Dr. Schőner Alfréd főrabbi Művészi vallomás a Holocaust árnyékában

Dr. Schőner Alfréd főrabbi
Művészi vallomás a Holocaust árnyékában

vallastud1.jpg

„A FÉLBEMARADT EMBERVÁGYAKÉRT, A MEGZAVART MŰVÉSZÁLMOKÉRT, A CSONK-ALKOTÁSOKÉRT, TORZÓKÉRT HANGFOSZLÁNYOKÉRT, MEGSZAKADT SZERELMEKÉRT ÉS A MEGROKKANT, KIFOSZTOTT LELKEKÉRT KI TART REQUIEMET, KI SZENTEL NEKIK EMLÉKET?”

Könnyek kapuja. 44. oldal (l)

E költői gondolatot fogalmazta meg néhány hónappal halála előtt Birnfeld Sámuel. Nevét elfelejtették. Egyénisége, szikár alakja, szemüvege mögül elővillanó átható tekintete, lírai álmai eltűntek a múlt homályában. 1944. decemberében rabszolgává alázottan éhen halt Félixdorfban.
Özvegye több mint négy évtizeden keresztül őrizte szellemi hagyatékát, egyéniségét jellemző rajzait, muzikalitását feltételező szerzeményeit, nemes veretű stílusban született írásait, fordításait.

Ki is volt dr. Birnfeld?

Szüleinek hatodik gyermekeként 1906. december 6-án született Szegeden. (2) Felsőfokú tanulmányait a budapesti Országos Rabbiképző Intézetben és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. A numerus clausus alatt kitüntetéssel doktorált. Átfogó műveltségére jellemző, hogy a német, az angol és az olasz nyelven kívül megtanult arabul, arameusul, perzsául, szanszkritül, s otthonos volt a babilóniai ékírásban is. Széles látókörű, a művészeteket ismerő, az irodalom iránt érdeklődő egyéniség. (3)

Rajzolni ifjú éveiben az akkor Szegeden letelepedő Heller Ödönnél tanult. Autodidakta alkat, aki utazásai során megismeri a művészetek sokszínűségét, s elmélyül alkotó módszereikben. Főleg a grafika vonzza, s mint naiv művész, ebben a művészeti ágban képes érzékeltetni a lelke mélyén rejtőző gondolatokat. Portréin többek között emberi és művészi ideáljait jeleníti meg.

„SZERETNÉK MAJD TALÁLKOZNI HÁROM IDEÁLOMMAL. MÓZESNEK KEZET CSÓKOLNÉK, LEONARDO DA VINCI ELŐTT LEVENNÉM KALAPOMAT, BEETHOVEN LÁTTÁRA PEDIG ZOKOGVA BORULNÉK LE.”
Pantheon. 20. oldal.

Tájképek, biblia, holocaust

Hitvesi szerelem fűzi feleségéhez, ugyanakkor létbizonytalanság, értetlenség lengi körül. Gyakran e magába forduló lélek mély hite ellenére, vagy talán pont amiatt, az írásba, a zene komponálásába, és a rajzolásba, a művészi önkifejezésbe „menekül”. Magányossága alkotásain is visszatükröződik. Kopár tájak, levélkorona nélküli fák, a Tisza partjára kikötött rozzant bárkák, emberek nélküli hideg természet, melyet beárnyékol, az itt-ott előtűnő tónusosan megrajzolt felhőzet. A fenyőkkel övezett, felkiáltójelként a magasságok felé törő hegyvonulatok között kanyargó kietlen utak, a hegytetőt uraló magányos kolostor, a megdermedt mozdulatlan szélmalom, az ódon hangulatot árasztó szegedi zsinagóga belső enteriőrje, a Dávid csillaggal megkoronázott-megbélyegzett Lőw templom, mind-mind félelmeinek, lelki traumáinak, sikertelenségének a kép nyelvére lefordított drámai rezdülései. Ugyanakkor kifinomult humorérzéke a groteszk felé is hajlik. Majd felülemelkedne a mindennapok adta keserűségén szinte fotorealista hűséggel ábrázolja a szegedi tanyavilág bölcs paraszt embereit.

„ZSIDÓ TEMETŐBEN KÖVET RAKNAK A SÍROKRA, A VIRÁGOKKAL HÍMZETT SÍRHANTTAKARÓ TILOS. BÁRKIK VOLTUNK IS, BÁRMILY JÓK, BUKOTTAK SZENT BÉLYEGESEK, NEKÜNK MÉG A HALÁL UTÁN IS KÖVEK JUTNAK. ZSIDÓ SORS…”
Élet-halál. 31. oldal.

