A Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődésének újabb lehetőségeit látják Pekingben azzal, hogy az elnökválasztáson és a törvényhozási választásokon Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeau), illetve a Kuomintang párt szombaton győzelmet aratott.
A kínai vezetés nem értékelt nyilvánosan, de a Hszinhua hírügynökség kommentárja a hivatalos álláspontot tükrözve reményt keltőnek tartja a voksolás eredményét. A szárazföldi kínai média szóhasználatában természetesen kerülte az „elnök” megnevezést, de tényszerűen beszámolt a szoros túloldalán történtekről, amelyek a várakozásokat igazolták.
A kínai közvélemény – az internetes bejegyzésekből ítélve – a hivatalos véleménnyel egyezően, megnyugvással fogadta az eredményt, s úgy értékelik, hogy az utóbbi évek pekingi politikája a gazdasági, a turisztikai, a civil kapcsolatok terén ösztönzött közeledés eredményes, jó útnak bizonyult.
A tajvani választók azonban nem csak az ígéretes gazdasági kapcsolatok bővítésére mondtak igent, hanem a Ma által hangoztatott három nemre is, vagyis a függetlenedés, az újraegyesítés és az erő alkalmazásának elutasítására.
“Ma továbbra is világossá tette, hogy nem tervez politikai tárgyalásokat a szárazföldi Kínával, de elnökségének második, vagyis utolsó periódusának a vége felé elképzelhető, hogy megtesz olyan lépéseket, amelyek közelebb visznek a konkrét békekötéshez és végső soron elősegítik az újraegyesítés folyamatát” – vélte az MTI-nek nyilatkozó Gregory Yingnien Tsang, a területet jól ismerő politikai kommentátor.
Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a békés országegyesítés Peking által hangoztatott távlati céljának megvalósulását, a szigetről nemrégiben visszatért amerikai szakértő azt válaszolta, hogy a tajvaniak alapvetően csak abban az esetben lesznek hajlandók megbarátkozni a gondolattal, ha „integritásuk és méltóságuk nem csorbul, nem sérül”.
„Ameddig a tajvaniak nem fogják érezni, hogy egy az egyesült Kína jobb életkörülményeket jelent a számukra, hogy a nagy Kína tényleges részének lenni jobb, és a szárazföldi kínai politikának nem sikerül a bizalmat kivívnia a körükben, addig nem fogják beadni a derekukat” – állapította meg, megjegyezve, hogy Alaszka, vagy Hawaii is azért nem akar kiválni az Egyesült Államokból, mert egyszerűen jobb nekik a mostani helyzetben.
Az, hogy az „egy Kína” álom megvalósul-e, a szakértő szerint három tényezőtől függ. Az első, hogy sikerül-e a tajvaniak bizalmát megnyerni, hozzáállásukat és Kínával kapcsolatos kilátásaikat megváltoztatni. A második, hogy a szárazföldi Kínán belül milyen gazdasági társadalmi, demokratizálódási folyamatok zajlanak le. A harmadik tényező pedig a világ, a külső körülmények alakulása: az, hogy az Egyesült Államok, Japán, Ázsia hogyan viszonyul a kérdéshez: akarnak-e egy egyesült Kínát látni, vagy sem? Megfelel-e az az ő érdekeiknek, vagy sem?
„Mindezek együttesen befolyásolják, hogy a függetlenedés, vagy az újraegyesülés irányába halad-e majd a jövő, illetve, hogy a változás milyen gyorsasággal következik be” – állapította meg a politikai kommentátor.
