A kommunista diktatúra minden bűnét fel kell dolgozni, a diktatúra bűneivel való szembenézés és a kommunista rendszer lezárása a magyar társadalom megújításának alapvető erkölcsi és morális feltétele – jelentette ki Lázár János a Fidesz-KNDP frakcióülését követő hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus beszámolt arról is, hogy a frakció arra kérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki minden olyan jogszabályt, amely a lehetővé teszi a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását. A frakcióülésen téma volt még a Velencei Bizottság észrevételein alapuló javaslatcsomag, és az az országgyűlési törvényjavaslat is. A Fidesz-KDNP frakcióülésén részt vett a miniszterelnök is.A Fidesz, mint rendszerváltó párt semmit sem akar és semmit sem fog eltitkolni a magyar polgárok előtt. A kommunista diktatúra bűneinek teljes feltárásában és a nyilvánosság megteremtésében vagyunk érdekeltek – szögezte le Lázár János. A frakcióülésen kialakult álláspontok abba az irányba mutattak, hogy a kommunista diktatúra minden bűnét fel kell dolgozni, a kommunista diktatúra bűneivel való szembenézés és a kommunista rendszer lezárása a magyar társadalom megújításának alapvető erkölcsi és morális feltétele – fejtette ki.
A frakcióvezető hozzátette: ennek érdekében meg kell ismerni és nyilvánosságra kell hozni a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, tevékenységüket. Fel kell tárni valósághűen – a társadalom igazságérzetének megfelelően – a közérdek biztosítása érdekében a kommunista hatalom és diktatúra működésének minden részletét – fogalmazott.
Lázár János beszámolt arról is, hogy a frakció arra kérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki minden olyan jogszabályt, amely a lehetővé teszi a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását. Az állami intézménynek még ebben a parlamenti ülésszakban fel kell állnia, és azonnal meg kell kezdenie a munkát – fűzte hozzá. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladata lenne, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, és azt, hogy kinek milyen felelőssége volt a rendszer működtetésében. A bizottságnak vizsgálnia kellene a lusztráció kérdését is, vagyis azt, hogy a diktatúra vezetői a következő években hogyan vehetnek részt a demokratikus közéletben. Fontos a kommunista párt és vezetői szerepét vizsgálni; ebbe a kérdéskörbe tartozik a volt kommunista vezetők nyugdíja, a pártvagyon sorsa, az erőszakszervezetek – így a Belügyminisztérium – működése és az ügynökügyek is. A bizottság munkája több törvényben ölthet testet – fűzte hozzá.
A Fidesz sokkal többet akar, mint Schiffer András. Schiffer András javaslata a gennyes folton csupán egy szépségtapasz lehetne – jegyezte meg Lázár János. A frakcióvezető szerint a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése is,ezért Schiffer András személyét és az előterjesztését sem tartja hitelesnek. Leszögezte azt is, hogy érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig mindig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni.
|
Lázár János elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjai szakértők lennének, nem politikusok. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nem ideiglenes, hanem még évtizedekig működő, állandó intézmény lenne. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy néhány hónappal korábban Romániában is egy hasonló jelentőségű törvény született, és tavaly Csehország is foglalkozott a lezáratlan ügyekkel. A cél a múlt mihamarabbi lezárása. Egy új, demokratikus rendszer alapjai csak akkor teremthetők meg, ha a múlt lezárásra kerül – szögezte le Lázár János. Kérdésre válaszolva elmondta, az alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti jogszabály egyértelműen megfogalmazza, melyik az az időszak, ami alatt az ország nem élvezett függetlenséget; ez 1944 márciusától 1990 májusáig tart, vagyis ez képezi a vizsgálat tárgyát.
