„Putyin nem abba az irányba halad, hogy be akarja fejezni ezt a háborút” – Kis-Benedek József az ukrajnai eszkalációról
A Pirkadat október 9-i adásában M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború újabb fejleményeiről, a civil célpontokat érő támadásokról, az ukrán válaszcsapások lehetőségéről és arról, hogyan változtatja meg a háborút a drónok egyre nagyobb szerepe. Szóba került Putyin és Trump esetleges telefonbeszélgetése, a Fekete-tenger térsége, valamint az ukrán gabonaszállítások biztonsága is.
Az időjárás ma már kevésbé állítja meg a hadműveleteket
A műsorvezető az őszi hidegfrontból kiindulva kérdezte, mennyire befolyásolhatja az időjárás a harcokat. Kis-Benedek szerint jóval kevésbé, mint a korábbi háborúkban.
A rakétákat és a tömegesen használt drónokat csak szélsőséges időjárás, például erős szél vagy nagy vihar zavarhatja komolyabban. A harctéri helyzet ezért már nem annyira függ a sártól és a nehéz terepviszonyoktól, mint akkor, amikor elsősorban harckocsik és páncélozott járművek mozgása határozta meg a hadműveleteket.
„A helyzet katasztrofális”
Kis-Benedek úgy látja, az orosz támadások intenzitása érzékelhetően nőtt, és egyre több civil célpontot ér csapás.
Autóbuszok és lakóépületek elleni támadásokat említett, valamint azt, hogy Kijev működőképességének gyengítése is kiemelt cél lehet. A ballisztikus rakéták elleni védekezést különösen nehéznek nevezte, ezért szerinte érthető, hogy Volodimir Zelenszkij folyamatosan további légvédelmi eszközöket kér a nyugati országoktól.
„A helyzet, azt tudnám mondani, hogy katasztrofális” – fogalmazott.
A tél újabb menekülthullámot hozhat
A civil infrastruktúra, különösen a fűtési rendszerek támadása szerinte komoly következményekkel járhat a téli hónapokban.
Kis-Benedek arra számít, hogy Ukrajnán belül tovább nőhet a nyugat felé költözők száma, és ezzel párhuzamosan többen próbálhatják elhagyni az országot Magyarország, Szlovákia vagy Lengyelország irányába.
Ez a befogadó országokra is újabb terheket róhat, hiszen gondoskodniuk kell az érkező menekültek ellátásáról.
Ukrajnának joga van visszavágni
M. Kende Péter arra kérdezett rá, eljöhet-e az a pont, amikor a nyugati országok már nemcsak az orosz infrastruktúra elleni ukrán támadásokat fogadják el, hanem szélesebb válaszcsapásokhoz is szabadabb kezet adnak.
Kis-Benedek szerint ezt alapvetően az ukránokra kell bízni. Úgy fogalmazott, nehezen lenne indokolható, ha egy megtámadott országnak azt mondanák, hogy ne válaszoljon.
Hozzátette: eddig az ukrán támadások elsősorban olajfinomítókra és energetikai létesítményekre irányultak, nem a civil lakosság ellen. Ezt lényegesen inkább elfogadhatónak tartja, mint a polgári célpontok támadását.
Putyin céljai szerinte változatlanok
Az amerikai és orosz elnök esetleges telefonbeszélgetése kapcsán Kis-Benedek erős szkepszist fogalmazott meg.
Szerinte Putyin 2022 óta következetesen Ukrajna gyengítésére törekszik, és jelenleg sem lát okot arra, hogy feladná ezt a stratégiát. Úgy véli, még egy esetleges ukrán területi engedmény sem feltétlenül zárná le a háborút.
Odessza és a teljes tengerpart megszerzését is olyan lehetséges orosz célnak nevezte, amely súlyosan meggyengítené Ukrajnát.
„Putyin nem abba az irányba halad, hogy be akarja fejezni ezt a háborút” – mondta.
A Nyugat reakcióját tesztelik
A beszélgetésben szóba kerültek az európai országok ellen irányuló különféle akciók is. Kis-Benedek szerint ezek száma és súlya növekszik, és fontos kérdés, hogyan reagál rájuk a Nyugat.
Úgy látja, Moszkva folyamatosan teszteli, meddig mehet el komoly következmények nélkül. Ebben a helyzetben elképzelhetőnek tart olyan válaszlépéseket is, amelyek kellemetlenséget okoznak az orosz vezetésnek, még ha ezek pontos formája nyilvánosan nem is ismert.
A Fekete-tengeren Törökország szerepe meghatározó
Kis-Benedek a Fekete-tenger térségére is kitért, ahol a háború szerinte egyre szélesebb területet érint.
Ukrajna tengeri drónokkal képes kellemetlen veszteségeket okozni Oroszországnak, de hajóállománya korlátozott. A térség meghatározó szereplőjének Törökországot nevezte, amely szerinte közvetítőként igyekszik csökkenteni a feszültséget.
A Duna menti kikötők elleni orosz támadások ugyanakkor az ukrán exportot is nehezítik.
A gabonaszállítás már világpiaci kérdés
A szakértő szerint a kikötők elleni csapások jelentősége messze túlmutat az orosz–ukrán konfliktuson.
Oroszország és Ukrajna a világ legfontosabb gabonatermelői közé tartozik, ezért a búza és a kukorica szállításának akadályozása a globális ellátást is érintheti.
Kis-Benedek arra számít, hogy ez a gazdasági és stratégiai küzdelem is folytatódik. Azt pedig, hogy a háború lezárása után az ukrán és az orosz társadalom hogyan fog egymásra tekinteni, egyelőre korainak tartja megítélni: szerinte előbb magának a háborúnak kellene véget érnie.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
