Minden lehetséges eszközt felhasznál a kormány a magyar gazdaság, a családok és a magyar fizetőeszköz védelmére, és nemcsak megvédi, hanem megpróbálja kideríteni, kik állnak a forint elleni esetleges spekulatív támadás mögött – közölte a kormányszóvivő csütörtökön. Giró-Szász András kijelentette: a kormány számára az elmúlt hetek eseményeiből világossá vált, hogy spekulatív támadások történtek, történhettek a forinttal szemben a közelmúltban. Elmondta: a kormány és a nemzetbiztonsági kabinet is foglalkozott a forint elleni koncentrált, spekulatív támadással, és úgy döntött, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat segítségét kéri az esetleges támadás kiderítéséhez. A szóvivő hangsúlyozta, a devizaeladósodás aránytalansága „hihetetlen mértékben” kiteszi a forintot minden ilyen külső beavatkozásnak, holott a makrogazdasági adatokat tekintve semmilyen ok nem lenne a forint spekulációjára. Ez az érzékenység egyértelműsíti, hogy az államnak lépnie kell – tette hozzá Giró-Szász András.
Kormányszóvivő: gazdaságpolitikai szuverenitásunk nem korlátozható
Giró-Szász András azt mondta: a magyar kormány ugyanazt a gazdaságpolitikai logikát követi – a közös teher- és kockázatviselés mentén -, mint eddig. Arra a kérdésre, hogy a különadók mellett mindenképpen ki szeretne-e tartani a kabinet, a szóvivő válaszában utalt például arra, hogy a bankokra vonatkozó franciaországi különadót Christine Lagarde dolgozta ki, aki most az IMF vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy tárgyalássorozaton akkor lehet jól képviselni egy álláspontot, ha a kormány azt nem adja ki előre. Arra, hogy a végtörlesztés lehet-e tárgyalási alap az IMF-fel, Giró-Szász András úgy reagált: nem változott a végtörlesztéssel kapcsolatban a jogszabályi környezet, és a határidők is életben vannak. Az IMF-tárgyalások egyébként – folytatta – abban a pillanatban megkezdődhetnek, hogy a valutaalap kijelölte a delegációt, és a tagok megérkeznek Magyarországra. Megerősítette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi szavait, miszerint leghamarabb január végére képzelhető el, hogy a megbeszélések eredményre vezetnek. Egyúttal közölte, hogy Matolcsy György egyeztetni fog a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban. A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a tárgyalások során alakul majd ki, mely konstrukciók jöhetnek számításba Magyarország számára. Egy pénzügyi biztonsági hálót kíván az ország a megállapodással kialakítani, olyat, amellyel gazdaság- és társadalompolitikai szuverenitásunk nem korlátozható – jelentette ki, megjegyezve, hogy e biztonsági háló célja a növekedés beindítása.
Hangsúlyozta, a kormány megalakulása óta létfontosságúnak tekinti a piacok bizalmának visszaszerzését. Jelentősen javultak az ország gazdasági mutatói: csökken az államadósság, az államháztartási hiány, a munkanélküliség mértéke, és beindult a gazdasági növekedés is – sorolta, majd úgy összegezte, hogy az ország elmondhatja magáról: a piacokról képes finanszírozni magát. Ebben a „stabilizációs időszakban” olyan intézkedéseket tudott meglépni a kabinet – például a bankadó, a különadók, az árfolyamgát, a végtörlesztés bevezetését, valamint a rezsiköltségek befagyasztását -, amelyek a közös teherviselés és a társadalmi szolidaritás elve alapján születtek – emelte ki Giró-Szász András, hangsúlyozva: mindezt nem tudták volna bevezetni akkor, ha 2010-ben nem zárják le a 2008-ban megkötött IMF-megállapodást. Kijelentette, a kormány a jövőben is elkötelezett abban, hogy a közteherviselést abszolút értékben gondolja „mind az állam, mind az állampolgárok, mind pedig a GDP-ből jelentős részt kivevő vállalkozások tekintetében”.