Kevés vallási témájú képet rajzolt, de bibliai tárgyú kompozícióin az áhítat húrjait pengeti. A három angyalt mély alázattal fogadó Ábrahám, a népében csalódó, de mégis értük imádkozó Mózes, a két kőtáblát átölelő próféta mozdulata, az ódon zsinagógában imaköpenyébe burkolódzó imádkozó zsidó egy-egy vallomás a hitről, a reményről s a világot átfogó isteni szeretetről.

CSODÁLATOS VAGY ISTEN, HOGY SILÁNYNAK LÁTSZÓ ANYAGBA BELESUGÁROZTÁL MENNYEI FÖNSÉGEDBŐL EGY PARÁNYIT. TEREMTÉD A KÖVET, MELY ÚTSZÉLRE HULLOTT, FOLYÓMEDRÉNEK SZÉLÉRE SODRÓDOTT, A FÖLD MÉHÉBE REJTŐZÖTT ÉS TE KIHOZATTAD AZT ÉGKŐNEK, SZOBORNAK SZÍNI KŐTÁBLÁNAK, DE SÍRKŐNEK IS.”
Az én Istenem. 5. oldal

A 30-as évek végének, a 40-es esztendők elejének történelme, történetek vetületei híven tükröződnek alkotásain. Háború, milliók halála, diszkriminációs törvények, munkaszolgálat, deportálás, koncentrációs tábor, népirtás. Érzi, átéli, s megábrázolja az éledő, majd egyre erősödő fasizmus romboló szellemét. Dávid csillaggal megbélyegzett bohóc meredten fürkészi a levegőben játszadozó, imbolygó léggömböt. Halálfejes fasiszta katona mered a nézőre egy másik képen, kinek sisakján és arcán a félelmet és rémületet keltő horogkereszt kortörténeti dokumentum. A Bibliában leírt egyiptomi rabszolgaság asszociációra, s párhuzamos gondolkodásra készteti. Hisz a bibliai üzenet igazságában, az igazság győzelmében, de látja, érzi, tudja, hogy a „szabadulásig” mennyi, de mennyi áldozatnak kell ártatlan vérét hullatnia. Az 1944. tavaszán készült grafika-sorozatán a Peszáchra, (zsidó húsvét), a szabadság ünnepére meggyötört munkaszolgálatost rajzol, aki a végtelen, kietlen talajban gyalogol. Mögötte az emberekkel teli vonatok dübörögnek, és az eligazító felirat önmagáért beszél:

Deportierte Juden

„EGY FOGOLYTÁBOR A MEGTÉBOLYODOTT VILÁG EGY SARKÁBAN. A TÁBORT HÁROMSZOROS ÁRAMMAL TELÍTETT DRÓTSÖVÉNY VESZI KÖRÜL. HA ALSZIK A TÁBOR, A DRÓTCSOMÓK BESZÉLGETNI KEZDENEK EGYMÁSSAL, A SOK TITOKKAL TERHES CSÖNDBEN.
MINDENIK CSOMÓ TUD MÁRTÍR-MESÉT, MELY OTT JÁTSZÓDOTT LE NÁLA. E MESÉK HALLATÁRA A DRÓT-KERESZT „KADDIST” – HALOTTI IMÁT – SUTTOG A CSOMÓKNÁL, AMELYEKET VÉRTANUK ÉRINTETTEK MEG..”
Látomások. 50. oldal.

Van azonban egy másik Magyarország is, amelyet Madách Imre, Ady, Babits, Juhász Gyula, József Attila, Móra Ferenc, és számtalan más humanista neve és szellemisége fémjelez. (4) S természetesen az akkor, 1944-ben 100 éve halott Petőfié, akinek életművéhez mélyen kötődik. Kettősgyökerűsége abból a tradícióból sarjad, amely a toleranciából és a szeretetből építkezik. Amely befogadni, és nem kirekeszteni, építeni, és nem pusztítani, ültetni, és nem kiirtani akar.

„IGEHIRDETÉSEN VOLTAM A KISKUNSÁGBAN ÉS KÉT KÉPET IDÉZTEM FÖL ISTEN TÁRLATÁBÓL MAGYARSÁGOM ÉS ZSIDÓSÁGOM KÉT SZIMBÓLUMÁT. MAGYARSÁGOM KÉPE EGY ELHAGYOTT SZÉLMALOM VOLT. CSONKÁN ÉS VITORLASZEGETTEN ÁLLOTT A BÚZA-ASZTAGOK KÖZÖTT, MINT FORDÍTOTT FELKIÁLTÓ JEL. PONTJA -A NAP – FÉNYSZÓRÓ CSÓKKAL NEHEZEDETT RÁ ÉS A CSÓKBAN VÍGASZ, CSONGYÓGYÍTÓ IGÉRET VOLT. ÉS A BÉNA KAROK ISTEN FELÉ NYÚLTAK.
ZSIDÓSÁGOM KÉPE IS EGY SZÉLMALOM VOLT, FORGOTT KERINGETT, S KÖZBEN VITORLÁJÁNAK ÁRNYÉKA KERESZT ALAKBAN RÁHULLOTT A FÖLDRE. ÍGY KERING VALLÁSOM INNEN KISZAKADT SOK EZER GYERMEKE ÉS SORSÁNAK „KERESZTJÉVEL” ÁLDÓN ÉS KÖNNYESEN RÁZUHAN A FÖLDRE.”
Egy lelkész naplójából. 18. oldal.

