Három ügyben indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság

2012. január 17 22:28

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke kedden Strasbourgban.

 

 

 

 
Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.

José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.


José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótjáékoztatót tart a bizottság ülése után, amelyen bejelenti, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
A hvg.hu szerint a jegybanktörvénnyel kapcsolatban a Bizottság azt kifogásolta, hogy a jogszabály több ponton is ütközik az alapszerződés 130. cikkével, amely a központi bankok függetlenségét mondja ki.

Az Index azt írja, hogy az EU határozata szerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
  
–  a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, így lehetősége van belülről befolyásolni a döntéseket
  
–  a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
   
– a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
   
– a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
   
– problémás lehet a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)

 – szintén problémás lehet a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
   
– bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét.

A bírók nyugdíjaztatása sérti az esélyegyenlőséget

Az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése – amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené – az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközik, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Ráadásul – emeli ki a lap – az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.


Az önálló adatvédelmi hivatal felállításával kapcsolatban pedig at kifogásolták, hogy az egyrészt a korábbi ombudsman idő előtti eltávolításával járt, másrészt az európai alapjogi charta személyes adatok védelméről rendelkező 8. cikkelye alapján is megkérdőjelezik.

Az Európai Bíróságon köthet ki az ügy?
 
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden az M1 Ma Reggel cím műsorában előrevetítette, hogy ebben a három témában fog kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen az Európai Bizottság. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics azt mondta, ezekről a témákról  hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, ami elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést.     
 
Most úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” – válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket. Arra a felvetésre, hogy a bizottság kifogásolja, hogy az átszervezés miatt nem tudja kitölteni mandátumát az adatvédelmi ombudsman, Navracsics Tibor azt mondta: egy új intézmény jött létre, és az eddigi adatvédelmi ombudsman több fórumon többször kijelentette, hogy nem vállalna az új struktúrában vezető szerepet. Ezt úgy értelmezték, hogy nem kíván részt venni a jövőbeni munkában – mondta.     
 
Ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. A kormány „abszolút nyitott” ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink – fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is. 
 
Mi az a kötelezettségszegési eljárás?
 
Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen – írja az Origo -, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat, vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot.
 
Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre – általában két hónapon belül – módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.
 
Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak – általában ez is két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elég kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra.
 
Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban.

Tudomásul veszik

A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.

„Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik” – mondta Kovács Zoltán, majd úgy fogalmazott, hogy „a fűtött politikai vita” helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon” tudják kezelni, megoldani.

Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban – tette hozzá az uniós illetékes – nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

Az EU-IMF-tárgyalás előtt foglalkoznak a jogszabályokkal

A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is.

„Ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.

Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista párti elnöke üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik.

„Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön” – fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.

Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője sajtótájékoztatóján közölte: a napokban Orbán Viktor arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit.

A zöldpárti frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte „úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen”.

A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták „az emberi jogok megsértésének központi kérdését”.  A volt belga kormányfő szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.


MSZP: elkerülhető lett volna
 
Az MSZP elnöke szerint elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben, ha az Orbán-kormány elfogadja a szocialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról.
 
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette: a kötelezettségszegési eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, egy másik a bírók szolgálati idejének felső korhatárával, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos.
 
Mesterházy Attila MSZP-elnök erre reagálva sajtótájékoztatón azt mondta, sajnálatos az eljárások megindítása, de mindez elkerülhető lett volna, ha a kormánytöbbség figyelembe veszi az ellenzék, így a szocialisták véleményét a parlamenti vitákban. Hozzátette, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszteletben tartását, mindazonáltal az MSZP azt várja, hogy a bizottság ugyanúgy folytassa le az eljárást, mintha Franciaországgal, Németországgal vagy Ausztriával szemben tenné ezt.
 
Arra az újságírói felvetésre, hogy az EU alapszerződése szerint az unió nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, Mesterházy Attila úgy válaszolt: nem belügyekről van szó, az Európai Bizottság pedig a minden tagországtól elvárt normák betartása felett őrködik. Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár hétfői nyilatkozatát idézte, amely szerint Magyarországnak igazodnia kell az uniós alapelvekhez.
 
Mesterházy Attila azt is hozzátette, bár a kormányoldal igyekszik a történteket Magyarország elleni támadásként láttatni, a kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta. Mint mondta, bár az uniós aggályok részleteit nem ismerik, egyetértenek azzal, hogy a kifogásolt jogszabályok – így a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos helyébe lépő hatóság felállítása és a bírókat érintő rendelkezések, ideértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét is – gyengítik a magyarországi demokráciát.
 
LMP: Orbánnak választania kell 

Orbán Viktornak választania kell, hogy mit helyez előtérbe: a saját hatalmi érdekeit vagy az ország érdekeit – kommentálta az LMP frakcióvezető-helyettese kérdésre kedden az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó döntését.
 
Karácsony Gergely sajtótájékoztatón álságosnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a kormányfő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései éppen hogy Magyarország alkupozícióit rombolják.
    
