A Perzsa-öböl menti arab államok vezetői hétfői találkozójukon várhatóan bejelentik a szorosabb politikai unió létrehozását, kezdetben két vagy három országgal, köztük Szaúd-Arábiával és Bahreinnel – közölte egy bahreini miniszter.
„Úgy gondolom, két vagy három ország részéről lesz egy bejelentés” – mondta vasárnap Szamira Rajab tájékoztatási miniszter. „Mindegyik ország megőrzi szuverenitását, s mind az ENSZ tagjai maradnak, de egységessé válhatnak a külkapcsolatokat, a biztonságpolitikát, a haderőt és a gazdaságot érintő döntéshozatalban” – tette hozzá.
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamainak vezetői hétfőn a szaúd-arábiai Rijádban tanácskoznak. A testületet a vendéglátó ország mellett Kuvait, Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Omán alkotja, s közös jellemzőjük, hogy egyre jobban tartanak Irán növekvő befolyásától, illetve az „arab tavasz” utóhatásaitól.
Helyi lapok szerint Szaúd-Arábia és Bahrein valóban szorosabb uniót szeretne létrehozni, azzal vádolva a síita Iránt, hogy feszültségeket szít a szunniták vezette két arab állam síita lakosságában. Teherán tagadja a vádat. Mindenesetre tavaly Szaúd-Arábia csapatokat küldött Bahreinbe, hogy segítsen a szunnita vezetés elleni tüntetéssorozat leverésében. Rijád attól tartott, hogy a lázongás átterjedhet Szaúd-Arábia főként síiták lakta keleti tartományaira, ahol a legnagyobb kőolajmezők vannak.
A jelentések szerint Kalifa bin Szalman al-Kalifa bahreini miniszterelnök már Rijádban van, ahol a szorosabb integráció létrehozását sürgette. „A térség népeinek nagy álma, hogy megérjék azt a napot, amikor a határok eltűnnek egy olyan unió létrehozásával, amely megteremti az egységes Öböl-régiót” – mondta.
Rajab szerint azonban egyes GCC-tagállamok fenntartásokkal fogadják a szorosabb egység gondolatát. Attól tartanak, hogy ez túl nagy hatalmat adna a szervezet legnagyobb országának, Szaúd-Arábiának. Éppen ezért Jamal Fakro, a bahreini felsőház elnökhelyettese úgy véli, valószínűtlen a szaúdi-bahreini egység mostani bejelentése. „Nem lenne kis feladat a hat ország közötti egységes külpolitika kialakítása sem, hacsak ez nem korlátozódik egyes különleges témákra” – tette hozzá.
