Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke kedden Strasbourgban.
Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.
José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.
Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.

Az Index azt írja, hogy az EU határozata szerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
– a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, így lehetősége van belülről befolyásolni a döntéseket
– a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
– a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
– a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
– problémás lehet a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
– szintén problémás lehet a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
– bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét.
A bírók nyugdíjaztatása sérti az esélyegyenlőséget
Az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése – amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené – az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközik, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Ráadásul – emeli ki a lap – az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.
Tudomásul veszik
A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.
„Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik” – mondta Kovács Zoltán, majd úgy fogalmazott, hogy „a fűtött politikai vita” helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon” tudják kezelni, megoldani.
Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban – tette hozzá az uniós illetékes – nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.
Az EU-IMF-tárgyalás előtt foglalkoznak a jogszabályokkal
A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is.
„Ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.
Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista párti elnöke üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik.
„Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön” – fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.
Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője sajtótájékoztatóján közölte: a napokban Orbán Viktor arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit.
A zöldpárti frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte „úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen”.
A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták „az emberi jogok megsértésének központi kérdését”. A volt belga kormányfő szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.
DK: Orbánnak változtatnia kell
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy miután az Európai Bizottság úgy döntött, három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, változtasson politikáján, módosítsa az unió által kifogásolt törvényeket, és változtasson eddigi retorikáján is.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette: az uniós kötelezettségszegési eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással, egy másik a bírók szolgálati idejének felső korhatárával, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos.
Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette DK alelnöke erre reagálva kedden sajtótájékoztatón azt mondta: az unióban nem számítanak ritkaságnak a kötelezettségszegési eljárások, az Orbán-kormánnyal szemben is folyik már ilyen a távközlési különadó miatt, és várhatóan indul majd a stabilitási törvény és a bírósági igazgatás átalakítása miatt is. Hozzátette azonban, hogy a mostani esetet több körülmény is speciálissá teszi: egyrészt, hogy az Orbán-kormány az Európai Bizottság szerint nemcsak EU-s részletszabályokat szeg meg, hanem „szembemegy az unió alapértékeivel”, másrészt a kifogásolt törvények módosítását a hiteltárgyalások feltételéül szabta Brüsszel.
Fontos különbségként értékelte a független parlamenti képviselő azt is, hogy a magyar kormánynak „nincsenek szövetségesei Európában”, a szocialista, a liberális és a zöld európai parlamenti frakció szigorú szankciókat sürget vele szemben, a néppárti pedig a bizottság véleményének figyelembevételét várja az Orbán-kormánytól. Ugyancsak szokatlan, hogy az Európai Bizottság két hónap helyett csak egyet adott Magyarországnak arra, hogy válaszoljon a jogi aggályokra – tette hozzá Molnár Csaba.
A DK-alelnök azt mondta: a kormánytöbbségnek változtatnia kell az unió által kifogásolt törvényeken, de nem pusztán azért, hogy megfeleljen a brüsszeli elvárásoknak, hanem mert ez az ország érdeke, ezt diktálja a józan ész. Emellett – tette hozzá – arra kérik a kormányfőt, hogy „hagyjon fel a harctéri retorikával”, ugyanis senki sem támadt Magyarországra, az Európai Bizottság a közösségi szabályokat sértő, „a demokráciát csorbító” Orbán-kormány politikájával szemben emelt kifogást.
Molnár Csaba azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök szerdán felszólal az Európai Parlament strasbourgi ülésén, kifejtette: megkérik Orbán Viktort, változtasson retorikáján, és ne hozzon szégyent Magyarországra egy újabb „balkáni színvonalú, támadó, kokikat és sallereket ígérgető, alpári stílusú beszéddel”, ehelyett normális, kulturált hangnemet használjon.
Fidesz: valódi érvek alapján konzultáljon a kormány az uniós testülettel
A Fidesz támogatja a kormányt abban, hogy amint az Európai Bizottság közli konkrét megállapításait a magyarországi törvényekkel kapcsolatban, akkor valódi érvek alapján konzultáljon az uniós testülettel – tájékoztatta keddi közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-t.
José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban jelentette be az Európai Bizottság döntését, miszerint a testület három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, a másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségéről szóló szabályokat érintően indítják.