Az ellenzéki politikus szerint az EU-nak joga van beleszólni a döntésekbe abban az esetben, ha Magyarországon az uniós joggal ellentétes törvények születnek. Nem is ez a valódi kérdés, hanem az, hogy az országnak hogy lehet egy olyan kormányfője „aki folyamatosan a nemzeti szuverenitásra hivatkozik és lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot az Európai Unió előtt”, miközben nagyon komoly tárgyalások zajlanak az újabb hitelfelvételről, illetve az EU következő költségvetéséről – mondta.
    
Kitért arra is: Brüsszel nem abba szól bele, hogy személy szerint ki álljon az adatvédelmi hivatal élén, hanem abba, hogy „jogállami módon megválasztott, független intézmények vezetőit milyen módon lehet eltávolítani a pozíciójukból”. Amikor Orbán Viktor hadat üzenet a magyarországi demokratikus intézményrendszernek, akkor szembe ment a választók akaratával és az európai értékekkel, és ennek Magyarország most issza meg a levét az uniós eljárások miatt – értékelt.

DK: Orbánnak változtatnia kell

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy miután az Európai Bizottság úgy döntött, három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, változtasson politikáján, módosítsa az unió által kifogásolt törvényeket, és változtasson eddigi retorikáján is.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette: az uniós kötelezettségszegési eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, egy másik a bírók szolgálati idejének felső korhatárával, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos.

Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette DK alelnöke erre reagálva kedden sajtótájékoztatón azt mondta: az unióban nem számítanak ritkaságnak a kötelezettségszegési eljárások, az Orbán-kormánnyal szemben is folyik már ilyen a távközlési különadó miatt, és várhatóan indul majd a stabilitási törvény és a bírósági igazgatás átalakítása miatt is. Hozzátette azonban, hogy a mostani esetet több körülmény is speciálissá teszi: egyrészt, hogy az Orbán-kormány az Európai Bizottság szerint nemcsak EU-s részletszabályokat szeg meg, hanem „szembemegy az unió alapértékeivel”, másrészt a kifogásolt törvények módosítását a hiteltárgyalások feltételéül szabta Brüsszel.

Fontos különbségként értékelte a független parlamenti képviselő azt is, hogy a magyar kormánynak „nincsenek szövetségesei Európában”, a szocialista, a liberális és a zöld európai parlamenti frakció szigorú szankciókat sürget vele szemben, a néppárti pedig a bizottság véleményének figyelembevételét várja az Orbán-kormánytól. Ugyancsak szokatlan, hogy az Európai Bizottság két hónap helyett csak egyet adott Magyarországnak arra, hogy válaszoljon a jogi aggályokra – tette hozzá Molnár Csaba.

A DK-alelnök azt mondta: a kormánytöbbségnek változtatnia kell az unió által kifogásolt törvényeken, de nem pusztán azért, hogy megfeleljen a brüsszeli elvárásoknak, hanem mert ez az ország érdeke, ezt diktálja a józan ész. Emellett – tette hozzá – arra kérik a kormányfőt, hogy „hagyjon fel a harctéri retorikával”, ugyanis senki sem támadt Magyarországra, az Európai Bizottság a közösségi szabályokat sértő, „a demokráciát csorbító” Orbán-kormány politikájával szemben emelt kifogást.

Molnár Csaba azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök szerdán felszólal az Európai Parlament strasbourgi ülésén, kifejtette: megkérik Orbán Viktort, változtasson retorikáján, és ne hozzon szégyent Magyarországra egy újabb „balkáni színvonalú, támadó, kokikat és sallereket ígérgető, alpári stílusú beszéddel”, ehelyett normális, kulturált hangnemet használjon.

Fidesz: valódi érvek alapján konzultáljon a kormány az uniós testülettel

A Fidesz támogatja a kormányt abban, hogy amint az Európai Bizottság közli konkrét megállapításait a magyarországi törvényekkel kapcsolatban, akkor valódi érvek alapján konzultáljon az uniós testülettel – tájékoztatta keddi közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-t.

José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban jelentette be az Európai Bizottság döntését, miszerint a testület három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, a másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségéről szóló szabályokat érintően indítják.

KDNP: a magyar kormány nyitott a megegyezésre
 
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a kötelezettségszegési eljárás az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás, és a magyar kormány nyitott a megegyezésre.
 
Harrach Péter a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek kedden azt mondta, óriási különbség van az uniós eljárás és a Magyarország ellenfelei által gerjesztett médiahadjárat között. A hazai balliberális ellenzék és nemzetközi barátaik által folytatott példátlan rágalomhadjárat súlyos károkat okozott hazánknak – vélte a kereszténydemokrata politikus. 
 
Hozzátette: a kötelezettségszegési eljárás viszont az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás. A folyamat során a két fél tárgyalása, vagy az Európai Bíróság döntése hoz eredményt – mondta a politikus.
 
Harrach Péter kiemelte: a magyar kormány nyitott a megegyezésre, érveit világosan ki fogja fejteni, és az esetleges törvénymódosítás nem jelent különösebb nehézséget.
    
Megjegyezte: ha bírósági döntés születik a kormány azt tiszteletben fogja tartani.
    
 
atv.hu/MTI/hvg.hu/Origo /bpi.hu /