Cameron es Sarkozy Líbiában

David Cameron brit miniszterelnök, és Nicolas Sarkozy francia elnök a két legmagasabb beosztású nyugati vezető, akik ellátogattak a Kadhafi-utáni Líbiába. Nagy-Britannia és Franciaország oroszlánrészt vállalt a líbiai hadműveletekből, most megbékélésre és egységre bátorították a felszabadított országot.

 

A két nyugati vezető Tripoliban találkozott a Nemzeti Átmeneti Tanács (NÁT) vezetőivel – írja a BBC. A fővárosból Bengáziba repülnek, hogy a felkelők központjának számító Szabadság Téren tartsanak beszédet. A NÁT elnöke, Musztafa Abdul Dzsalíl megköszönte a két nyugati ország a líbiai felkelés során tanúsított bátor kiállását. „Politikai, gazdasági és katonai támogatást nyújtottak nekünk, amely hozzájárult ahhoz, hogy a felkelők létrehozzanak egy államot. Köszönjük ezt Franciaországnak és Nagy-Britanniának” – mondta el a NÁT elnöke egy tripoli sajtótájékoztatón.

Szerdán ezt megelőzően Musztafa Abdul Dzsalíl azzal fordult a Nyugathoz, hogy támogassák fegyverrel, vannak ugyanis még olyan – felszabadításra váró – területek Líbiában, amelyeket Kadhafihoz-hű erők irányítanak. A Kadhafihoz hű erők négy területet tartanak még irányításuk alatt Líbiában, többek között a Földközi-tenger partvidékének egy részét, ahol Szirte is található, Bani Válidot és az ország dél-keleti részén Dzsufra és Sabha térségét. Az átmeneti tanács vezetője szerint számos Kadhafi-hű harcos Sabha térségébe menekült, a sivatagba. „Ádáz harcok várhatók Sabhában, mivel olyan felszereléseik vannak, amik nekünk nincsenek, ezért kérünk fegyvereket, hogy vissza tudjuk foglalni azokat a területeket is”, jelentette ki Abdul-Dzsalil, majd hozzátette, hogy Kadhafinál van „minden arany”. A lázadók szerint a bukott ezredes az ország déli részén tartózkodik és azt tervezi, hogy városokat, olajfinomítókat és erőműveket fog megtámadni.

Cameron, Sarkozy békére int

David Cameron brit miniszterelnök azt üzente Kadhafinak és még mindig harcoló híveinek, hogy „adják fel”, és figyelmeztetett, hogy a NATO küldetése folytatódik, ameddig szükséges. London segíteni fog abban, hogy Kadhafit megtalálják és az igazságszolgáltatás elé állítsák – ígérte vendéglátóinak.

Bejelentette továbbá, hogy országa felszabadít 12 milliárd fontot (csaknem 19 milliárd dollárt) a Kadhafi-rendszer befagyasztott javaiból, mihelyt lehetővé teszi ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa. London és Párizs ilyen értelmű határozattervezetet készül beterjeszteni a testület elé pénteken.

Sarkozy a maga részéről óvott attól, hogy Líbiában a bosszú, a leszámolás következzék, egyszersmind felkérte azokat az országokat, amelyeknek a területén körözött líbiaiak vannak, hogy adják ki őket a nemzetközi igazságszolgáltatásnak. „Kadhafit le kell tartóztatni és mindenkinek, akit a nemzetközi igazságszolgáltatás vád alá helyezett, számot kell adnia arról, amit tett” – jelentette ki a francia államfő. Mint mondta, bízik Nigerben és semmi oka nincs arra, hogy kételkedjen abban, hogy az ország vezetői tiszteletben fogják tartani a nemzetközi jogot. Kadhafi számos családtagja a Líbiával szomszédos fekete-afrikai országban talált menedéket.

Sarkozy emlékeztetett arra, hogy Franciaország és Nagy-Britannia, amely országok az elsők között ismerték el az ÁNT-t, támogatják azt a követelését, hogy az Átmeneti Nemzeti Tanácsot fogadják el Líbia képviselőjeként az ENSZ közgyűlésében. Annak a kívánságának adott hangot, hogy az ÁNT őrizze meg egységét, és annak a reménynek, hogy ez az egység „lehetővé teszi az átmenetet, a következő választásokat és a következő alkotmányt”.

A francia köztársasági elnök azt is leszögezte, hogy semmiféle számítás nem vezérelte Franciaországot a segítségnyújtásban. – Nincsen semmilyen titkos megállapodás Líbia kincseiről, nem kértünk semmiféle kivételezettséget; azt tettük, amit helyesnek gondoltunk – mondta, és az ennek ellenkezőjét állító médiahírekről kijelentette, hogy azok hamisak, manipuláltak.

atv.hu / BBC / MTI/BreuerPress