|
A legnagyobb feladat, hogy több erőt és energiát helyezzünk az albán-magyar gazdasági kapcsolatokba – mondta Orbán Viktor Sali Berisha albán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanitt az albán kormányfő arról beszélt: az 56-os magyar szabadságharc és a Magyarországon történt változások a nyolcvanas években útmutatásként szolgáltak Albánia számára.
|
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: megtiszteltetés Magyarország számára, hogy az albán kormányfő ellátogatott hazánkba. Hozzátette: amikor az ember végignéz Európa vezetőin, akkor nagyon kevés olyan embert lát, mint Sali Berisha, aki a kommunista rendszer összeomlása óta meghatározó szerepet játszik saját országában. Albánia modernkori történelmét nélküle nem lehet elképzelni – húzta alá Orbán Viktor.
Úgy folytatta, azért is tiszteljük az albánokat, mert nehéz történelmi háttérből kell kilépniük, megtalálniuk a jobb élet felé vezető utat. Rámutatott, a közép-európai térségből az egyik „legbrutálisabb diktatúrát” Albánia szenvedte el, éppen ezért Albánia tudja, milyen a diktatúra, és milyen a szabadság. Sali Berishához fordulva hozzáfűzte, nagyon örül, hogy egy „elkötelezett szabadságharcost” köszönthet Magyarországon.
A kormányfő Albániát fontos országnak nevezte. Albánia egy növekvő ország, nemzeti összterméke és népessége folyamatosan nő; nekünk magyaroknak nincs kétségünk afelől, hogy a következő 15-20 év fel fogja értékelni Albánia jelentőségét, mind az európai stabilitás, mind a gazdaság szempontjából – fogalmazott Orbán.
Szólt arról is, Magyarország Albániát és az egész Balkán térségét stratégiai partnernek tekinti. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, az Európai Unió új gazdasági motorja a Nyugat-Balkán, azon belül Albánia lehet, éppen ezért Európa érdeke, hogy Albánia minél hamarabb az unió tagja legyen.
A legnagyobb feladat, hogy több erőt és energiát helyezzünk az albán-magyar gazdasági kapcsolatokba – hangsúlyozta Orbán Viktor.
|
Sali Berisha albán kormányfő a legnagyobb tiszteletét fejezte ki a magyar nép iránt, és felhívta a figyelmet a két ország régmúltban gyökerező kapcsolatára.
Kitért rá, látogatása Magyarország és Albánia diplomáciai kapcsolatfelvételének 90. évfordulóján, és az albán állam megalakulásának 100. évfordulóján történt.
Az albánok igazán jó barátra és támogatóra találtak Magyarországban – húzta alá Sali Berisha. Hozzátette: Albánia jelentős segítséget kapott Magyarországtól uniós csatlakozásának elősegítését érintően.
|
Az albán miniszterelnök elmondta, Albánia minden nap egyre erősebb, „egyre jobb a gazdasági klímája”; főleg az energetikai szektorban vannak lehetőségei. Példaként említette, hogy országában külföldi befektetők segítségével vízierőműveket építenek, s hogy Albániában új utak, illetve autópályák épülnek, amely beruházásokhoz magyar cégeket is várnak.
Kitért rá: Orbán Viktor ígérete szerint, több albán diák tanulhat a jövőben Magyarországon, és Albánia át fogja venni a felsőoktatás finanszírozási modelljét Magyarországtól.
|
Arról is beszélt, a két ország szoros együttműködésre törekszik majd a mezőgazdasági szektorban is.
Az albán kormányfő Orbán Viktor szavaira reagálva megerősítette: az albánok talán a legnehezebb diktatúrában éltek a többi államhoz képest. Sali Berisha megfogalmazása szerint az 56-os magyar szabadságharc és a Magyarországon történt változások a nyolcvanas években útmutatásként szolgáltak Albánia számára.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor megjegyezte: az Európai Unióban szabad és független nemzetek vannak; az unió megmondhatja, melyek azok az elvek, melyeket fontosnak tart, de az államélet berendezésében teljesen szabadkezük van a tagállamoknak.
|
Állandóan konszenzusokra, titkos alkukra épülő, de magát demokratikusnak mutató rendszerektől jobban tartok, mint a nyílt vitáktól. Nyugodtan mondhatom, hogy Albánia minden demokratikus sztenderdet, ami az uniós tagsághoz szükséges, teljesít – szögezte le a magyar kormányfő.
Az albán politikai élet demokratikus karakterét tekintve nem marad el semmilyen uniós kívánalomtól, ezért a demokrácia, vagy a politikai viták helyzete Albániában semmilyen óvatosságra és távolságtartása nem ad okot az Európai Unió számára – jelentette ki.
Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfő délelőtti ülésén döntést hozott az állampárti múlttal összefüggésben. Miután az új alaptörvénnyel megteremtettük az alkotmányos alapjait annak, hogy „a kommunizmust, mint örökséget kezelni tudjuk, ismeretlen részét fel tudjuk tárni,” ezért a frakció azt kérte, hogy az alkotmányban foglaltaknak megfelelően jöjjön létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az összes, kommunista örökséghez kapcsolódó jogszabálycsomag készüljön el még a tavaszi ülésszak alatt. Én ezt természetesen vállaltam, és ezt el is fogjuk végezni” – fogalmazott a miniszterelnök.
