő 56 nap alatt 437 ezer embert hurcoltak elaz országból tehervagonokba zsúfolva. Kevés kivétellel alengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenaubakerültek, ahol nagy többségüket órákkal az érkezés utángázkamrákban meggyilkolták. Egy addig ismeretlen lengyelországivároska, Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetőjévé, egybena népirtás világszerte ismert szimbólumává vált. Több mintháromszázezer honfitársunkat ölték meg itt, akiknek nagy többségeidős, beteg, nő vagy kisgyermek volt.
A kiállításcélja
Középiskolás diákok, tanáraik és más érdeklődőkszámára összefoglalóan és röviden kívánja ismertetni és bemutatnia magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidóközösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását.Legfontosabb törekvése, hogy a diákok megismerjék a magyarországiholokauszt világtörténelmi jelentőségét, a magyar államapparátusaktív részvételét, a deportálások logisztikai szervezettségét ésintenzitását, a vidéki zsidó közösségek elpusztításánakmegdöbbentő tényét.
A kiállítás egyszerű eszközöket, tömör és feleslegesszakkifejezésektől mentes szövegeket, gazdag kép- és dokumentumanyagothasznál. Középpontjában az egyéni és családi sorsok bemutatása, ahely- és mikrotörténelmi megközelítés áll, a politikatörténetiinformációk ehhez képest csupán másodlagosak. Az Emlékközpontból2012. szeptemberétől indul országjáró körútra a kiállítás,további helyszíneken történő bemutatására az intézmény várjaiskolák, kulturális intézmények jelentkezését.
Történelmi háttér
A második világháború utolsóegy éve a modern kori magyar történelem legsötétebb időszaka. 1944elején úgy tűnhetett, hogy a korábban súlyos emberveszteségeketszenvedett Magyarország komolyabb pusztítások nélkül átvészelheti aháborút. Nem így történt. Az ország a világháború legvéresebbhadszíntereinek egyikévé vált. Egy éven belül két idegen hadsereg ismegszállta. Odaveszett több százezer ember és a nemzeti vagyon java.Ebből a nemzeti tragédiából is kiemelkedik az, ami 1944 tavaszán ésnyarán történt. A magyar állam saját polgárait, közel félmillióártatlan civilt szolgáltatott ki a német megszállóknak.
A német nemzetiszocialisták és támogatóik a második világháborúéveiben szervezett népirtást hajtottak végre, amelynek legfőbbáldozata az európai zsidóság volt. A megszállt és szövetségesországokban élő zsidók túlnyomó többségét, több mint négymillióembert 1941 és 1943 között meggyilkolták. A németek általellenőrzött területen csak Magyarországon maradt számottevő zsidólakosság. A zsidók itt is egyre erősödő antiszemita politikávalnéztek szembe. Veszélybe kerültek polgári jogaik és megélhetésük,majd a háború kitörésével az életük is. A sok ezres emberveszteségés az erősödő antiszemita hangulat ellenére a magyar zsidóktöbbsége 1944-ig viszonylagos biztonságban élhetett. A németek, és atámogatásukat élvező magyar politikusok is egyre hangosabbankövetelték a magyar zsidók megbélyegzését, gettókba zárását éskitelepítését. Kállay Miklós konzervatív kormánya – elsősorbanpolitikai megfontolásból, a háború bizonytalan kimenetelénektudatában – ellenállt a követeléseknek.
1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot,hogy szövetségese háborúból való kiugrását megakadályozza. Aholokauszt történetének leggyorsabb ütemű és legnagyobb méretűakciója vette kezdetét. Más országokban hónapokig, évekig iseltartott, amíg a nácik és helyi segítőik intézkedtek a zsidókmegjelöléséről, összeköltöztetéséről, vagyonuk elkobzásáról,végül deportálásukról a haláltáborokba. Magyarországon mindeznéhány hét alatt lezajlott. A németeket kiszolgáló magyar hatóságokalig egy hónappal a megszállás után megkezdték a zsidók részéreelkülönített városrészek (gettók) és táborok felállítását.Újabb egy hónap elteltével megindultak a deportáló szerelvények.1944. május 14. és július 9. között, alig két hónap leforgása alatta munkaszolgálatot teljesítő fiatalabb férfiak kivételével a teljesvidéki zsidóságot elhurcolták.
A budapesti és a munkaszolgálatos zsidók többsége megmenekült adeportálástól, de a vidéken élők zöme elpusztult. A másodikvilágháború magyar áldozatainak több mint fele zsidó származásúvolt. Pusztulásuk társadalmi és szellemi értelemben is jóvátehetetlenveszteséget jelent.
Látogatható: 2012. május 14 –szeptember 2.
Helyszín: Holokauszt Emlékközpontzsinagógatér, 1094 Budapest, Páva utca 39.
Nyitva tartás:keddtől vasárnapig 10-18 óra között
