„Ha letagadjuk a hibáinkat, akkor a valós igazságunk is csorbát fog szenvedni” – Seres Attila Izrael kommunikációs válságáról
A Pirkadat október 9-i adásában M. Kende Péter Seres Attilával értékelte a hét eseményeit. Szóba került a franciaországi antiszemitizmus, október 7. évfordulójának nemzetközi visszhangja, Izrael diplomáciai elszigetelődésének veszélye és az a kérdés, lehet-e pusztán kommunikációval visszaszerezni a világ közvéleményének bizalmát. Seres szerint ehhez tárgyilagosságra, önkritikára és a valódi hibák kijavítására is szükség van.
Franciaországban régi probléma tér vissza újra és újra
M. Kende Péter a franciaországi zavargások kapcsán azt kérdezte, van-e ok zsidó szemmel különösen aggódni. Seres Attila szerint Franciaországban eleve indokolt az aggodalom.
Saját franciaországi rokonain keresztül is azt tapasztalja, hogy sokan bizonytalannak látják a zsidóság jövőjét az országban. A történelmi előzményeket felidézve a Dreyfus-ügyet említette, amely már a 19. század végén megmutatta, milyen mélyen jelen lehet az antiszemitizmus a francia társadalomban.
Úgy fogalmazott, az antiszemitizmus visszatérő francia problémája a történelmi tapasztalatok alapján nem különösebben meglepő.
Október 7. helyett ismét Gázáról szóltak a hírek
A beszélgetés következő témája a 2023. október 7-i Hamász-támadás évfordulója volt. Seres szerint a hét nem elsősorban a több mint ezer áldozat előtti méltóságteljes főhajtásról szólt.
Inkább az izraeli válaszlépések, valamint a Gázával kapcsolatos népirtásvádak kerültek ismét a középpontba. Példaként egy, a velencei filmfesztiválon bemutatott filmet és az arra készített izraeli válaszfilmet említette.
Szerinte már önmagában tanulságos, hogy a nyilvánosság figyelme ismét nem az október 7-i terror áldozataira, hanem Izrael gázai tevékenységére irányult.
Gideon Szár is nehéz diplomáciai évekre figyelmeztetett
Seres Attila külön kiemelte Gideon Szár izraeli külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint Izrael nehéz diplomáciai évek elé nézhet.
Szár arra figyelmeztetett, hogy katonai erő önmagában nem oldja meg Izrael problémáit, nemzetközi kapcsolatok nélkül az ország nem boldogulhat.
Seres azt is hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter bírálta a ciszjordániai telepesek erőszakos akcióit is, amelyek szerinte már Izrael legközelebbi szövetségeseinek támogatását is próbára teszik.
A kommunikáció mögött tényeknek is kell lenniük
M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogyan lehetne javítani Izrael kommunikációs helyzetén, amelyről rendszeresen elhangzik, hogy komoly vereséget szenvedett.
Seres szerint kommunikációval önmagában nem lehet mindent megoldani.
„Tények is kellenek mögé, amiket kommunikálunk” – fogalmazott. Attól, hogy Izrael elutasítja a népirtás vádját, még nem következik az, hogy minden katonai vagy diplomáciai döntése hibátlan volt.
A problémát abban látja, hogy a fekete-fehér gondolkodás mindkét oldalon leegyszerűsíti a valóságot.
„Az emberek igent, nemet, feketét, fehéret szeretnek”
Seres saját kommunikációs tapasztalatairól is beszélt. Felidézte a Sófár portálnál és a Neokohnál végzett munkáját, ahol olyan szemléletet próbált meghonosítani, amelynek két kulcsszava a tárgyilagosság és a méltányosság volt.
Úgy látja azonban, hogy a mai nyilvánosság éppen az ellenkező irányba mozdul. „Az emberek nem szeretik az egyrészt, másrészt dolgokat. Az emberek igent, nemet, feketét, fehéret szeretnek.”
Izrael helyzete viszont szerinte ennél jóval összetettebb, ezért hiteltelen kommunikációhoz vezethet, ha minden kritikát egyszerűen hazugságnak minősítenek.
Az önkritika a hitelesség feltétele
Seres szerint Izrael kommunikációjának akkor lehetne nagyobb súlya, ha hajlandó lenne egyértelműen beszélni saját hibáiról is.
„Ha letagadjuk a hibáinkat, akkor a valós igazságunk is csorbát fog szenvedni” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy ez alatt nem önostorozást ért, hanem a tényleges problémák felismerését és kijavítását. A háborúban hibák történnek, és szerinte ezek tagadása hosszabb távon még a valós állítások hitelességét is gyengíti.
Egy hadsereg feladata nem a „humánusság” bizonygatása
Seres a „világ leghumánusabb hadserege” típusú izraeli kommunikációt is problémásnak nevezte.
Úgy fogalmazott: „Egy hadsereg nem tud humánus lenni.” A hadsereg feladata az ország polgárainak védelme, és ehhez erőszakot alkalmaz.
Szerinte ezért félrevezető olyan kommunikációs képet fenntartani, amelyben minden izraeli katonai lépés automatikusan morálisan hibátlannak jelenik meg. Úgy látja, Izrael nem követett el népirtást Gázában, ugyanakkor azt is állította, hogy a civil áldozatok csökkentésére tett erőfeszítések és azok kommunikációja között lehetett különbség.
M. Kende Péter a beszélgetést azzal a javaslattal zárta, hogy maradjanak a tárgyilagosság és a méltányosság mellett még akkor is, ha a világ egyre inkább polarizálódik. Seres hozzátette: ez nem jelenti az elkötelezettség feladását.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
