„Lehet kritizálni az előző kormányt, de mi az a nagy jó, amihez eljutunk?” – Kovács András az új gazdaságpolitika kérdőjeleiről
A Pirkadat október 9-i adásában M. Kende Péter Kovács Andrással tekintette át a hét politikai és gazdasági eseményeit. Szóba került a kata, a vagyonadó, a gyermekvédelmi jelentés, a miniszterelnök gyanúsítotti meghallgatása, valamint az, hogy az új kormány intézkedéseiből egyelőre kirajzolódik-e valamiféle hosszabb távú gazdaságpolitikai irány. Kovács szerint a legnagyobb kérdés éppen ez: az egyes döntések mögött látszik-e már, milyen országot szeretne felépíteni a kabinet.
A kata és a vagyonadó mögött sok a nyitott kérdés
M. Kende Péter azzal a felvetéssel indított, hogy a kata és a vagyonadó körüli vita politikai szempontból kellemetlenné válhatott a kormánynak, ezért a gyermekvédelmi ügy kommunikációja részben elterelhette a figyelmet.
Kovács András szerint valóban sok részlet tisztázatlan még. A vagyonadónál például az eredetileg emlegetett 500 milliós értékhatárból egymilliárd lett, majd egy újabb sáv is megjelent a százmilliárd forint fölötti vagyonoknál.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az összvagyon fogalma sokkal több embert érinthet, mint elsőre gondolnánk, különösen Budapesten és környékén, ahol egy ingatlan, egy cégrész és más vagyonelemek együtt már jelentős értéket képviselhetnek.
Több gazdasági magyarázatra lenne szükség
Kovács úgy látja, szerencsésebb lett volna, ha a gazdasági intézkedések részleteit valamelyik illetékes gazdasági vagy pénzügyi tárcavezető magyarázza el.
Szerinte így több olyan kérdésre is választ lehetett volna kapni, mint hogy pontosan kiket érint majd az új rendszer, milyen gazdasági következményei lehetnek, és hogyan számolt a kabinet a vállalkozások alkalmazkodásával.
Azt is hangsúlyozta: a kata és a vagyonadó esetében egyelőre nincs elfogadott törvényi szöveg, ezért a nyilvánosságban forgó elképzeléseket még nem szabad kész rendszerként kezelni.
Mi lesz ettől jobb holnap?
A beszélgetés központi kérdésévé az vált, hogy az új adópolitikai intézkedések mögött milyen gazdasági cél húzódik meg.
Kovács szerint önmagában kevés azt közölni, hogy változik a kata, lesz vagyonadó vagy módosul a sportolók adózása. Arra is választ kellene adni, hogyan lesz ettől nagyobb gazdasági növekedés, versenyképesebb ország vagy több elkölthető pénz az embereknél.
„Lehet kritizálni az előző kormányt, de mi az a nagy jó, amihez eljutunk?” – fogalmazta meg a problémát.
Szerinte korábbi kormányoknál legalább valamilyen hosszabb távú cél általában felismerhető volt, még akkor is, ha annak helyességéről lehetett vitatkozni.
A sport támogatásánál sem látja az egész képet
A sportolók speciális adózásáról is szó esett. Kovács szerint érthető az az érv, hogy a könnyebb adózási feltételek segíthetik a klubokat például külföldi játékosok megszerzésében.
M. Kende Péter azonban azt vetette fel, hogy versenyképes sporthoz fizetőképes nézők is kellenek, és sok sportágban kifejezetten alacsony a meccsek látogatottsága.
Kovács egyetértett azzal, hogy az egyes intézkedéseket önmagukban meg lehet magyarázni, de továbbra sem áll össze számára egy koherens gazdaságpolitikai egész.
Az ígéretek és a hiánycsökkentés között szorulhat a kormány
A 2027-es költségvetésről Kovács azt mondta, a kormány kellemetlen helyzetbe manőverezhette magát.
Egyrészt a választási ígéretekből valamit teljesítenie kell, ha meg akarja tartani azokat a szavazókat, akiket ezek az ígéretek is motiválhattak. Másrészt az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése komoly költségvetési fegyelmet, hiánycsökkentést igényel.
Úgy látja, a kabinet ezzel a piac felé is vállalást tett. Ha ezt a befektetők nem látják teljesülni, az szerinte gyorsan visszaüthet a forint árfolyamára.
Az erős forint mögött is ott a kényszerpálya
Kovács szerint az euró bevezetésének feltételeihez való közeledés egyfajta kényszerpályát teremthet.
Ha a kormány tartani akarja a piac bizalmát, csökkentenie kell a hiányt, miközben választási ígéreteket is finanszíroznia kell. Ez a kettő könnyen ütközhet egymással.
A műsorvezető megjegyezte, hogy az erős forint előnyeiről és hátrányairól az előző beszélgetésben is szó esett, Kovács pedig arra figyelmeztetett: ami gyorsan erősödött a bizalom miatt, az ugyanilyen gyorsan gyengülhet is, ha ez a bizalom eltűnik.
Franciaország rossz példává válhat
A beszélgetés végén Franciaország helyzete is előkerült. Kovács szerint az ottani adósságproblémák és társadalmi feszültségek már a külső gazdasági környezet romlásának jelei lehetnek.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy néhány napnyi tőzsdei mozgásból nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni.
A politikai helyzetet viszont aggasztónak látja: szerinte a korábban megszokott francia politikai mechanizmusok már nem működnek ugyanúgy, és akár a radikális jobboldal, illetve a szélsőbaloldal jelöltje is eljuthat az elnökválasztás második fordulójáig. A magyar kormány számára így nemcsak a belső ígéretek és költségvetési korlátok jelenthetnek kihívást, hanem az egyre bizonytalanabb európai környezet is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
