Elmúlt az előrehozott választások veszélye, ami még tovább növelte volna a bizonytalanságot az euróövezetben és a nemzetközi piacokon.
Azzal, hogy a kormány megnyerte a bizalmi szavazást, elhárult az a veszély, hogy előrehozott választásokat kelljen tartani Görögországban, ami még tovább növelte volna a bizonytalanságot az euróövezetben és a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor nem biztos, hogy a görög kormány a jelenlegi összetételében működhet tovább.
Papandreu a szavazás előtti felszólalásában arról beszélt, átmenetileg egy új, széles körű politikai támogatást élvező koalíciós, de akár az összes parlamenti párt részvételével megalakuló nemzeti egységkormány vezethetné Görögországot, amelynek az élén nem feltétlenül ő állna.
Evangélosz Venizelosz pénzügyminiszter – Papandreu egyik vetélytársa a görög szocialista párton belül – sürgette egy átmeneti kormány megalakítását, amely elfogadtathatná a 2012-es költségvetést, és elvezethetné az országot február végéig, amikor a politikus szerint előrehozott választásokat lehetne tartani. Venizeloszt az esetleges új ideiglenes kormány lehetséges miniszterelnökének tartják.
Megkezdték a tárgyalásokat
Papandreu szombaton már megkezdte a tárgyalásokat Karolosz Papuliasz államfővel a nemzeti egységkormány létrehozásáról, amelyet nem ő irányítana, s amelynek feladata, hogy kivezesse az országot a mély gazdasági és politikai válságból.
Közben Antonisz Szamarasz, az ellenzék fő erejét adó Új Demokrácia jobbközép párt vezetője szombaton ismét előre hozott választások kiírását követelte, arra hivatkozva, hogy Papandreu elutasította a javaslataikat.
Papandreu átmeneti koalíciós kormány felállítására szólította fel az ellenzéket, amely megóvná az országot az államcsődtől, és az euroövezeten belül tartaná, garantálva a létfontosságú támogatás kifizetését december 15-ig és a Brüsszel által a múlt héten kidolgozott válságterv megvalósítását.
Előzmények
Papandreu kormányfő a héten azzal állt elő, hogy népszavazásra bocsátaná a Görögország megsegítését célzó, a maratoni tárgyalások után előző héten Brüsszelben kialkudott pénzügyi mentőcsomagot. Végül Németország és Franciaország erőteljes nyomására három nappal később visszavonta tervét.
A görög miniszterelnök népszerűsége mélypontra süllyedt, és tízfős parlamenti többsége kettőre olvadt, mert Görögországnak szigorú takarékossági programot kell végrehajtania a neki nyújtott nemzetközi segítség fejében, ennek keretében többek között emelték az adókat, és csökkentették a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.