Támogatás az országgyűlési törvényjavaslatnak
A frakcióülésen Kövér László házelnök tájékoztatta a képviselőket az országgyűlési törvényjavaslatról, mely több mint 20 év után újraszabályozná a parlament munkáját. Az egységes javaslat magában foglalná a képviselők jogállását, mentelmi jogot, a javadalmazást, az Országgyűlés státuszát, működését, és a házszabály bizonyos rendelkezéscsomagját is. A frakciószövetség osztotta azokat az álláspontokat, melyeket az előterjesztők javasoltak. Az egyik ilyen kérdéskör az Országgyűlés tekintélyével kapcsolatos. Lázár János szerint az Országgyűlés tekintélye és a bizalom helyreállítása fontos küldetése az új törvényjavaslatnak. Meg kell teremteni a törvényi kereteket arra, hogy javítsuk az Országgyűlés renoméját, társadalmi megítélését, és a közbizalmat – fűzte hozzá. A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy a korábban tisztázatlan kérdések rendezésre kerülnek. Újraszabályozásra kerül a mentelmi jog, átlátható javadalmazási szabályok lesznek, és a frakcióalapítás ellentmondásos szabályai is rendezésre kerülnek. Az utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy európai példák vannak arra, hogy parlamenti frakciója csak annak a mozgalomnak lehet, mely a választásokon indult. A frakciószövetség támogatta a kiemelt sarokpontokat. A parlamentben az vita a jövő héten kezdődik, és várhatóan április 16-án el is fogadja a törvényt a Ház.
|
Az igazságszolgáltatási reform létjogosultságát a Velencei Bizottság soha nem vitatta
A miniszterelnök tájékoztatta a frakciót arról, hogy a Velencei Bizottság az igazságügyi rendszer átalakítását, hatékonyságát érintő intézkedések vonatkozásában észrevételeket tett. A Velencei Bizottság véleményének hatására egy módosító javaslatcsomag készült, melyet a Fidesz-KDNP támogat – hangsúlyozta Lázár János. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy koncepció érdemi részét nem érintő javaslatokról és pontokról van szó. A kormánypárti képviselők számára a legfontosabb az, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága jelentős mértékben növekedjen, az ügyek ne húzódjanak el, és az állampolgárok végre azt érezhessék, hogy nemcsak jog, hanem igazságszolgáltatás is van – fogalmazott Lázár János.
Kérdésre válaszolva a frakcióvezető elmondta: a Velencei Bizottság (VB) az igazságszolgáltatás reformjának létjogosultságát soha nem vitatta, a megoldások bizonyos elemeivel nem értett egyet. A Fidesz-frakció véleményét tolmácsolva Lázár János kijelentette: a VB által megjelölt kritikus pontok érdemben nem fogják befolyásolni, hogy Magyarországon átláthatóbb, tisztább, hatékonyabb, egyszerűbb és gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás. Ugyanakkor – szavai szerint – a kormány megrendíthetetlen abban, hogy hazánkban a nyugdíjrendszer kérdését újra kell szabályozni; a kedvezmények és mentességek tekintetében pedig következetesen kell eljárni.
|
Egy szakadékot kell áthidalni
A parlamenti képviselők javadalmazását érintő felvetésre Lázár János úgy reagált: abban, hogy transzparens, átlátható és egyértelmű legyen a szabályozás mindenki egyetért, ugyanakkor a sajtóban van egy olyan értelmezés, hogy az új szabályozás kapcsán növekszik a parlamenti képviselők javadalmazása, míg a képviselők kivétel nélkül arról beszélnek, hogy csökken a fizetésük. Hozzátette, hogy a két értelmezés között szakadék tátong, melyet igyekszik áthidalni.
A témával összefüggésben a Fidesz frakcióvezetője rámutatott arra is, hogy 2014-től lesznek olyan méretű választási körzetek – például Zalában és Baranyában -, amelyeknek a bejárása „egy komplett üzemanyagkútnak a havi forgalmát feltételezi”.
|
A bölcsődei térítési díjakat differenciáltan kell kialakítani
A bölcsődei szolgáltatások igénybevételének eddig is volt térítési díja, az Országgyűlés által legutóbb elfogadott jogszabály más kereteket határozott meg a térítési díjak minimumának és maximumának – fogalmazott Lázár János egy újságírói kérdésre válaszolva. A fideszes politikus úgy vélekedik, hogy a bölcsődei szolgáltatásokat igénybevevők anyagi lehetősége nem egyformák, ami azt indokolja, hogy a térítési díjakat is differenciáltan kell kialakítani. Ezzel összefüggésben a frakcióvezető kiemelte: a kifejezetten hátrányos helyzetűek számára csökken a térítési díj, míg azok, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, azok számára nőni fog.