A szóvivő beszámolt arról is, hogy a nemzetgazdasági tárca – figyelembe véve az európai, elsősorban a német növekedési prognózist, amelynek a módosítása a német központi bank részéről megtörtént – a jövő szerdai kormányülésen előterjeszti a nemzeti növekedési tervet.
A nyugdíjakkal kapcsolatban elmondta, 2012-ben 4,7 százalékkal emelkedik a nyugdíj, ami egyrészt a 4,2 százalékra becsült inflációmértékből, másrészt a most novemberi, 2011-re vonatkozó havi 0,5 százalékos emelés bázisértéken való beépítéséből áll össze. Megjegyezte, kevés európai kormány képes betartani ma azt az ígéretét, hogy a nyugdíjakat reálértéken tartja.
Úton van az ötmilliárdos kormányzati támogatás a BKV-nak
Ötmilliárd forintos támogatást szavazott meg a kabinet a BKV-nak, a pénz „úton van” a tömegközlekedési céghez – közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András emlékeztetett, hogy a főváros vezetésétől egy azonnali segítségre vonatkozó kérelem érkezett a kabinethez a napokban a BKV finanszírozására. A szóvivő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy Budapesten összpontosul a magyar GDP, valamint a városok által szedett adóbevételek jelentős része, ezért a fővárosnak a jövőre nézve „ki kell találnia” egy koncepciót, hogy ezekből a bevételekből nagyobb mértékben és biztonságosabban tudja finanszírozni tömegközlekedését.
Tarlós István főpolgármester a hét elején sürgős segítséget kért a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához Orbán Viktor miniszterelnöktől; a városvezető kormányfőnek írt levele szerint ha nem teljesül a kérése, akkor a tömegközlekedési társaság „egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani”.
Decembertől ismét hatályos a kilakoltatási moratórium
December 1-jétől jövő márciusig ismét hatályos a kilakoltatási moratórium – közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András szólt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellvizsgálatáról is, amellyel kapcsolatban azt mondta: értetlenül áll a kabinet a bankszövetségnek az ügyben kiadott közleménye előtt.
A kilakoltatás ügyében Giró-Szász András emlékeztetett, a kabinet eddig négyszer hosszabbította meg a moratóriumot, a negyedik meghosszabbítás lejártától, október elejétől mostanáig pedig bevezetett egy kényszerértékesítési kvótát. Megjegyezte, hogy a jövő héten kezdődő kilakoltatási tilalom ideje alatt – jövő januártól – megkezdi működését a nemzeti eszközkezelő, amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.
A kormányszóvivő a tájékoztatón kitért arra is, hogy a GVH vizsgálatot indított hét magyarországi pénzintézetnél a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt, aminek valószínű magyarázata a hatóság szerint a bankok közti megállapodás. A GVH eljárása az OTP Bankot, az Erste Bank Hungaryt, az MKB Bankot, a Raiffeisen Bankot, a CIB Bankot, az Unicredit Bank Hungaryt és a Fundamenta-Lakáskasszát érinti. Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András közölte: a kormány értetlenül áll a bankszövetségnek a versenyhivatal kartellvizsgálatát érintő közleménye előtt. A kommüniké szerint „a kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a devizahitelezéssel kapcsolatos megállapodási szándékot és hozzáállást”. „A magyar kormány tiszteletben tartja, hogy a GVH független intézmény, így munkájának és vizsgálatainak befolyásolására sem szándéka, sem lehetősége nincsen, ezért is értetlenül áll a bankszövetség álláspontja előtt” – mondta a szóvivő.
Giró-Szász András elmondta, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kijelölt, Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár vezette, a bankszövetség javaslatairól tárgyaló delegáció éppen csütörtök délután folytat megbeszélést a szövetség képviselőivel. A Pleschinger Gyula vezette küldöttség a következő két hetet kérte a tárgyalások lefolytatására, azt követően pedig a kormány elé terjeszti az álláspontját. A Magyar Bankszövetség múlt hét csütörtökön adta át a kormánynak a devizában nyilvántartott lakossági jelzáloghitelek adósai helyzetének enyhítésére vonatkozó javaslatát.