Petőfi hatása

Petőfi költészetéből meghallja az ember – a szabadság-szeretet, a felelősség, az egyenlőség iránti vágy és az egyetemesség poétikus üzenetét. Tizenkét versét fordítja le a Biblia nyelvére, a héberre. (5). Többek között a Farkasok dalát.

„Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kínoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek,
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.”
– írja Petőfi, s a költői jóslat beteljesedik Birnfeld életében.

1942-től többször hívják be munkaszolgálatra, s a lelket és fizikumot megrendítő pokolban a János vitézt ülteti át héberre. A halál árnyékában keresi a szellemi örökkévalóságot.
Fordítástervezetét, amelyet egy kis alakú füzetben rögzített, 1944. május 14-én fejezte be. Ebben a teljes szöveg megtalálható. Az első oldalra Petőfi arcképét helyezi, s a portré alá, archaikus héberséggel tömör értékelést ad a költőről, melynek magyar fordítása a következő:

„E nagy költő 1823-ban született. Egyszerű szülők gyermekeként nehéz körülmények között tengette életét. 1848-ban harcolt a magyar szabadságért, s a hazáért vívott küzdelemben, 1849-ben életét áldozta a harc mezején. Sírja mai napig ismeretlen. (6) Napjainkig az egyik legnagyobb lírikusként tartják számon. Költészete ismert az egész világon.”

Május második felében hozzákezd a tisztázat elkészítéséhez. Harmincegy oldalon csak tizenhét fejezet készülhetett el. Ezután deportálták…
Baloldalon gyöngybetűkkel – magyarul – Jancsi és Iluska története, a jobbon – kalligrafikus betűkkel, punktált szöveggel – a mesteri fordítás. 1944-ben volt a János vitéz megjelenésének centenáriuma. A jubileumra tiszteleg Petőfi szelleme és emléke előtt.
A fordításhoz színes rajzokat készít. (7) Ezekből az illusztrációkból is érződik az alkotó célja: a mű hangulatát, hangvételét, játékosságát visszaadva, a humor leheletfinom leplébe burkolva – tanítani. Birnfeld a János vitéz fordításához hét illusztrációt készített, amelyek szorosan kötődnek a szöveghez.

E kompozíciókon elsősorban jellemábrázoló készsége a megragadó. Iluska mostohájának testtartása, arcának elnyújtott, eltorzított vonásai híven adják vissza Petőfi szövegét:

„Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája:
hol marad, hol lehet oly soká leánya?” (8)

A törökök vezérének puffadt, eltorzított az arca. Az óriáskirálynak fogatlan a szája, félelmet keltő az izomzata, tompa-bárgyú a tekintete. A tengeren Jánost átvivő óriásnak bozontos a haja, s kacagó arcát burjánzó szakáll borítja. A képzeletbeli monumentális sárkánykígyó tüzet okád. Ezek mind-mind olyan elemek, melyek a szöveg interpretálására hivatottak, de érződik rajtuk az illusztrátor célja: egyéni ötletekkel színesíteni, gazdagítani az olvasói fantáziát.

A Birnfeld élettorzó üzenete

Birnfeld, amikor deportálják, hátizsákjában Bibliát, néhány művész életrajzát és a magyar költők antológiáját vitte magával. Valami drámai, valami jelzésértékű szimbólum van e tettben, s élete tragikus kifejletében. Ő mártírhalált hal, de a Biblia a művészet és az irodalom él, mintegy jelezve: fasisztoid ideológiák elpusztítják az életet, de a szellem halhatatlan, s idők felett álló.

„MAJD FEKSZEM ÉN A HALÁLBAN
ÉS SÍROM FELETT FŰSZÁL LEGÉNYKÉK
UDVARIASAN HAJLONGANAK
ÉS HA AKKOR ISTEN RÁMVETI A
NAPSUGARAKAT, AKKOR TUDNI FOGOM,
HOGY VALÓBAN NAGYOT NŐTTEM A
HALÁL ÓTA…”
Részlet B. S. Mérték című verséből (1942. VII.1.)


JEGYZETEK

1. a tanulmányban közölt, nagybetűvel írt idézetek dr. Birnfeld Sámuel máig kiadatlan írásaiból valók.

