Kilenc év után kereste fel újra kínai védelmi miniszter a Pentagont
Liang Kuang-lie (Liang Guanglie) tábornok személyében hétfőn kilenc évi szünet után kereste fel kínai védelmi miniszter a Pentagont.
Liang, akit az amerikai védelmi minisztériumban Leon Panetta, a tárca vezetője fogadott, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 25 tagú küldöttségének élén péntek óta tartózkodik az Egyesült Államokban.
A két nagyhatalom közötti párbeszédre és a „bizalmi deficit” csökkentésére a korábbinál is nagyobb szükség van, miután az Egyesült Államok stratégiájának súlypontját az ázsiai-csendes-óceáni térségbe helyezte át, Kína pedig folytatta katonai képességeinek fejlesztését.
A Liang tábornok vezette küldöttséget a két ország himnuszával és katonai tiszteletadással fogadták az amerikai védelmi minisztériumban.
A látogatás olyan időben történik, amikor a pekingi amerikai követségre menekült, majd onnan távozó kínai emberi jogi aktivista, Csen Kuang-cseng (Chen Guangcheng) további sorsa beárnyékolja a kétoldalú diplomáciai viszonyt. Amerikai tájékoztatás szerint a katonai tárgyalásokon Csen ügyével nem kívánnak foglalkozni, a megbeszélések inkább az észak-koreai nukleáris programra, a Dél-kínai-tengeren jelentkező területi vitákra, Tajvanra, valamint az amerikaiak által kifogásolt kínai kibernetikai fenyegetésre összpontosulnak.
Noha korábban a hasonló incidensek könnyen a kétoldalú párbeszéd kisiklásához vezettek, a The Wall Street Journal című újság által megszólaltatott Orville Schell vezető amerikai Kína-kutató szerint a kapcsolatok ezúttal „új típusú érettségről tettek tanúbizonyságot”.
„Az utóbbi 40 év során a kínai-amerikai viszonyban voltak csúcsok és mélypontok, de az irány mindig előre mutatott” – jelentette ki Liang tábornok még San Franciscóban. – „Kína és az Egyesült Államok nem vetélkedő riválisok egy nulla végösszegű játszmában, hanem kölcsönös előnyöket élvező partnerek, akiknek közös érdekei messze nagyobb súlyúak, mint a nézetkülönbségeik.”
Az amerikai-kínai katonai kapcsolatokat Peking 2010 elején megszakította, miután az Egyesült Államok egy 6 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodást kötött Tajvannal. A szigetet Peking Kína részének tekinti. 2011 januárjában Robert Gates akkori amerikai védelmi miniszter a helyreállított viszony jegyében Pekingbe látogatott.
Kínai részről aggodalommal szemlélik, hogy a Fehér Ház, kongresszusi nyomásra, ismét fontolóra vette harci repülők eladását Tajvannak, valamint hogy Washington szorosabbra fogta az együttműködést Ausztráliával, és azt tervezi, megkettőzi a Pekinggel területi vitába keveredett Fülöp-szigeteknek nyújtott katonai segélyt.
A Liang tábornok vezette kínai katonai delegáció szombaton felkereste a San Diego-i haditengerészeti bázist, ahol megszemlélhetett egy amerikai rombolót. A küldöttség tervei között szerepel még a tengerészgyalogság Camp Lejeune-i (Észak-Karolina) és a hadsereg Fort Benning-i (Dél-Karolina) támaszpontjának, valamint a West Point-i (New York állam) katonai akadémiának a meglátogatása.
A múlt héten Pekingben járt Hillary Clinton külügyminiszter, s abban egyezett meg kínai tárgyalópartnereivel, hogy a diplomáciai bonyodalmat okozó Csen tanulmányi ösztöndíjjal hamarosan családjával együtt az Egyesült Államokba utazhat.