Uniós szankciószigorítás Szíriával szemben , zöld fény Szerbiának, meghosszabbított kalózellenes misszió.
A Szíriával szembeni szankciós intézkedések megszigorításáról döntöttek hétfői ülésükön az EU-országok diplomáciai irányítói – közölték Brüsszelben. Több külügyminiszter – köztük Martonyi János – emellett azt is jelezte újságíróknak, hogy az EU valószínűleg bele fog egyezni kedden Szerbia uniós tagjelölti jogállásának a megadásába.
A szíriai ellenzékkel szemben brutális erőszakkal fellépő damaszkuszi kormány hét további tagjával bővül az uniós beutazási tilalommal, valamint vagyonzárlattal sújtott szíriai személyek köre. Gazdasági jelentőségét illetően az új intézkedések közül kiemelkedik a szíriai jegybank Európában elérhető javainak befagyasztása. Az erről szóló közlemény szerint a központi bankot sújtó vagyonbefagyasztás ellenére „a legitim kereskedelem szigorú feltételek mellett tovább folytatható” Szíriával.
A szigorító lépésekhez tartozik emellett, hogy kitiltják a szíriai teherszállító repülőgépeket az EU-országok repülőtereiről, továbbá megtiltják a szíriai arannyal, egyéb nemesfémekkel és gyémánttal való kereskedést.
A Szíriáról szóló állásfoglalásban az Európai Unió felszólította a közel-keleti ország ellenzéki szervezeteit az egymás közti koordinációs mechanizmus létrehozására az Arab Liga felügyelete alatt, valamint arra, hogy tartsák tiszteletben minden kisebbség jogait. Ez utóbbi kitételt az indokolja, hogy értesülések szerint a szunnita lázadók kegyetlenkednek az elfogott alavitákkal. Az alavita kisebbség számít a mostani damaszkuszi rezsim fő hatalmi támaszának.
Az EU a Szíriai Nemzeti Tanácsot a békés demokratikus változást akaró szíriaiak egyik legitim képviselőjeként ismerte el. Az Európai Unió az általános ügyek tanácsának keddi ülésén bele fog egyezni, hogy Szerbia megkaphassa az EU-tagjelölti státust – közölte hétfőn Brüsszelben Alain Juppé francia külügyminiszter. „Széles körű egyetértés” körvonalazódásáról beszélt Michael Spindelegger, az osztrák diplomácia irányítója is.
Martonyi János magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha vannak is bizonyos fenntartások Belgráddal szemben, az a domináns vélemény, hogy e fenntartásokat nem kell összekapcsolni a tagjelölti státus kérdésével. A magyar diplomácia irányítója szerint nem lenne szerencsés, ha az EU újabb és újabb feltételeket támasztana Szerbiával szemben.
A keddi döntés „bátorítás lesz Belgrád számára, hogy folytassa közeledését az Európai Unióhoz” – mondta Juppé.
Múlt pénteken Szerbia és Koszovó között megállapodás jött létre a regionális és nemzetközi tanácskozásokon való koszovói részvétel mikéntjéről, valamint a szerb-koszovói „elválasztó vonal” integrált ellenőrzéséről. E megállapodás annyira derűlátó visszhangokat váltott ki a szerb tagjelölti státus esélyeit illetően, hogy Boris Tadic szerb elnök máris úgy döntött: ezen a hétfőn és kedden látogatást tesz Brüsszelben, ahol megbeszélést folytat Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével.
Martonyi Jánosnak hétfőn külön kétoldalú találkozója volt Brüsszelben Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszterrel, akit biztosított afelől, hogy Magyarország szerint „Koszovó nem maradhat sötét lyuk”, az országot közelíteni kell az unióhoz. Koszovói részről remélik, hogy az EU úgy dönt, megvalósíthatósági tanulmányban térképezi fel az EU-koszovói stabilitási és társulási megállapodást célzó tárgyalások megkezdésének lehetőségét.
Döntöttek az uniós külügyminiszterek hétfőn arról, hogy két évvel, 2014 végéig meghosszabbítják az Indiai-óceán térségében a kalózkodás visszaszorítása érdekében zajló uniós műveletet. Az Atalanta nevű művelet keretében – 2008 óta – az EU hadihajókat telepít a térségbe, elsősorban Szomália közelében, hogy védelmezze az arra járó hajókat.
Felmerült a misszió bizonyos körű szélesítése is a kalózok elleni hatékonyabb fellépés érdekében, erről azonban a tagállamok egyelőre nem jutottak egyetértésre. Civil szervezetek szerint Szomália partjainál több mint 30 kereskedelmi hajó van kalózok fogságában.
Napirenden szerepelt még a belső ellenzéket elnyomó fehérorosz rezsimmel szembeni uniós szankciók megszigorításának kérdése is. Martonyi János ezzel kapcsolatban azt jelezte, kedden várható hivatalos állásfoglalás közzététele.