2. „Néhai férjem, Birnfeld Sámuel 1906. december 6-án született Szegeden a Tisza Lajos krt. 76. házban. A ház még ma is áll. Szülei vallásos zsidók voltak. Hatan voltak testvérek és ő volt a legfiatalabb. Az egész Birnfeld családot részben Auschwitzban, részben a munkaszolgálatban pusztították el. Őt a nyilasok hurcolták el október 20-n reggel Budapestről, a Vig-u 24-ből. November 12-ig sáncásáson volt Pest környékén. Ekkor gyalog indították útnak Ausztria felé. November 20-án Hegyeshalomnál vitték át őket a határon. Egy korabeli szemtanú arra bíztatta Birnfeldet, hogy szökjék meg, erre azt válaszolta:”…én nem megyek. Ezekkel az öreg beteg emberekkel maradok, és hátha a feleségemre is rátalálok Ausztriában. ” 1944. december 28-án, a zsinagógai dátum szerint Tévét hó 12-én, Félixdorfban éhen halt. Egy Wéber nevű kiskunfélegyházi üvegkereskedő, aki túlélte a Soát, temette el. Az ő elmondásából kiderült, hogy Birnfeld a táborban minden este összehívta sorstársait, gyógyította a betegeket, s az utolsó falat kenyeret is megosztotta velük.”

Részlet özv. dr. Birnfeld Sámuelné a szerzőhöz, 1975. július 17-én írt leveléből.

3.
a. Ehelyütt mondok köszönetet dr. Binjamin Gát-Rimonnak (Rison Lezion), dr. Jechiél Zvi Moskovitsnak (Bnei Brak), dr. Révész Mártonnak (Tel-Aviv) és dr. Singer Ödönnek (Budapest), akik mint egykori diáktársai, visszaemlékezéseikkel segítettek megrajzolni a Birnfeld portrét.
b. Az elmúlt öt évtizedben a következő publikációkban említik meg Birnfeld Sámuelt:

I. „dr. Birnfeld Sámuel, sz. Szeged, 1906. XII.6. Rabbivá avatták: 1936. A pesti izr. hitközség rabbi- vallástanára. Sáncásásra hurcolták el. Irodalmi munkássága: Sevet Jehuda. Selomo ibn Verga krónikája, Budapest., 1934. 32. p-” Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyve az 1943/44, az 1944/45- és az 1945/46 tanévről. Szerkesztette dr. Lőwinger Sámuel igazgató. Budapest, 1946.

II. Schőner Alfréd, Elpusztított álmok, Képes Újság, 1984. XII. B.

III. Birnfeld Sámuel emlékkiállítása a Somogy-könyvtárban

Délmagyarország, 1986. XII. 5.

4. Kiadatlan írásaiban gyakran idéz Madách, Juhász Gyula és Móra Ferenc műveiből.

5. Petőfi héber fordítói közül hadd emeljük ki a következőket:
I. Vótum Petőfiánum: Petőfi fogadalma. Budapest, Kossuth, 1975, Bacher Vilmos (1909.), Avigdor Hameiri (1961).II. Itamár Jaoz-Keszt: Cvi Haplaot.
I-II- kötet, Tel-Aviv, 1984. Kétnyelvű antológia. (E kötetben a szerző 115 magyar költőt fordít le héberre. Többek között Petőfi Szeptember végén, Befordultam a konyhára, Reszket a bokor, Az őrült, A kutyák dala, A farkasok dala, Egy gondolat bánt engemet c. költeményeit.

6. Amikor Petőfi egyéniségét méltatja, többek között így ír a héber szövegben:
„…velo jada is et kovurato ad hajom haze…” E fordulat egyenes idézet Deuteronomium 34. 6.-ból. A bibliai idézet Mózesre vonatkozik, s pontos magyar fordítása: „…és senki sem tudta sírját egész e mai napig.”
Birnfeld fordítástervezetében egy helyre, a János vitéz I. fejezetének 2. versébe, „ültette be” a bibliai idézetet.
(Micha 2.8.)
Azonban a teljes fordítást tanulmányozva megállapítható, hogy a héber változaton végig érződik a Szentírás hatása.

7. Férje elhurcolása után, a feleséget – a ma is Szegeden élő – dr. Birnfeld Sámuelnét Ausztriába deportálták. Ő vitte magával hitvese irodalmi termékeit, fordításait, grafikáit, illusztrációit. Csontvázzá lefogyva a menetelések alatt mindenét eldobta, csak férjének munkáit őrizte, s a felszabadulás után hazavitte Magyarországra.
Néhány évvel ezelőtt a teljes szellemi hagyatékot – gyermeke nem lévén – a New Yorkban élő egyetlen unokaöccsének, Kovács Lászlónak ajándékozta. Kettőjüktől kaptam meg a teljes Birnfeld-anyag fénymásolatát. Önzetlen segítségük tette lehetővé e dolgozat megszületését.

8. Petőfi Sándor, János vitéz I. fejezet.,