„Ez így nagyon nem jó” – Holoda Attila szerint stratégiai gondolkodás nélkül az energia- és közlekedési rendszer is sebezhető marad
A Pirkadat július 21-i adásában Breuer Péter dr. Holoda Attila energiaszakértővel beszélgetett a Hormuzi-szoros körüli konfliktusról, az olajárak alakulásáról, a magyar stratégiai üzemanyagkészletekről, a benzinkutak helyzetéről, valamint a vasút és a geotermikus energia jövőjéről. Holoda szerint az iráni nyomásgyakorlás rövid távon működhet, a térség országai azonban új szállítási útvonalakkal készülnek a szoros megkerülésére.
A piac még mindig megállapodásra számít
A világ olajkereskedelmének 15–20 százaléka került veszélybe a Hormuzi-szoros lezárása és a katonai feszültség miatt. Az árak mégsem ugrottak a 2008-as válság idején tapasztalt 147–150 dolláros szintre: a csúcs 116 dollár körül alakult, majd mérséklődni kezdett.
Holoda szerint a piac beárazta annak lehetőségét, hogy előbb-utóbb megállapodás születik. Iránnak is érdeke a hajózás fenntartása, hiszen legfontosabb exportcikke a kőolaj, amelyet elsősorban Kínának és más ázsiai gazdaságoknak értékesít.
A helyzetet azonban kiszámíthatatlanná teszi, hogy az amerikai és az iráni vezetés álláspontja is gyorsan változik, miközben katonai, félkatonai és vallási szervezetek újra meg újra fokozhatják a konfliktust.
Irán már tudja, hogy működik a szoros lezárása
Irán korábban sokszor fenyegetett a Hormuzi-szoros lezárásával, de most először ténylegesen alkalmazta ezt az eszközt. Holoda szerint Teherán felismerte, hogy a lépés nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra és az öböl arab államaira.
Kuvait, Katar és Jordánia amerikai támaszpontjai támadási célponttá válhatnak, a jemeni húszik pedig a vörös-tengeri szállítási útvonalat veszélyeztetik. Ez Szaúd-Arábiát is nehéz helyzetbe hozza.
„Ezzel a fegyverrel másfél-két évig élhet még Irán” – mondta Holoda. Ezután új vezetékek és elkerülő útvonalak épülhetnek, amelyek csökkentik a Hormuzi-szoros jelentőségét.
Nem mindegy, milyen tartalék áll rendelkezésre
Magyarországnak stratégiai és finomítói tartalékai is vannak. A stratégiai készlet jelentős része azonban nyersolaj, amelyet fel kell dolgozni, mielőtt benzin, dízel vagy kerozin készülhet belőle.
Holoda szerint ezért félrevezető pusztán azt közölni, hány napra elegendő nyersolaj áll rendelkezésre. Az autósok számára az számít valódi tartaléknak, ami már felhasználható üzemanyagként elérhető.
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nyersolajkészletek egy részét a finomítók felelősségi körébe helyezzék, és több kész benzint, dízelt, valamint kerozint tároljanak.
Bezárhatnak a kisebb benzinkutak
A jelenlegi kiskereskedelmi árrés Holoda szerint literenként körülbelül 25 forint, miközben egy benzinkút fenntartásához legalább 50, inkább 65–70 forintra lenne szükség.
Ha ez tartósan így marad, kisebb kutak mehetnek csődbe, és teljes térségek maradhatnak nehezebben elérhető üzemanyag-ellátással. Az autósoknak távolabbra kellene utazniuk tankolni, ami tovább növelné a költségeiket.
Az energetikai irányításnak ezért nemcsak az országos készleteket, hanem a kiskereskedelmi hálózat fennmaradását is figyelnie kellene.
A repülőtereket a katonai gépek foglalják el
Holoda hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs általános kerozinhiány. A közel-keleti polgári légiközlekedés gondjait inkább az okozza, hogy egyes repülőtereket amerikai utántöltő és harci gépek használnak.
A katonai forgalom korlátozza a fel- és leszállási lehetőségeket, miközben a polgári légitársaságoknak szigorú időpontokat kell betartaniuk. A késések és járattörlések kártérítési kötelezettséget, üzleti veszteséget és megbízhatósági problémát okoznak.
Ezért a légitársaságok nem előítéletből kerülik a térséget, hanem a kiszámíthatatlanság és a biztonsági kockázat miatt.
A vasútnak energiatermelőként is gondolkodnia kell
A magyar vasút korszerűsítésében az energiaellátásnak központi szerepe van. A villamosított hálózat hatalmas fogyasztó, ezért Holoda szerint a vasútnak napelemekkel, helyi energiatárolással és digitális rendszerekkel aktív szereplővé kellene válnia az energiapiacon.
Az új járművek bérlése részben azért szükséges, mert egyes régebbi berendezéseket nem a mai, 40 fok feletti hőmérsékletekre terveztek. A szélsőséges időjárásra felkészített technika ma már közlekedésbiztonsági kérdés.
Holoda szerint a magyar rendszer sokáig rövid távú megoldásokkal reagált, miközben elmaradt az öt, tíz vagy húsz évre előretekintő tervezés.
Negyven éve várunk a reptéri vasútra
A budapesti repülőtér és a belváros gyors vasúti összekötéséről évtizedek óta beszélnek, mégsem épült ki működő rendszer. Holoda szerint a jelenlegi megoldások egymás mellett lévő, rosszul összekapcsolt elemek.
„Ez nem rendszer. Ezek ilyen esetleges, egymás mellett lévő önálló egységek” – fogalmazott.
A repülőtér, a vasút, az úthálózat és az energiaellátás fejlesztését közös logisztikai tervben kellene kezelni, rendszeres karbantartással és hosszú távú finanszírozással.
A termálvíz nagy részét egyszerűen elengedjük
A gyógyfürdőkben és a mezőgazdaságban felhasznált geotermikus vízre Magyarországon nem vonatkozik általános visszasajtolási kötelezettség. Holoda ezt komoly stratégiai hibának tartja.
A hazai geotermikusvíz-kitermelés több mint 65 százalékát ez a két ágazat használja fel, majd a víz jelentős része visszasajtolás nélkül távozik. Így egy megújulónak nevezett erőforrás utánpótlását akadályozzuk.
„Egyáltalán nem használjuk jó gazda módjára” – mondta. Szerinte olyan vezetőkre van szükség, akik a rendelkezésre álló energia-, közlekedési és természeti erőforrásokkal több évtizedes távlatban képesek gazdálkodni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
