Teljesíthető kihívást jelent az érintett osztrák bankok számára a feltőkésítés – írta csütörtökön kiadott közös közleményében az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB).
A két osztrák szabályozó intézmény üdvözölte az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozóján csütörtökön hajnalban elfogadott banki intézkedéscsomagot. Az FMA és az OeNB szerint a csomag megfelelő ahhoz, hogy javítsa a pénzügyi piacok bizalmát.
Az intézkedéscsomag részeként az Európai Pénzügyi Felügyelet (EBA) elrendelte, hogy a hetven legnagyobb nemzetközileg aktív európai bank tőkemegfelelési mutatója nem lehet kevesebb kilenc százaléknál. A feltőkésítéshez összesen 106 milliárd euróra lesz szükség – emlékeztetnek az osztrák intézmények.
Az osztrák bankok közül az Erste Bank, a Raiffeisen Zentralbank (RZB) és az Österreichische Volksbanken (ÖVAG) szerepel a hetven európai pénzintézet között. Az osztrák bankokra összesen 2,9 milliárd euró jut az EBA számításai szerint. Az EBA leszögezte, hogy a legnagyobb hányad az ÖVAG-ra esik, s hogy ez formális számításként értendő, mert a pénzintézet olyan átszervezési folyamat alatt áll, amelynek a végén nem számít majd a nemzetközileg tevékeny európai bankok közé.
A legutóbbi európai banki stressz-teszten az Erste tőkemegfelelési mutatója 8,1 százalék, a Raiffeisené 7,1, az ÖVAG-é 4,5 százalék volt.
Az osztrák bankok közvetlenül csak kis mértékig érintettek az államadósság-problémákban, de részt vesznek a közös tőkemegerősítési intézkedésekben – mutatott rá Ewald Nowotny az osztrák jegybank elnöke. Nowotny hozzátette, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos biztosítani a hitelezés stabilitását.
A bankoknak a november folyamán megállapítandó végleges számok alapján kell feltőkésítési tervet bemutatniuk. A kilenc százalékos tőkemegfelelési mutatót a jövő év júniusának végéig kell teljesíteniük.
A megállapodás értelmében ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk. Ha ez nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek, s harmadik lehetőségként lehet európai pénzt igényelni – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben.
Az euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló – mintegy 100 milliárd eurót kitevő – görög adósság felének leírásáról is.
Döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak a pénzügyi mentőmechanizmusnak – az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) – a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható.